Milyen forgatókönyvek jöhetnek a görög válságban?

A Greek national flag flutters next to a statue of ancient Greek goddess Athena, in Athens May 21, 2015.

Az elmúlt egy hónapban egyértelműen a görög helyzet uralta a piacok hangulatát, mostanság pedig az egymásnak ellentmondó hírektől hangos a média. Azonban a történet a végéhez közeledik, szombaton lesz az utolsó találkozó ez ügyben, persze könnyen lehet, hogy egy újbóli sikertelen tárgyalási forduló után hétfőre tolják a döntést. Egy biztos, jó megoldás nem igazán létezik, a határidők kitologatása pedig egyáltalán nem célravezető, még ha politikailag indokolható is. 

Rohamosan fogy az idő

Nehezen haladnak előre a Görögország és a hitelezői trojka közötti tárgyalások, sőt számos esetben úgy érezni, mintha direkt egymásra várnának a felek, hogy ki bírja tovább, ki meddig tudja tágítani a kereteket. Az mindenesetre biztos, hogy június 30-án, kedden a görögöknek át kell utalniuk az IMF felé az aktuálissá váló 1,6 milliárd eurós hiteltörlesztést, már pedig elvileg üres az államkassza, így nehéz megmondani, milyen saját forrásból fizetnék ki a tartozást külső segítség nélkül.

Brüsszel, 2015. június 25. Alekszisz Ciprasz görög, Matteo Renzi olasz miniszterelnök és Angela Merkel német kancellár (b-j) az EU-országok állam-, illetve kormányfőinek a görög válságról tartott rendkívüli értekezletén Brüsszelben 2015. június 25-én. (MTI/AP/Geert Vanden Wijngaert) Forrás: MTI/AP/Geert Vanden Wijngaert

Sőt, amiről még most is kevesebb szó esik, hogy

júliusban és augusztusban még az Európai Központi Bank felé is több mint 7,5 milliárd eurót kellene kifizetni tőke- és kamattörlesztés gyanánt.

Persze az EKB eddig is inkább az engedékenyebb oldalát mutatta, nem úgy, mint az IMF. Szóval Athénnak égetően szükséges lenne, hogy a saját maga szempontjából jó megállapodást kössön, és hozzáférhessen a korábbi mentőcsomagból fennmaradó 7,2 milliárd eurós lehívható részhez.

Ilyen forgatókönyvek (is) lehetnek

HozamVadász szerint nagyjából három alap forgatókönyvet lehet felvázolni: a görögök engednek és folytatódik a bizonytalanság (ha kapnak pénzt, akkor is csak ideiglenesen oldódik meg a kérdés), az EU enged, vagy senki sem rántja el a kormányt és falnak megyünk. De leginkább a görögök.

Első szcenárió

A görög vezetés félrerántja a kormányt - ez talán valószínűtlen, mivel ezzel majd' minden politikai tőkéjüket elveszítenék. Már csak azért is öngyilkosság lenne, mivel a friss felmérések szerint van vesztenivalójuk, ugyanis még mindig a választások idejéhez hasonló, erős támogatottságot élveznek.

Habár az elsődleges strukturális probléma megszűnni látszik (folyó fizetési mérleg kiigazítása a görög gazdaságban), a belpolitikai kérdések, valamint a mentalitás továbbra is változatlan.

Az erkölcsi kockázat mindig is ott lesz,

mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy épp a célegyenesben kezdtek el huzakodni a hitelezőkkel (két negyedéves GDP adat is pozitív volt a választások előtt).

A görög kormány jelentősen veszíthet népszerűségéből, ha belemegy a kemény megszorítások politikájába, annak ellenére, hogv választási programjában mást ígért. Forrás: AFP/Louisa Gouliamaki

Második szcenárió

Az EU végül enged, véget érnek a megszorítások, és Görögország végre felvirágzik. Legalábbis ők ezt hiszik. Amennyiben „megúsznák”, akkor a többi periféria ország is azt látná, hogy a farok csóválja a kutyát, és ők is engedményeket kérnének. Ha nem is egyből, egy-két választás után, amikor kitolódnának a politikai irányok a szélsőségek felé.

Harmadik szcenárió

Államcsőd lesz.

A piaci bizonytalanság lezárása érdekében talán a legjobb, sokkterápiás megoldás.

Ugyanakkor nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a betétkivonások miatt az elmúlt hónapokban az EKB közel 90 milliárd eurót adott a görög bankrendszernek, értéken aluli fedezet mellett. A jelzáloglevelek és mögöttes ingatlanok kérdése még érdekes lehet ebből a szempontból.

Államcsőd esetén valószínűleg még a görögök is jobban járnának, hisz lenne egy csomó kimenekített eurója a lakosságnak, amivel fogyasztani, beruházni tudnának. Ha ez eurózónából is kilépnek (bár ehhez kéne egy népszavazás, ami megint elhúzhatja a dolgokat), akkor ráadásul ez egy felértékelődő tőke lenne, a devizakeresztek a külső strukturális problémákat is segítenék kordában tartani, valamint pénzt is tudnának nyomtatni. Az „inflációs” adó rendkívül jól jöhet egy olyan gazdaságban, ahol máshogy nem lehet adót emelni.

A görög lakosság és vállalatok folyamatosan veszik ki a pénzt az ottani bankokból. Forrás: Thanassis Stavrakis/AP

Egy biztos,

a folyamatos bizonytalanság nem csak a piacokat sújtja, de a görög lakosságot és a gazdaságot is.

HozamVadász azt veti fel, ha ő görög közalkalmazott vagy nyugdíjas lenne, akkor a fogyasztását a minimumon tartaná, hisz még azt sem tudná, fog-e kapni fizetést vagy nyugdíjat a következő hónapban. Az így megtakarított pénzt pedig hová lehetne rakni? A bankba, ami csődbe megy, majd beváltja drachmára, és korlátozza a kivétet? Egy biztos, a görögöknél most legalább párnacihát kifizetődő gyártani.

De akkor mi jöhet azután, hogy a görög válság elcsitul?

Javuló hangulat Európában

A fennforgó gazdaság csupán az EU GDP-jének 2 százalékát teszi ki, ráadásul a korábbi, 2011-12-es válság után a külföldi bankok és nemzetközi hitelezők jóval óvatosabb módba kapcsoltak, így a görög kitettség még ennél is alacsonyabb. Arról nem is beszélve, hogy a 2 százalék nem fog lenullázódni, csak egy recesszió jön benne.

A fertőzés veszély így alacsony

- írja HozamVadász.

Emellett a napokban megjelenő májusi és júniusi beszerzési, illetve hangulati indikátorok mind pozitív trendet mutatnak, a hitelkibocsátások évekig tartó csökkenő trendje után májusban 0,5 százalékos növekedést mutattak éves alapon.

Az eurózóna magánszférájának hitelnövekedési üteme Forrás: Tradingeconomics.com

Mit mondanak a részvénypiacok?

A kontinens és a gazdasági övezet kilátásai stabilak, a részvénypiacok értékeltsége alacsonyabb, mint a világ többi vezető tőzsdeindexe esetében.Természetesen görög csőd esetén jöhet még korrekció, de hosszútávon egyelőre kevés olyan dolgot látni, ami az emelkedés ellen szólna. Szinte.

De ha a piaci mozgásokat nézzük, akkor már igen. Egy ilyen szemüvegen keresztül euró szkeptikusságot és kockázatkerülő (risk-off) hangulatot lehetett látni. Utóbbi természetes velejárója egy ilyen helyzetnek, előbbi azonban túlmutat a görög problémán. A periféria országok és német kötvényhozamok közötti különbség tágulása az elmúlt pár hétben jó példa erre.

Úgy tűnik, hogy a befektetők uniós szempontból kedvezőtlen kimenetelre számítanak.

A kedvezőtlen az lehet, ha a görög hangulat átterjed az olaszokra, portugálokra, spanyolokra, és ők is engedményeket, könnyítéseket kérnek. Ezt már nem bírná el az Európai Unió költségvetése, és könnyen a zóna lazulásához, akár felbomlásához vezethetne.

A hangulat terjedése azonban egy görög csőd esetében is elkerülhető, amennyiben Athén még az eurózónából is kikerülne. A megmaradt zónát ez épp erősíthetné, hiszen a recesszióba süllyedő Görögország elvenné a többiek kedvét hasonló kezdeményezésektől.

Hibázott az európai politikai elit

Azt szinte biztosan ki lehet jelenteni, hogy Európa nagy politikusai félrekezelték a görög válságot, hisz az évek múlásával csak egyre nagyobbra duzzadt a görög államadósság. Ráadásul most már az európai adófizetőket terheli leginkább egy esetleges adósságelengedés vagy csőd, míg 2012 előtt leginkább a nemzetközi pénzügyi szektornak kellett volna helyt állni. Most már nehéz bármit is csinálni, mert az újabb mentőövek, hitelek csak kútba dobott pénznek számítanak, nem is beszélve arról, hogy a görög társadalmon egyre nehezebb lesz bármit is keresztül vinni, leginkább megszorítások formájában.