Kiütheti a dollárt az orosz-kínai barátság

Russian President Vladimir Putin (R) and China’s President Xi Jinping at a documents signing ceremony during their meeting at the Kremlin in Moscow, Russia, May 8, 2015.

Oroszország egyre komolyabban tekintget keletre, Kínával ápolt kapcsolata folyamatosan mélyül, köszönhetően a Nyugat által bevezett szankcióknak is. Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy egyre nagyobb értékű szerződéseket kötnek, megerősítve szövetségesi viszonyukat. Ráadásul hamarosan dollárra sem lesz szükségük. 

A két nagyhatalom közeledése korántsem újkeletű, de tény, hogy az elmúlt években egyre intenzívebbé vált. 2014 májusában ékes bizonyítékot kapott erről az elmélyülő kapcsolatról a világ, amikoriEnnek a mélyülő kapcsolatnak egyik ékes bizonyítéka legnagyobb gesztusa tavaly májusban volt, amikor is Vlagyimir Putyin orosz elnök és kínai tárgyalópartnere, Hszi Csin-ping egy 400 milliárd dolláros gázüzletet hozott tető alá. Azóta több olyan fontos üzletet is kötöttek, amelyek évtizedekre bebetonozzák a két ország kapcsolatát.

A közeledés egyenes következménye annak, hogy egyre kevésbé bíznak meg az európai és amerikai partnerben, amely így veszélyeztetheti a Nyugat pozícióit – írja a CNBC.

A transzeurázsiai fejlesztéssel kapcsolatos elképzeléseink teljes mértékben találkoznak az újjáéledő kínai Selyemút víziójával

– mondta az idei szentpétervári gazdasági fórumon a CNBC-nek Vlagyimir Jakunyin, az orosz vasúttársaság elnöke, aki egyike azoknak az orosz üzletembereknek, akik szerepelnek a nyugat által tiltólistára tett személyek listáján.

Építkezés Szibéria keleti részén Forrás: AFP/RIA Novosti

„Az elképzelések szerint olyan megaprojektek jöhetnek létre Eurázsia területén, mely a világgazdaság számára is hasznos lesz.

Középpontban Szibéria

Mióta a 19. században lerakták a transz-szibériai vasút első pályáit, Oroszország hol szorosabbra fűzte Kínával való kapcsolatát, hol elhidegült tőle.

Nincs keleti tengely. Pragmatikusan fejlesztjük gazdasági együttműködésünket a világ leggyorsabban fejlődő régiójával

– mondta az orosz gazdasági miniszter-helyettes. „Már egy évtizede ezt kellene tennünk” – fűzte hozzá.

A kínai-orosz projektek között olyan tervek is vannak, hogy az orosz vasúttársaság és a kínai kormány 300 milliárd dollár értékben épít gyorsvasutat Moszkva és Peking között. Ezzel a két megapolisz közötti ötnapos utazás mindössze egy-két naposra csökkenne.

Gázvezeték Oroszországban Forrás: RIA Novosti/Taras Litvinenko

Oroszország mindemellett munkát és pénzt akar vinni az ország eme gyéren lakott, gazdasági depresszióval sújtott területére. Ezt a célt szolgálná

a „Szibéria ereje” elnevezésű csővezeték, amely Kína északi részébe szállítana gázt, és a várakozások szerint felpezsdítené a régió gazdasági életét.

Ezzel nyugatról keletre kerülne az orosz gázipar súlypontja.

A Nyugatnak további fejfájást okozhat a kínai támogatással létrejövő Ázsiai Infrastruktúra-fejlesztési Bank (AIIB), amelyhez – több nyugati országgal ellentétben – az Egyesült Államok nem csatlakozott.

Forrás: Origo

Kigolyózzák a dollárt?

Az orosz-kínai kapcsolatok elmélyülésének még egy fontos vetülete van, mégpedig újabb árnyék vetülhet a dollárra, mint globális tartalékvalutára. A gázüzlet megkötésekor a felek megállapodtak, hogy inkább a rubelt és a jüant fogják használni a dollár helyett, mely így is egyeduralkodó az olaj tranzakciók elszámolása esetén.

Októberben Kína és Oroszország jüan-rubel valutacsere-megállapodást kötött, amely hosszútávon az orosz valuta erősödését hozhatja. Kína az elmúlt hónapokban hasonló üzleteket kötött az erőforrásokban gazdag, de gazdaságilag gondban lévő Argentínával és Venezuelával is. Ezek mind,

csökkenthetik a dollárba vetett bizalmat, és következésképpen aláássák az Egyesült Államok gazdasági státuszát is.