Miért nem baj, hogy drága a fair trade?

A méltányos kereskedelem egyre több iparágat érint

A fair trade első látásra az a kereskedelemnek, ami a kézművesség a gasztroágazatban világszerte. Való igaz, hogy a fair trade termékek sokkal drágábbak a kommersz árfekvésű csokoládénál, kakaónál és banánnál. Pedig maga a méltányos kereskedelem nem luxus, hanem gazdaságélénkítő folyamat.

Földünk teljes kávétermelésének 80 százalékát összesen mintegy 25 millió kistermelő állítja elő, megélhetést biztosítva másik 125 millió embernek. Ecuadorban, ahol a banán a fő exporttermék, összesen körülbelül 220 ezer családot tart el a csak ehhez a gyümölcshöz kapcsolódó munka úgy, hogy minden második termelő földje tíz hektárnál kisebb. A világon mintegy 50 millió ember mindennapi megélhetése függ a kakaótól. A kakaótermés 80-90 százaléka kistermelőktől, kisméretű gazdaságokból származik.

A méltányos kereskedelem egyre több iparágat érint, már fair okostelefongyártás is létezik Forrás: Fairphone

Nem kérdés, törpe volumneről beszélünk. Vajon miért érné meg mégis éberebben, tudatosan vásárolni és többet fizetni azért, amit hipermarkettől sarki zöldségesig szinte bárhol megkapunk?

Mert a fair trade valós piaci viszonyokat tükröz

A méltányos kereskedelemben olyan árban állapodik meg a kereskedő és a résztvevő, amely valóban kifejezi a termelők anyagi és munkaráfordításait. A felvásárlói ár kialakítása során figyelembe veszik a mindenkori gazdasági, szociális és ökológiai körülményeket.

A világ a fair trade-re leginkább nyitott állama az Egyesült Királyság, ahol minden harmadik eladott banán méltányos kereskedelemből származik. 2012-ben a fair trade termékek teljes forgalma 1,57 milliárd fontot tett ki, ez 19 százalékkal több, mint az előző évben, pedig a fair trade termékek még így is a brit étel- és ital forgalomnak mindössze 1,5 százalékát teszik ki.

Mert a termelők árprémiumot kaphatnak

Egyes független minősítő szervezetek, mint például a Fair Trade Foundation a közösen meghatározott minimum ár fölött extra összeget fizet a termelőknek, ha azok vállalják, hogy ezt a pénzt a közösség számára fontos célra fordítják. Az orvosi ellátás javítására, az oktatásra vagy ivóvízre. Tekintve a harmadik világbeli vízhelyzetet, a probléma megkerülhetetlen, minden előrevivő megoldás életmentő lehet.

A banánprobléma

A banántermesztés jó példa arra, hogyan épül egymásra számos társadalmi és környezeti probléma. Az ültetvényeken egyre több rovarirtó- és gombaölőszert használnak, mert a növények nagyon érzékenyek a betegségekre. Az ültetvényeken sokszor nem tartják be az előírásokat, a gépek valójában a munkásokat is permetezik, pedig például Costa Ricán törvény írja elő, hogy ilyenkor munkás nem tartózkodhat a földeken. Mivel a munkások az ültetvényeken álló barakkokban laknak, a rendszeres permetezés beborítja otthonaikat, szennyezi veteményes kertjeiket, ivóvizüket, sőt gyakran azt a szennyezett vizet is hasznosítják, amelyben lemosták a gyümölcsöt. Nagyon sok permet kerül a talajba és onnan az élővizekbe is. A Costa Rica-i Nemzeti Egyetem kutatása szerint a banáncsomagoló üzemekben dolgozó asszonyok között az országos átlagnál kétszerte gyakoribb a leukémia, gyakrabban hoznak a világra sérült gyermeket. Orvost csak elvétve látnak, de ha van is az ültetvényen, nem szívesen igazolja a betegség és a permetszerek közti összefüggést.

Mert bár drágább, reálisabb

A Tudatos Vásárlók Egyesülete szerint a nagy forgalmazó cégek, de elsősorban a szupermarketek erősen nyomott árral dolgoznak. Azok a bolti árak, amelyeket a fogyasztói társadalomban normálisnak tartanak, valójában torz képet adnak azokról a költségekről, amelyekbe a termék előállítása kerül, illetve a kapcsolódó társadalmi, gazdasági és környezeti költségekről.

A nemzetközi banánkereskedelem 75 százalékát például összesen néhány globális nagyvállalat tartja kézben. A koncentrált kiskereskedelmi piacon a nagyobb láncok komoly profitra tesznek szert azzal, hogy fenntarthatatlanul alacsony árat fizetnek a közvetítőknek.

Az Európai Unió 25 országában eladott banánok több mint 2 százalékán szerepel a méltányos kereskedelem védjegye. Sajnos nálunk csak elvétve lehet fair trade banánnal találkozni, holott Magyarországon is minden tízedik kiló elfogyasztott gyümölcs banán. A Svájcban eladott banánok több mint fele méltányos vagy biokereskedelemből származik, esetleg esetleg a kettőből együtt.

Mert fejlődhet tőle a gazdaság

A méltányos kereskedők előre kapnak pénzt a munkájukért, ahogy a szerződések pedig tipikusan hosszú távúak. A termelő bevételei ezáltal stabilabbá válnak, azok a vállalkozók, akik fair trade-del foglalkoznak, tudnak tervezni, beruházni, stratégia szerint bővülni.