Milliárdos kiesést okoz a munkahelyi stressz

Április 28-a a munkavédelem világnapja, a munkahelyi balesetekben megrokkantaké vagy elhunytaké. Bár harminc év alatt rengeteget javult a statisztika – 1986-ban 334, 2014-ben 78 halálos baleset –, a jelenlegi is túl magas még. A balesetek leggyakoribb oka a munkavállaló figyelmetlensége, aminek szinte mindig a stressz az oka, de legalábbis azzal függ össze.

Pszichoszociális kockázatok

A stresszt mint a világon elsőként mentálhigiénés tényezőt kutató professzor dr. Selye János megkülönböztetett jó és káros, eu- és distresszt. Az önmagában a felfokozott, extrém éber állapot kreatív és inspiratív energiaforrás is lehet, de ha nem kezeljük megfelelően, nemcsak az egészséget, hanem a biztonságot és a termelékenységet is veszélyezteti. Selye egyébként az élet sava-borsának nevezte a stresszt.

Forrás: Thinkstock

A stressznek, pontosabban a distressznek akkor válunk áldozatává, ha nem követi regeneráció, krónikussá tud fokozódni és már vegetatív elváltozásokhoz vezet: alvászavart, emésztési problémákat, szívdobogást, idegrendszeri elváltozásokat okozhat.

Az „Egészséges munkahelyek – Kezeljük a stresszt!” elnevezésű európai munkavédelmi kampány felmérésében a stressz a második leggyakoribb munkával összefüggő kockázat. A tagállamokban a munkavállalók fele fogalmazott úgy, hogy gyakori vagy nagyon gyakori a munkahelyén. Magyarország biztató pozíciót foglal el a rangsorban, ami a stressz felismerését illeti, de sajnos abban, hogy megfelelően kezeljük, már sereghajtók vagyunk. Pedig se nem a munkavállaló hibája, se nem magányügye, ha elmarad a helyes reakció. Ugyanolyan szisztematikusan érdemes kezelni, mint bármely más kockázatot.

Mit tehet a munkavállaló?

Mindenki nagyon figyeljen oda a vegetatív jelekre. A tüneteket komolyan kell venni, a jelenséget nem szabad elhanyagolni. A foglalkozás-egészségügyi orvost minden apró elváltozásról érdemes informálni, mert a kialakult probléma már az egyénnek, a cégnek és a társadalomnak is jobban fáj.

Mi számít stressztényezőnek?

A munkahelyi stressz olyan folyamatok következménye lehet, mint az átszervezések, a bizonytalanság az alkalmazás ténye körül, a túl magas munkaóraszám, a túl nagy terhet jelentő munka, a kollegiális vagy vezetői támogatás hiánya, az el nem fogadható munkahelyi magatartás, mint zaklatás, kötekedés, az önkényesen megvont kommunikáció, a kreativitás és az egyéni módszerek korlátozása. Súlyos következményekkel járhat, ha az ember tartósan nincs a helyén: ha az elvárások nincsenek összhangban a képességeivel és képzettségével. De mivel hangsúlyosan munkahelyi jellemző, ott kell tudni kezelni, a szervezet feladata. Ám a munkavállaló és a cég mellett globálisan az egész társadalomra terhet ró, ha felgyülemlik a stressz, és hasonlóképpen az egész társadalom számára előnyös, ha nem sérül a produktivitás, ha kevesebb munkanap esik ki, ha nem kell pótolni a munkaerőt. Nem sokat javít a helyzeten a válság utóhatása, sokan érzik úgy még ma is, hogy nem válogathatnak. Ha munkalehetőség adódik, megragadják, nem számolnak azzal, igazi találkozás-e ez.

Az Európai Munkavédelmi Ügynökség, az EU-OSHA úgy véli, a jó gyakorlatokat az egész kontinensen lehet használni, ezért díjat is alapított rá. Azokat a vállalkozásokat ismeri el, akik innovatív megoldásokat hoznak a stressz-kezelésben. A Healthy-workplaces.eu honlapon tehát olyan módszereket találnak akár a magyar kkv-k is, amelyek már bizonyítottak és vélhetőleg javára válnak más cégeknek is.

Vércse és béna kacsa

Mint Mandrik István, a Munkavédelmi Bizottság ügyvivője a kampány sajtótájékoztatóján kiemelte, a sokféle vezetői stílus közül az úgynevezett vércse a legrosszabb: berepül a csukott ablakon, csörömpöl, rikácsol, majd tojik mindenkire, és amilyen viharosan érkezett, távozik. Közben semmin nem javít, senkinek nem segít, ezen segítség nélkül pedig a munkavállaló béna kacsává válik: nem ismeri a határait, nincs tisztában a valódi követelményekkel, homályos elvárásoknak próbál megfelelni.

A jó vezető ezzel szemben tudatosságot visz a módszereibe. A munkahelyen a csapatjáték pótolhatatlan. Nagyon fontos az árnyalt és rendszeres kommunikáció, ahogy a rendszeres értékelés is. Az évi egyszer átadott karácsonyi jutalomnál fontosabb, hogy minden egyes alkalommal megdicsérje a beosztottjait, amikor megérdemlik. Ha valaki valamit jól csinált, ez hangozzon is el. De az „ügyes voltál”-dicséretnél mindenki többre megy azzal, „Ügyes vagy!”. Azt jelenti, ez alkalommal jól csináltad, de holnapután is ezt várjuk el tőled. A vezető engedje meg, hogy a munkavállaló további lendületet vegyen, semmiképp ne jusson el a kiégésig. A jellegzetesen trendelő munkahelyi kommunikációs forma, az emailben kiadott feladat vagy elmondott kritika árkot ás vezető és dolgozó közé, míg a személyesség, az azonnali visszajelzés erőt ad a munkavállalóknak. Rengeteg előnye van annak, ha az absztrakt határok egybeesnek a fizikai határokkal. Arról nem is beszélve, hogy ha valaki hétvégén is kap emailt a főnökétől, még a hétvégéről mint legkézenfekvőbb regenerációs lehetőségről is le kell mondania.