Varufakisz kipakolt a görög hiteltárgyalásokról

Greek Finance Minister Yanis Varoufakis leaves after a press conference in Athens on July 5, 2015, after early results showed those who rejected further austerity measures in a Greek crucial bailout referendum were poised to win. Over 61 percent of Greek voters on July 5 rejected fresh austerity demands by the country's EU-IMF creditors in a historic referendum, official results from 50 percent of polling stations showed. AFP PHOTO /ARIS MESSINIS

A görög kormány fejlesztési beruházások finanszírozására szánt privatizációs javaslatával szemben a hitelezők a törlesztéseket finanszírozó privatizációs megoldást kényszerítettek Görögországra Jannisz Varufakisz volt pénzügyminiszter szerint.

Az euróövezeti vezetők július 12-i csúcstalálkozójukon megadásra kényszerítették Alekszisz Ciprasz miniszterelnököt, aki az elrettentő alternatívák súlya alatt minden feltételt elfogadott.

Az egyik ilyen feltétel a megmaradt görög állami vagyon privatizálása volt

- vázolja fel az előzményeket Jánisz Varufakisz leköszönt görög pénzügyminiszter az FXstreet.com pénzügyi hírportálon megjelent cikkében.

Ellentételezések nélkül

A görög állami vagyont a feltételek szerint tehát egy olyan Treuhand-szerű vagyonkezelőnek kell átadni, mint ami a Vasfüggöny lebontása után a keletnémet állami javakat kótyavetyélte el a munkahelyekre való minden tekintet nélkül, írja a volt pénzügyminiszter. Az elképzelések szerint a görög Treuhand székhelye Luxembourg lett volna - mutat rá Jánisz Varufakisz -, irányítását pedig a terv szellemi atyja, Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter által vezetett testület látta volna el. Az alap három év alatt értékesítené a kezelésébe adott görög javakat. Miközben azonban a német Treuhand tevékenységét hatalmas infrastrukturális beruházások és szociális juttatások ellentételezték, a görög nép semmi ilyesmire nem számíthat.

A német Truehand

A Truehandanstaltot, avagy röviden csak Truehandet a Német Demokratikus Köztársaság hozta létre 1990-ben, a két Németország egyesülése előtt. Feladata a keletnémet állami vállalatok és egyéb tulajdonok privatizálása volt, működése során körülbelül 8500 állami cég átalakítását és eladását felügyelte. 1994-ben szűnt meg, a megmaradt vagyonelemek három utódcéghez kerültek.

Szégyenfolt Európa lelkiismeretén

"Utódom, Evklídisz Cakalotosz minden tőle telhetőt megtett a Treuhand-terv legkárosabb elemeinek a semlegesítésére" - mutat rá a volt pénzügyminiszter. "Elérte például, hogy Athén legyen az alap székhelye és ne három, hanem harminc év alatt kelljen értékesítenie az állami javakat." Kiemeli: a görög Treuhand még így is szégyenfolt kell, hogy legyen Európa lelkiismeretén.

Sőt, ennél rosszabb, egy elszalasztott lehetőség.

Az elfogadott megegyezés szégyenfolt Európa lelkiismeretén Forrás: AFP/Aris Messinis

Lehetetlen visszafizetni az adósságot

Jánisz Varufakisz a cikkében rámutat, hogy a terv politikailag toxikus, mivel annak ellenére is, hogy Görögországban székel, gyakorlatilag a hitelezői trojka (az IMF, az Európai Központi Bank és az Európai Bizottság) irányítása alatt áll. A terv pénzügyileg is kártékony, mivel

a privatizációból befolyó összegeket egy olyan adósság törlesztésére fordítja, amit még az IMF szerint is lehetetlen visszafizetni.

És még gazdaságilag is elhibázott, mivel elmulasztja belső beruházásokkal ellentételezni a július 12-i megállapodásban kikötött büntető jellegű költségvetési konszolidáció recessziós következményeit.

Alternatív javaslat

A dolgoknak nem kellett volna idáig fajulna. Június 19-én egy alternatív javaslatot tettem Németországnak és a trojkának "A görög válság lezárása" címmel - írja cikkében Jánisz Varufakisz volt görög pénzügyminiszter. "A görög kormány kész a tulajdonában lévő javakat, beleértve az ország biztonsága szempontjából fontos, a közüzemi vállalatokat, valamint a kulturális örökség részét képező javakat is egy, a kormányzati apparátustól szervezetileg elkülönült, privát egységként működő és irányított, a Parlament felügyelete alatt álló holding alá kiszervezni a privatizációs bevétel maximalizálása érdekében, azzal a céllal, hogy forrást teremtsen a hazai fejlesztési beruházások finanszírozásához" - idézi Jánisz Varufakisz az általa tett javaslatot.

5 százalékos GDP-növekedés

A holding aktív szerepet játszott volna az állami javak privatizálására való előkészítésében. A felkínált javak fedezetével kötvényt bocsátott volna ki a nemzetközi tőkepiacon, amelynek az aktuális érték alapján becsült 30-40 milliárd eurós bevételét a kezelése alatt álló javak modernizálására és fejlesztésére fordította volna.

A 3-4 évre tervezett beruházás több éven át nominálisan 5 százalékra emelte volna a GDP-növekedést,

ami az adóbevételek ezzel arányos emelkedését vonta volna maga után, hozzájárulva a költségvetés fenntarthatóságának megteremtéséhez.

A volt pénzügyminiszter szerint az ő javaslatával meg lett volna az 5 százalékos GDP-növekedés Forrás: AFP/Andreas Solaro

Meglett volna a kitörési pont

Ezzel a megoldással az elsődleges költségvetési többlet (a törlesztések nélkül) idővel abszolút és relatív értelemben is elérhette volna a kitörési pontot. A holdingot pedig néhány éven belül szabályos fejlesztési bankká lehetett volna átalakítani - mutat rá Jánisz Varufakisz. Javaslatunk süket fülekre talált, véli.

Sőt, az euróövezeti pénzügyminiszterek és a trojka képviselői továbbra is olyan híreket szivárogtattak ki a médiának, hogy a görög fél nem szolgált semmilyen hiteles, innovatív javaslattal.

Majd miután észlelték, hogy megtört a görög kormány ellenállása, saját Treuhand modelljüket vitték át - írja Jánisz Varufakisz.