A startupok jogi védelme. Segítség, hogy biztonságban legyél!

Startupok Magyarországon / Az üzleti titok védelme Inkább most, mint soha! Ami a 90-es években a vállalatfelvásárlást (M&A) jelentette, az napjainkban a startupok világa. A startupok nem csak a gazdasági életben, hanem a napi médiában illetve baráti beszélgetéseknél is a figyelem középpontjában állnak. A M&A világában ezek voltak a kulcsszavak: „White Knights”, „Golden Parachutes”, „Saturday Night Special”, „Killer bees”, „Godfather offer”, „Poison Pills”, és híres-hírhedt „Pac-Man”… Ezen elsősorban nyugati országokban használt kifejezések mára elavultak. A startupok világban áthelyeződött a hangsúly „IP Rights”, „Branding”, „Patents&Trademarks”, „Copyright”, sőt „Copyleft”(!) és a hallhatatlan, mindent átfogó „Knowhow” fogalmaira. E fogalmak mind azon kérdés körül mozognak, hogy hogyan lehet az üzleti ötletet megvédeni és megakadályozni, hogy azt tőkeerős utánzók lemásolják, még mielőtt egy piacon erős pozíciót érnék el. E kérdés annál is izgalmasabb, ha azt nézzük, hogy a mai „Lifestyle” világban nem csak a tartalom és a minőség számít, hanem az adott termék, szolgáltatás felkínálása, prezentálása – és természetesen a lehető legjobb piaci szegmensben való pozicionálás. 

Számos startup nem védi le magát eléggé

Amennyiben ennek a kérdéskörnek alaposan szeretnénk utánajárni, érdemes egy kicsit elmélyedni abban. Egy magyarországi kutatás azt az eredményt hozta, hogy a magyar TOP 10 startup cég közül csak öten rendelkeznek jogilag megalapozott védjegyportfolióval – és ez csak a jéghegy csúcsa! Említésre méltóak még a szabadalmak és egyéb jogi védelmi mechanizmusok, amelyknél szintén feltételezhető, hogy nem áll túl jó a startup világban a jogi védelmi mechanizmusok kihasználtsága. Mindenek előtt fontos tisztázni, hogy a startupok melyik részei alkalmasak védelmi oltalom megszerzésére: a termék vagy a szolgáltatás kereskedelmi forgalomban használt neve (köznyelven „Brand” vagy „Brandname”), a termék kialakítása (cím, szlogen, dallam vagy ennek kombinációi) és maga találmány, amennyiben valódi találmányról beszélhetünk. Elméletileg az adott speciális tudás, egyedi eljárásmód, a cég üzleti titkai is – mivel ezek „knowhow”-nak minősülnek - jogi védelemben részesülhetnek.

A márkanév és a külalak rendszerint védjegy formájában védhető.

A védjegyoltalom a középkori kereskedelemre vezethető vissza, és a mai jellemzői már a 19. században kialakultak, tehát több száz éves hagyományon alapul. A védjegyek (egyszerű szóként, szóösszetételként, mondatként, képek, ún. figuratív szóként szó-kép kombinációja, illetve szavak bizonyos írásmódja) lajstromozhatóak. Zene is bejegyezhető, sőt, már illatok is. Védjegy regisztrálása során fontos figyelni két dologra: 1. A lajtromozni kívánt márka rendelkezzen valamilyen megkülönbözető erővel, legyen egyedileg beazonosítható. Általános közkincseket nem lehet bejegyezni, mint például a saját borra a vörös színt. 2. A védjegy nem hasonlíthat már meglévő védjegyre. E kritériumot már nem a védjegyhivatal vizsgálja, hanem a meglévő védjegy tulajdonosának kell aktiválniuk magukat, és az új védjegy bejegyzése ellen kifogást emelniük.

Harc az utánzók ellen

A startupok saját védjegyeit és az utánzók elleni harcot saját kezükbe kell venniük. Ez legtöbbször védjegyfigyelés útján történik, amely szolgáltatást ügyvédek és más professzionális szolgáltatók nyújtanak. A magyar védjegyek vizsgálatát és bejegyzését a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (www.gov.hu) intézi. E hivatalt korábbi neve Magyar Szabadalmi Hivatal volt, amely jelentős mértékben hozzájárult a babiloni nyelvi zavarhoz…

Ha egy vállalkozás üzleti tevékenységét nem csak Magyarországon, hanem az Európai Unió más országaiban is folytatná a márkavédelmét egyéb országokra is kiterjesztheti. Erre lehetőség az EU-n belül az úgynevezett közösségi védjegy - frappánsabb lenne az „EU védjegy” elnevezés - bejegyzése. Költsége 900 EUR, amely valóban nem magas, tekintve, hogy a közösségi védjegy 28 EU-s tagállamban nyújt jogi védelmet. Az erre illetékes hivatal az alicante-i „Belső Piac Harmonizációs Hivatala (védjegyek, minták és modellek)”. Sajnos a bejegyzési kérelmeket már online is benyújtható (oami.europa.eu), így a bejegyzéssel megbízott ügyvéd útdíjat nem érvényesíthet a személyes benyújtásra hivatkozással...

A másik – akár a közösségi védjeggyel párhuzamosan alkalmazható - lehetőség az ún. nemzetközi márkák madridi rendszere. A Madridi rendszert olyan vállalkozások részére ajánljuk, amelyekaz EU-n kívüli országokban kívánnak piacra jutni, pl. USA, Japán, Kína, Oroszország. Fontos, hogy a védjegy - térbeli kiterjesztéssel ugyan de - mindig csak egy nemzeti (vagy éppen EU-s márka) marad, még a madridi rendszeren keresztül történő kiterjesztés esetén sem válik nemzetközi márkává. A madridi rendszert az „Organisation mondiale de la propriété intellectuelle”. (OMPI, www.wipo.int) hivatal kezeli, amelynek székhelye Genf-ben van.

A szabadalmak más logika szerint működnek, mint a védjegyek

Egy találmány jogi védelme szabadalom révén másik logika szerint történik, mint a védjegyeknél: Itt először az illetékes szabadalmi hivatal felé kell tudományosan lefektetni azt, hogy a találmány ténylegesen újszerű dolog. Ezt legfőképpen – nem ritkán parttalan – kutatási eredmények, vizsgálatok, tervek, tervrajzok stb. révén történik, és lényegesen drágább, mint egy védjegy bejelentés. Emiatt a vállalkozások gyakran visszariadnak a szabadalom bejelentésétől. A találmány kidolgozása idő- és költségigényes, és ez tükröződik a szabadalmazhatóság „vizsgálatában” is. Ennek ellenére a szabadalom hatékony védelmet nyújt a másolókkal szemben, mivel a technikai adatok vita esetén bizonyítottak és egyértelműek. Magyarországon a szabadalmakat szintén a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában kell bejelenteni, az EU-szintű - sőt még akár azon túlterjeszkedő – szabadalmi védelemért az müncheni székhelyű Európai Szabadalmi Hivatal illetékes (www.epo.org) amelynek fióktelepei vannak Rijswijkben (Den Haag mellett), Berlinben és Bécsben, van továbbá kapcsolattartó iroda Brüsszelben.

A védjegyek és a szabadalmakra is érvényes, hogy a bejegyzés még nem garancia az utánzók távoltartására. A legfontosabb kérdés tehát, hogy milyen jogi következményekkel jár egy védjegy vagy egy szabadalom megsértése. Ebben a vonatkozásban a jog igen szigorú: A károkozó köteles elszámolni a jogsértéssel szerzett bevételeiről, és ennek jelentős részét a jogosult részére kártérítés címén megtéríteni.

Emellett az ipari jogvédelemben szokásos egyéb jogvédelmek is alkalmazandók, mint a jogsértés bírósági megállapítása, sajtónyilatkozat és egyéb kártérítés. Az IP-jogok megsértése még büntetőjogilag is releváns, ugyanis az bűncselekménynek minősül.

A „knowhow” védelme a leggyengébb

A „legolcsóbb” – mivel ingyenes - de egyben a leggyengébb védelmet a knowhow élvezi. A knowhow – vagy magyarul a „védett ismeret” - az új Ptk. szerint az üzleti titokkal azonos védelemben részesül. Ide tartozik „az azonosításra alkalmas módon rögzített, vagyoni értéket képviselő műszaki, gazdasági vagy szervezési ismeret, tapasztalat vagy ezek összeállítása” - Érthető? De komolyra fordítva a szót: A knowhow nem más, mint egyedi, vagyon értékkel bíró szaktudás. Ennek másolása esetén a sértett vállalkozás abbahagyásra, sajtónyilatkozat tételére és végül kártérítés fizetésére szólíthatja fel és kötelezheti a jogsértőt. Gyengéje, hogy a károkozónak könnyebb arra hivatkozni, hogy a knowhow-t „más egyéb forrásból” szerezte be, és így a pert kivédje. A knowhow esetében tehát a leghatékonyabb védelmi eszköz marad a régi mondás szerint: „Trezorba vele!”

Ügyvédjelölt vagy?Érdekelnek az ilyen "érdekesebb ügyek"?

Még van lehetőség csatlakozni a csapathoz ügyvédjelöltként.

Olyan szakemberekkel dolgozhatsz együtt, mint a cikk szerzője, Dr. Buzády Csongor, LLM (Berlin)vállalatfinanszírozási és tőkepiaci szakjogász. Startup vállalkozások részére nyújtott tanácsadás során a BudLegal rendszerint mindkét oldalt képviseli, business angeleket és projekteket megvalósító, startup világ vállalkozóit egyaránt.

A jelentkezéshez szükséges :

• Jogi egyetemi végzettség (diploma)
• Folyékony angol nyelvtudás (német nyelv ismerete előny)
• Szakmai igényesség és precizitás
• Megbízhatóság, szakmai elkötelezettség, kitartás
• Agilitás, önállóság és csapatszellem
• Windows, MS Office magabiztos ismerete,
• Alapvető jogi adatbázisok ismerete, internet használata

A jelentkezéshez kérjük, küldjön magyar és angol nyelvű fényképes önéletrajzot és egy fizetési igényt is tartalmazó motivációs levelet az alábbi elérhetőségek egyikére.

E-mail: [email protected]

Fax: [phone]

Posta: Buzády és Udvari Ügyvédi Iroda
Halász Dóra Krisztina asszisztens részére
2040 Budaörs, Puskás Tivadar út 14. C/A.