Zsákutcában a görögök

ATHENS, GREECE - FEBRUARY 17: The EU and Greek flags fly in front of the Parthenon on the Acropolis on February 17, 2012 in Athens, Greece. Following a meeting on Wednesday, finance ministers across the Eurozone are calling for greater scrutiny and oversight of Greece's proposed budget cuts in order to approve the latest 130 billion euro bailout package. The package, which is anticipated to be finalised on February 20, 2012, is essential for Greece to avoid defaulting on a 14.5 billion euro bond it is due to repay in mid-March. (Photo by Oli Scarff/Getty Images)

Görögország alig tudott kifizetni a Nemzetközi Valutaalapnak egy 750 millió eurós adóssághányadot, amely a múlt héten vált esedékessé - írta Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök és az IMF vezérigazgatója, Christine Lagarde levélváltásából idézve a hétfői Financial Times.

A londoni gazdasági napilap szerint a görög kormány olyan közel jutott ahhoz, hogy hátralékba - vagyis technikailag törlesztési csődbe - kerüljön az IMF-hitel esedékes részével, hogy Ciprasz személyesen írt Lagarde-nak, közölve az IMF vezetőjével, hogy

Görögország az Európai Központi Bank likviditásnyújtó programjának segítsége nélkül nem tud fizetni

- tájékoztat az MTI a Financial Times-ra hivatkozva.

Megtörtént a fizetés, de hogyan?

A görög kormány végül egy nappal előbb, múlt hétfőn kifizette az épp aktuális törlesztőrészletet az IMF részére. A törlesztési hányadot Athén végül egy ritkán használt "vészhelyzeti IMF-számla" aktiválásával fizette ki, vagyis gyakorlatilag az IMF-től vett fel kölcsönt ahhoz, hogy az IMF-nek fizetni tudjon - írta a Financial Times. Ezt gyakorlatilag úgy kell elképzelni, hogy az ország a Nemzetközi Valutaalapnál lévő úgynevezett tagi befizetéseik terhére teljesítette a kifizetést, csökkentve az országkvótát.

Alekszis Ciprasz görög miniszterelnök Forrás: Patrick Domingo | AFP | Getty Images

Akárhogy is nézzük, ezek egyáltalán nem jó előjelek, és egyre jobban sodródik Görögország a teljes fizetésképtelenség felé. Ráadásul júniusban közel 1,5 milliárd eurót kellene Athénnak az IMF felé átutalni, ebből 300 millió június 5-én válik esedékessé. Ezen kívül ott van egy másik kötelezettség is, tudniillik hónap végén kell kifizetnie a közalkalmazottak bérét és a nyugdíjakat is, amelyeket áprilisban is csak óriási nehézségek és költségvetési átcsoportosítások árán tudott teljesíteni.

Dilemma az IMF-en belül

Múlt csütörtökön a Nemzetközi Valutaalap igazgatótanácsa zárt ajtók mögött ülésezett, ahonnan természetesen meg nem erősített hírek is szivárogtak ki névtelenül nyilatkozó forrásoktól. Poul Thomsen, az IMF európai igazgatója szerint annyira nem visznek semerre a görög gazdasági reformcsomaggal kapcsolatos tárgyalások, hogy a fennálló 7,2 milliárd eurós segélykeretből nem fognak pénzt kifizetni vagy csak a felét. Ugyanakkor a görögök továbbra is szabad kezet kapnak, hogy milyen reformokat akarnak végrehajtani, de egy dologban biztosan kötve van a kezük: a görög államadósság pályáját fenntartható szintre kell csökkenteni - mutat rá a CNBC a Financial Times cikkére hivatkozva.

Az eurózóna és Görögország kilátástalan harca Forrás: Ingram Pinn / Financial Times

Hasonló szigorú feltétel, hogy továbbra is elsődleges államháztartási többletet kell produkálnia Athénnak.

Mivel a megegyezés egyelőre távolinak tűnik, így az IMF sem fog olyan javaslatokat támogatni, amelyek szembe mennek saját szabályrendszerével.

Bekeményítenek a döntéshozók

Jól látható, hogy az álláspontok egyáltalán nem közelednek egymáshoz, éppen ezért az egyik IMF igazgatósági tag felvetette, hogy a 2013-as ciprusi válság megoldásához hasonló, úgynevezett 'take it or leave it' reformtervet kell kidolgozni a görögök részére a nemzetközi pénzügyi szervezetnek, és

ha ezt nem fogadják el a hellének, akkor elzáródik minden pénzcsap

- áll a Financial Times cikkében.

Ráadásul a görögök akár népszavazást is tarhatnak a kérdésben, hisz a társadalmi támogatottság vagy ellenállás tényleges utat mutathatna az athéni kormány számára is.

A fenti ötlet nyilván egy a sok közül, ami megoldásként felmerül a helyzet kezelése érdekében, ráadásul az előbbi felvetés sem olyan egyértelmű, hisz az IMF stábja információs aszimmetriában szenved, tudniillik nem látnak teljesen bele a görög számokba és a valós helyzetbe.