Az egyenlősdi tanulságai

Az online fizetési megoldásokkal foglalkozó Gravity Payments nem szolgáltatásáról lett híres. A cég nevét azért ismerte meg a fél világ, mert a vezető egyenlősdit játszott - és majdnem belebukott.

"A növekvő vagyoni különbségek a társadalomban már-már riasztó méreteket öltöttek az elmúlt időszakban, és itt nem csak az zavaró, hogy a szomszédom szomszédja többet keres, de hogy egész társadalmi rétegek látszanak végleg elszakadni egymástól" - írja legfrisebb bejegyzésében a Hozam Vadász blog szerzője.

Konkrét példa

Szerinte ez a folyamat előbb-utóbb a tőke monopolizálódásához, illetve átjárhatatlan társadalmi korlátokhoz vezethet. "Joseph Blasi, amerikai közgazdász professzor, nemrég a jelenlegi állapotot találóan inkább a feudalizmussal azonosította, mintsem kapitalista berendezkedéssel" - olvasható a blogbejegyzésben.

Az elmúlt hetekben a szaksajtóban viszonylag nagy port kavart a Gravity Payments amerikai startup cég esete. Röviden annyi történt, hogy a cég vezérigazgatója - részben saját díjazásának csökkentésével - kiegyenlítette az alkalmazotti fizetéseket.

Ezzel a húzással majdnem csődbe juttatta cégét.

A csődközeli helyzet egyik okozója a menedzsment leamortizálódása volt olvasható a blogon. A menedzserek legnagyobb része elhagyta a céget, mivel a pályakezdők fizetése ugyanakkora lett, mint az övék. Sokszor a ledolgozott munkaórák száma volt a vitaalap a konfliktusok során.

Kiürültek az irodák az egyenlősdi miatt (képünk illusztráció) Forrás: AFP

A Hozam Vadász szerint megoldás lehet a problémára, ha a tulajdonosok illetve a menedzserek az alkalmazotti bérezésbe részben belekalkulálják a profit egy hányadát. Ez nem tiszta veszteség a tulajdonosnak sem, hiszen így az alkalmazottak motivációja növelhető. Ugyanakkor sajnos a már-már utópisztikus elgondolást sem lehet teljesen kiaknázni a blog szerzőjének véleménye szerint.

Aki fektetett már vállalatokba, például részvényeken keresztül, az tudja, hogy a magasabb hozammal még valami társul: magasabb kockázatok.

Felmerül hát a morális kérdés, hogy szabad e, ha csak részben is, valakinek a bérezését a bizonytalan piaci ciklusokhoz kötni, aki épp csak kijön pénzéből a hó végére"

- olvasható a blogon.

A kérdés nem egyszerű a Hozam vadász szerzője szerint sem, és valószínűleg éveket lehetne vitatkozni a témában. Bejegyzése végén annyit jegyez meg, hogy habár a jelenlegi bérezési sémák legnagyobb része fix, a munkavállalók számára így is van kockázat. "Egy gazdasági lejtmenet esetén a fogyasztás csökkenése miatt a fix összeget is el lehet veszíteni. Talán felxibilisebb bérezés mellett a személyi ráfordítások automatikusan adaptálódnának, így az adott munkaerő képes lenne kitermelni a költségét és, ha kevesebbet is, nem kellene teljesen a jóléti intézkedésekre hagyatkoznia" - jegyzi meg a blogposztban.

Hillary Clinton támogatja

A korábban említett Joseph Blasi professzor nemrég az Alapblognak adott interjút, amit az Investor.hu is szemlézett. A közgazdász arról beszélt, hogy célja olyan törvényi - főként adózási - környezet megteremtése, amelyben minden amerikai vállalatnak érdekében áll a nyereség egy részének szétosztása dolgozói közt. Ez a 'profit sharing'-nek nevezett rendszer mindig is működött és működik most is jó néhány amerikai vállalatnál.

Erre konkrét példa is van az Egyesült Államokban: a Southwest Airlines tavaly az egymilliárd dolláros nyereségének körülbelül a harminc százalékát, azaz mintegy 355 milli dollárt osztott ki a dolgozói, illetve menedzserei között. A légitársaság leggyorsabban fejlődik a saját ágazatában.

"Az erre vonatkozó szociológiai, gazdasági, politikai kutatásaink - amiket Richard Freeman és Douglas Kruse professzor társaimmal huzamosabb ideje végzünk - csak most találtak nyitott fülekre a médiában és a jövő évi elnökválasztás épphogy beinduló kampányában" - mondta a professzor az Alapblognak.