Teljes egyetértésben nyúltak a kamatokhoz a jegybankárok

magyar nemzeti bank

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának tagjai egyhangúlag szavaztak a jegybanki alapkamat 15 bázispontos csökkentésére a testület legutóbbi kamatdöntő ülésén - derül ki az ülés szerdán közzétett rövidített jegyzőkönyvéből.

A tanács június 23-án 15 bázisponttal, újabb történelmi mélypontra, 1,5 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot.

Újabb kamatcsökkentés jöhet

A jegyzőkönyv alapján a monetáris tanács tagjai szerint a döntés összhangban van a jegybank korábbi magatartásával és a piaci várakozásokkal, így erősíti a jegybank hitelességét és kiszámíthatóságát. A tanács úgy ítélte meg, hogy

az inflációs cél középtávú elérése további, kismértékű kamatcsökkentés irányába mutat.

A tanács többsége amellett érvelt, hogy a magyar inflációs kilátások miatt nem időszerű a kamatcsökkentési ciklus lezárása, és a tartósan laza monetáris kondíciók összhangban vannak az árstabilitási cél elérésével. A jegyzőkönyv szerint egy tag a kamatcsökkentési ciklus lezárására utaló előretekintő iránymutatást tartott indokoltnak, mivel véleménye szerint a 1,5 százalékos alapkamat már biztosítja, hogy az infláció az előrejelzési horizonton a 3 százalékos cél körül alakulhat.

Emelkedő infláció jöhet

A monetáris tanács megítélése szerint rövidtávon az infláció jelentősen elmaradhat az inflációs céltól.

Az alacsony költségkörnyezet hatásának kifutásával, illetve az élénkülő belső keresletnek és az emelkedő béreknek köszönhetően a maginfláció fokozatosan emelkedhet

- hívja fel a figyelmet a tanács.

Hozzáfűzik ugyanakkor, hogy a mérsékelt inflációs alapfolyamatok miatt az infláció csak az előrejelzési horizont végén kerülhet a 3 százalékos cél közelébe.

Optimisták a gazdasági kilátások tekintetében

A tanács kifejti, hogy az elmúlt időszakban tovább folytatódott a magyar gazdaság növekedése; ennek fő mozgatórugója a következő években is a belső kereslet maradhat, ugyanakkor a gazdaság bővülését a felvevőpiacok erősödő növekedése révén emelkedő exportteljesítmény is támogathatja. Az alacsony inflációs környezet és a javuló munkaerő-piaci folyamatok növelik a lakosság reáljövedelmét, ami segíti a lakossági fogyasztás élénkülését. A tanács szerint az általánosan javuló konjunktúra mellett a növekedési hitelprogram (nhp) is támogatja a magánszféra beruházási aktivitását.

Az MNB Monetáris Tanácsa továbbra is markáns külső finanszírozási képességre számít, amely 2015-ben a GDP 9 százaléka fölé emelkedhet. Még tovább javulhat a nettó export, amiben a várhatóan kedvező külső kereslet, és az olajár-csökkenés cserearányokat javító hatása tükröződhet. 2016-ban ugyanakkor feltételezhetően már visszafogottabb lesz az EU-transzfer beáramlás.

Óvatos monetáris politika jöhet

A monetáris tanács értékelése szerint a nemzetközi pénzügyi környezet alakulásával kapcsolatos bizonytalanság továbbra is óvatos monetáris politikát indokol.

Figyelembe véve az inflációs jelentés helyzetértékelését, az előrejelzés alappályájának lefutását, valamint értékelve a kockázati pályák monetáris politikai következményeit,

a tanács több tagja a korábbinál óvatosabb előretekintő iránymutatás megfogalmazását tartotta szükségesnek.

Egy tanácstag felhívta a figyelmet arra, hogy az inflációs alapfolyamat mutatókban az utóbbi hónapokban enyhe fordulat volt megfigyelhető, ami előretekintve befolyásolhatja az inflációs kilátásokat, mert a korábbi negyedévekhez képest enyhébb dezinflációra utalhat.

A tanács 2015. július 21-én tartja következő kamatmeghatározó ülését.

Mit mondanak az elemzők?

Londoni pénzügyi elemzők szerint a gyorsuló infláció környezetében is maradt még valamelyes enyhítési mozgástere az MNB-nek. A KSH szerdai adatismertetése szerint a májusi 0,5 százalékos emelkedés után júniusban 0,6 százalékkal volt magasabb a fogyasztói árindex az egy évvel korábbi szintnél. Ez jórészt megfelelt az előzetes londoni elemzői konszenzusnak.

Daniel Hewitt, az egyik legnagyobb londoni befektetési bankcsoport, a Barclays felzárkózó piacokkal foglalkozó főközgazdásza a szerdai adatismertetés után közölte: a ház még egy 0,10 százalékpontos MNB-kamatcsökkentéssel, így 1,40 százalékos alapkamat-mélyponttal számol. Hewitt szerint az infláció gyorsulása mellett több más tényező is az MNB enyhítési ciklusának befejezése mellett szól: ezek közé tartozik a magyar gazdaság élénk növekedése és a forint gyengülése.

Barczel Vivien és Ürmössy Gergely (Erste Bank elemzői) szerint a júliusban elindult olajár csökkenés lefelé mutató kockázatot jelent az inflációs pályára. Azonban fontos azt is szem előtt tartani, hogy

amíg a dollárral szemben gyengül a forint, addig kicsi a valószínűsége, hogy jelentős mértékben begyűrűzzön a fogyasztói üzemanyagárakba az olajáresés.

Az elemzők várakozása szerint 0,3% lehet az átlagos inflációs ráta idén. Érdemes megjegyezni, hogy decemberben akár 2,5%-ig gyorsulhat a mutató. Tehát

hónapokon belül beköszönthet Magyarországon a negatív reálkamat korszaka, azaz az infláció meg fogja haladni az alapkamatot.

Az Erste véleménye szerint nem a gyorsuló infláció fogja megkötni a Monetáris Tanács kezét a kamatcsökkentési ciklust illetően, hanem a görög adósságtárgyalások miatt elromlott nemzetközi befektetői hangulat. Amennyiben az euró/forint árfolyam tovább araszol a 320-as szint felé és tartósan ott is ragad, a jegybankárok lezárhatják akár már júliusban is a márciusban indított kamatcsökkentési ciklust.

Így az Erste elemzői úgy gondolják, hogy a jegybank lazítási ciklusa lassan a végéhez közeledik. Továbbra is 1,2%-nál látják a kamatpálya alját, amely szeptember végéig bekövetkezhet.