Az előző negyedévhez képest a szezonálisan kiigazított adatok szerint a kínai gazdaság 1,3 százalékkal növekedett január-márciusban, a tavalyi utolsó negyedévi 1,5 százalékot követően.
A kínai gazdaság egyik kulcsfontosságú motorja, az állóeszköz-beruházások 13,5 százalékkal emelkedtek az idei első negyedévben, ami 2000 óta a leggyengébb első negyedévi teljesítmény. Elemzők 13,8 százalékra számítottak.
Az ipari termelés márciusban 5,6 százalékkal növekedett az előző év azonos hónapjához képes, miközben elemzők 6,9 százalékot vártak az év első két hónapjában regisztrált 6,8 százalék után. Az adat 2008 novembere, a pénzügyi világválság kirobbanása óta a legrosszabb havi teljesítményt mutatja.
A kiskereskedelmi forgalom volumene 10,2 százalékkal emelkedett az év harmadik hónapjában éves összehasonlításban, ami a kitartó deflációs nyomás közepette a fogyasztás renyheségét mutatja. Elemzők 10,9 százalékos növekedésre számítottak az év első két hónapjában mért 10,7 százalékos és a decemberi 11,9 százalékos növekedés után.
„A gazdasági növekedés lassulásának dacára a foglalkoztatottság, a fogyasztói árak és a piaci várakozások stabilak maradtak, miközben a strukturális változtatásokat célzó erőfeszítések tempósan haladnak” – hangoztatta a kínai statisztikai hivatal közleményében.
A kínai kormányzat az elavultnak ítélt gazdasági modelljét ki akarja egyensúlyozni: a fogyasztást, az innovációt és a szolgáltatásokat helyezi előtérbe a jelentős túlkapacitással küszködő nehézipar, a kevéssé eredményes beruházások rovására még azon az áron is, hogy a növekedés kissé mérséklődik. A központi bank mindazonáltal az utóbbi hónapokban több olyan intézkedést tett, amelyek a gazdaság élénkítését célozzák.
Louis Kuijs, a Royal Bank of Scotland brit pénzintézet hongkongi részlegének közgazdásza szerint a kínai jegybank tovább csökkentheti a kamatokat és a bankok kötelező tartalékrátáját, bár a jelek szerint az előző hónapokban elfogadott ilyen típusú döntések, illetve az ingatlanpiac fellendítését célzó pénzügyi lépések eredményeként felszabadult tőke a reálgazdaság helyett az értékpapírpiacokra áramlott.
A gazdasági növekedés lassulása munkahelyek leépítésével járhat és csődöket okozhat. A munkanélküliség problémája akkor vetődhet fel élesen, ha a GDP-növekedés folyamatosan 7 százalék alatt marad. Ez esetben a társadalmi stabilitás megőrzését szem előtt tartó kínai kormánynak a növekedést támogató intézkedéseket kell tennie a munkahelyek és jövedelmek megőrzésének érdekében.