Egy újabb ellen-Világbank jött létre

BRICS-országok Putyin orosz elnök
Russian President Vladimir Putin (L), Indian Prime Minister Narendra Modi (3rd L), Brazil's President Dilma Rousseff (C), Chinese President Xi Jinping (4th R) and South African President Jacob Zuma (2nd R) walk after the welcoming ceremony during the BRICS Summit in Ufa
Vágólapra másolva!
Sanghaj lett a székhelye annak a fejlesztési banknak, amelyet a legnagyobb fejlődő országok alapítottak, és július 21-én kezdte meg formális működését az új pénzintézet. A szervezetnek Kína a legnagyobb tulajdonosa, ráadásul az ország egy másik hasonló bankot is épít.
Vágólapra másolva!

Elegük lett abból, hogy nincs elég szavazati joguk a Világbankban, így Új Fejlesztési Bank néven saját nemzetközi pénzintézetet alapítottak a BRICS-államok. A tagok (Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika) 50 milliárd dollárt tettek a fő célja szerint infrastrukturális beruházásokat (repülőterek, tengeri kikötők, utak építését) finanszírozó bankba, de az alaptőke hamarosan 100 milliárd dollárra duzzad majd.

BRICS-országok, azaz Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika Forrás: REUTERS

Kína nagyvonalú

Az Új Fejlesztési Bank nemzetközi elnevezése New Development Bank, azaz NDB lett. Első elnöke az indiai Kundapur Vaman Kamath, aki szerint a szervezet nem a Világbank ellenében jött létre. "Nem az a célunk, hogy támadjuk a jelenleg működő nemzetközi pénzügyi rendszert, inkább segíteni szeretnénk, hogy az jobban működjön" - idézte a vezetőt a BBC.

Az első hiteleket jövő év elején helyezheti ki az NDB.

Az új bank legnagyobb tulajdonosa Kína. Ők a vállalt 100 milliárd dolláros tőkeösszeg 41 százalékát adják majd. Oroszország, Brazília és India egyenként 18 százalékot rak a rendszerbe, míg Dél-Afrika csupán ötmilliárddal száll be. Érdekes, hogy a BRICS országok korábbi közleménye szerint a befizetések közti különbségek ellenére a szavazatok egyenlő arányban oszlanak majd meg.

- jegyezte meg ezzel kapcsolatban nemrég Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.

Kína aktív az új bankok gründolásában

Kína viszont nem véletlenül ilyen áldozatkész. A világ második legnagyobb - egyre súlyosabb problémákkal küzdő - gazdasága ugyanis egy másik, sokkal nagyobb bank összekalapálásán is nagyon dolgozik. Ez az Ázsiai Beruházási Bank, azaz az AIIB, amelynek indulótőkéje is csak 100 milliárd dollár lesz, de tagból sokkal több van. Az egyik alapító például Németország, Európa vezető gazdasága, de ott van Franciország, Lengyelország, vagy a szomszédból Ausztria. Magyarország nem alapító tag, de a kormány többször jelezte már, hogy bevinnék az országot a rendszerbe.

Az Egyesült Államok fontos szövetségesei tehát belépnek az AIIB-be, míg maga az USA kimarad.

Az AIIB alapító tagjai. Forrás: Ministry of Finance China, Reuters

Június 29-én öt kontinens ötven országának képviselője írta alá az alapító okiratot. A három legnagyobb részvényes Kína, India és Oroszország, sorrendben 26,06, 7,5 és 5,92 százalékos szavazati aránnyal. Sajtójelentések szerint a negyedik helyen Németország áll a tagok rangsorában, a hatodik pedig Ausztrália.

Befolyásszerzés

A hivatalos indoklás szerint azért szükséges az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bank (AIIB) létrehozása, mivel 2010–2020 között közel 8000 milliárd dollárnyi rés van aközött, hogy mekkora infrastrukturális beruházásra lenne szükség Ázsiában a gazdasági növekedés fenntartásához és a fejlődéshez, illetve hogy mennyi pénz áll rendelkezésre.

A burkolt cél is nyilvánvaló lehet: Kína diktáló szerepkörbe akar kerülni Ázsiában, át akarja szabni az ottani gazdasági és geopolitikai erőviszonyokat.

A Kínával rendszeresen külpolitikai konfliktusokba keveredő Japán és fő szövetségese, az Egyesült Államok politikusai hivatalosan azzal indokolják távolmaradásukat, hogy nem tartják átláthatónak az intézmény irányítási rendszerét. Elemzők szerint viszont inkább attól tartanak, hogy Kína politikai befolyásának növelésére használja majd a gigabankot.

Kikötőket is építenének az ellen-Világbankok pénzéből. Forrás: Wikimedia Commons

Lou Csi-vej kínai pénzügyminiszter még az alapító okirat aláírása előtt Washingtonban arról beszélt, hogy országa nyitva hagyta az ajtót az Egyesült Államok és Japán előtt, a két állam bármikor csatlakozhat.

Soros időben szólt

A párbeszédre szükség is van, legalábbis Soros György szerint. A magyar származású milliárdos egy május végi, Bretton Woodsban megtartott világbanki konferencián arról beszélt, hogy az Egyesült Államoknak jelentős engedményeket kellene tennie Kína felé – például be kell venni a jüant a Nemzetközi Valutaalap devizakosarába. Ha ez megtörténik, azaz a kínai jüan is globális valutává válik, akkor az erősíthetné a két világhatalom gazdasági rendszerei közötti kapcsolatot. De ha mégis elmarad ezen előremutató gesztus, akkor könnyen előfordulhat, hogy Kína az egyre agresszívabb Oroszország karjaiban talál majd 'menedéket', megnövelve egy világméretű háborús konfliktus kirobbanásának esélyeit - fejezte ki aggodalmait a milliárdos befektetési guru.

Az biztos, hogy az NDB beindításával Oroszország és Kína most egy újabb lépéssel közelebb került egymáshoz.