Senkinek nem kellenek a kelet-európai cégek

A 2013-as 112 milliárd euróról alig 64 milliárd euróra zuhant be a kelet-európai cégfelvásárlások és cégösszeolvadások értéke tavaly - derül ki a most publikált Feltörekvő Európa riportból.

Jelentősen, 43 százalékkal visszaesett tavaly a cégfelvásárlások összértéke a felzárkózó európai országokban - derül ki a CMS nemzetközi ügyvédi iroda, az AIG Biztosító, valamint az EMIS Feltörekvő Európa riportjából.

Attól függ, mit nézünk

Érdekesség, hogy az EY alig egy hónapja publikált, hasonló témájú riportja - ami a mostanival ellentétben csak a versenyszféra cégfelvásárlásait vette alapul - több mint tízszázalékos növekedést mutatott ki.

A mostani elemzés által talált visszaesés okát elemzők abban látják, hogy az ukrán válság és az ezzel együtt járó orosz gazdasági visszaesés negatív hatással volt a befektetői bizalomra, amely 25 éve nem volt ennyire alacsony a térségben.

Van honnan növekedni

Idén ugyanakkor már növekedésre számítanak a szakemberek. Erre utal, hogy már tavaly meglódult a úgynevezett W&I (warranty and indemnity) – biztosítások a régióban, amely konstrukciókat jellemzően cégeladások/cégfelvásárlások kockázatainak kezelésére kötik a vállalatok.

Itthon még nagyobb a visszaesés

Magyarországon a térség átlagát meghaladó mértékben, csaknem 50 százalékkal esett vissza a cégfelvásárlások összértéke, annak ellenére, hogy az üzletek száma 24 százalékkal még emelkedett is. Vagyis több, de jóval kisebb értékű cégfelvásárlásra, összeolvadásra került sor itthon.

Főleg az állam volt aktív

A legnagyobb hazai ügyleteket az állam bonyolította le. Ezek között szerepel, hogy a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. felvásárolta az Antenna Hungáriát, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. megvette a Főgáz Zrt. felét, továbbá, hogy a magyar állam felvásárolta az MKB Bankot, és egyéb állami vállalatokon keresztül részesedést szerzett további pénzintézetekben is. Ezeket az akvizíciókat ugyanakkor nem üzleti, hanem inkább gazdaságpolitikai megfontolások vezérelték.

Energia és közmű

A magyar piacot az állam mellett a hazai befektetők dominálták. A legtöbb külföldi befektető az Egyesült Államokból és Nagy-Britanniából érkezett. A befektetések célterületei tipikusan az energia szektor és közmű vállalatok, a pénzügyi és ingatlan szektor, valamint a média és szórakoztató ipar. A régió minden országára jellemző, hogy a helyi nagyvállalatok – Magyarországon a MOL és az OTP – egyre fontosabb szerepet játszanak a cégfelvásárlásokban.