Járai: Börtönbe is juthattunk volna a tőzsde miatt

A Budapesti Értéktőzsde újraalapításának 25. évfordulóját ünnepelték. A BÉT szimbolizálja a rendszerváltást. Járai Zsigmond azt mondta, negyed évszázaddal ezelőtt még nem tudták, hogy börtönbe zárják-e őket munkájukért, vagy kapitalizmus lesz Magyarországon. 

Katona Zsolt, a BÉT vezérigazgatója a magyar gazdaság életében is mérföldkőnek nevezte a tőzsde elindulását, Tállai András, az Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára pedig azt hangsúlyozta, hogy a gazdasági növekedéshez a BÉT munkája is hozzájárult.

Mérföldkő

Katona Zsolt hangsúlyozta: 1990. június 21-e

mérföldkő volt nemcsak a tőzsde, hanem a magyar gazdaság és egész Magyarország életében is.

Mint mondta, a Budapesti Értéktőzsde szimbolizálja a rendszerváltást, a piacgazdaságra való áttérést. Kifejtette, hogy a BÉT példaként szolgált a régió több országának, több tőzsdéjének: mindig élen járt a piac- és termékfejlesztésben, a szabályozási infrastruktúra és technikai háttér kialakításában, és ezt a példát több régiós ország követte.

Katona Zsolt, a BÉT vezérigazgatója Forrás: MTI/Marjai János

Úgy vélte, a BÉT kihasználta a rendelkezésére álló lehetőségeket, az 1990-es évek privatizációs hullámában olyan "nagy nemzeti bajnokok" kerültek a tőzsdére, mint a Mol, az OTP, a Richter Gedeon, és a Magyar Telekom.

Csak a legjobbak élik meg a 25 évet

Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára kiemelte: 25 év egy vállalkozás, egy szervezet életében hosszú időnek számít, ennyi időt csak a legjobb szervezetek, gazdasági társaságok élnek meg. Kiemelte: a gazdasági növekedéshez a BÉT munkája is hozzájárult, a tőzsde sikeres működése a gazdasági szereplők tőkebevonását új forrásokkal segíti, és támogatja a befektetői döntések meghozatalát.

Az értéktőzsde túlélt minden politikai és gazdasági változást, a BÉT vezetői és dolgozói méltán lehetnek büszkék az elmúlt negyedszázad eredményeire, amelyeket az NGM is nagyra értékel - fejtette ki az államtitkár.

Michael Buhl, a BÉT igazgatóságának elnöke gratulált a 25 éves újranyitáshoz, egyben emlékeztetett arra, hogy a BÉT múltja ennél sokkal régebbre nyúlik vissza. Úgy vélte, az

újraalapítással egyben a régiós tőkepiac is megszületett, és egyben a piacgazdaságra való áttérés szimbóluma lett.

Michael Buhl, a BÉT igazgatóságának elnöke Forrás: MTI/Marjai János

A Budapesti Értéktőzsde viszonyítási alap lett az egész régió számára, és példaként szolgált arra, hogyan kell felállítani egy támogató szabályozási környezetet. Mára a BÉT egy olyan modern tőzsde lett, amely segít finanszírozni a magyar gazdaságot.

Járai örül a kapitalizmusnak

Járai Zsigmond, a BÉT-előd Értékpapír-kereskedelmi Titkárság Tőzsdetanácsának első elnöke kiemelte: fordulópont volt 1982, amikor Magyarország belépett a Nemzetközi Valutaalapba (IMF). Ezután felgyorsultak a változások, az IMF "ránk erőltetett egy kis adag piacosítást", belekényszerítették Magyarországot a bankrendszer, és a tőkepiac reformjába, elindultak az első kötvény- és részvénykibocsátások, és elkezdődött a tőzsdeszervezés - idézte fel a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke.

Járai Zsigmond Fotó: Hajdú D. András [origo]

Járai Zsigmond azokat a személyeket is felsorolta, akik már 1986-87-től közreműködtek az akkor még csak formálódó tőzsde kialakításában. Megjegyezte, hogy

abban a történelmi pillanatban még nem tudták, hogy börtönbe zárják-e őket munkájukért, vagy kapitalizmus lesz Magyarországon.

Mint mondta: örül, hogy az utóbbi valósult meg. Járai Zsigmond előadása végén ismét hangsúlyozta, hogy a tőzsde a piacgazdaság legfontosabb szereplője és kiemelte, hogy a büszke a BÉT 25 éves fennállására.

Az IBUSZ volt az első

1989-ben a magyarországi privatizáció megindulásával az elsők között kezdődtek meg az előkészületek az IBUSZ magánosítására. Az IBUSZ 1,2 millió forintos alaptőkéje 800 millió forintra, majd 1990 májusában a nyilvános részvénykibocsátás előkészítéseként 1 milliárd 200 millió forintra emelkedett.

1990. június 21-én az IBUSZ volt az első részvény a Budapesti Értéktőzsdén.

20 évvel ezelőtt vezette be részvényeit a Budapesti Értéktőzsdére a Richter Gedeon Nyrt. Az azóta eltelt két évtizedben a cég részvényeinek árfolyama 28-szorosára emelkedett, és a Richter a hazai parkett harmadik legnagyobb forgalmú papírjává nőtte ki magát.