Az elszámolás hatálya kiterjed a gépjárműhitelekre is, így amennyiben az ügyfél fogyasztóként kötött kölcsönszerződést, úgy a gépjármű hasznosításától függetlenül érinti az elszámolás, vagyis a korábban tisztességtelenül elvont összegek számára is visszajárnak, válaszolta az Origónak az MNB. Mint írják, az elszámolási értesítő megküldése – a korábban kedvezményesen, rögzített árfolyamon végtörlesztett, illetve a követeléskezelőknél lévő hiteleket leszámítva – minden esetben automatikusan, külön kérés nélkül történik, függetlenül attól, hogy „élő” vagy korábban már megszűnt szerződésről van szó.
A végtörlesztés lehetőségével a deviza, illetve devizaalapú jelzáloghitel- vagy lakóingatlanra vonatkozó pénzügyi lízingszerződéssel rendelkező ügyfelek élhettek. Mivel ez a törvényi lehetőség az ingatlanfedezet melletti szabad felhasználású deviza és devizaalapú jelzáloghitelekre is kiterjedt, így annak az ügyfélnek, aki a szabad felhasználású hitelét gépjárművásárlásra fordította, és kedvezményes árfolyamon végtörlesztett, kérnie kellett az elszámolást március 31-ig, közölte a jegybank. Tehát ez a határidő a gépjármű-lízingszerződést, valamint a gépjárművásárlási, illetve gépjármű fedezete mellett nyújtott szabad felhasználású kölcsönszerződést kötött fogyasztókat nem érintette.
Azok a végtörlesztők, akik a határidőn belül nem kérték az elszámolást, a későbbiekben már nem élhetnek ezzel a lehetőséggel. Azonban a jegybank szerint jellemzően nem ilyen konstrukciókban kötöttek autóhiteleket, így a gépjárműhitelesek elszámolása – az előbbi esettől eltekintve – automatikus lesz. Az elszámolási kötelezettség kiterjed a jelenleg is fennálló, illetve a korábban már lezárt hitelekre is, így az elszámolást azoknak sem kell kérniük, akik korábban már visszafizették tartozásukat, közölte az MNB.
Bár az elszámolás az autóhitelesekre is kiterjed – vagyis a tisztességtelenül elvont összegeket visszakapják –, a fennmaradó tartozásuk nem alakul át forinthitellé, így az árfolyamkockázat terhei alól nem mentesülnek az elszámolást követően sem, írja az MNB. A jegybank azonban külön kiemeli, hogy az elszámolás során visszajáró összegek, azáltal, hogy a fennálló tartozást csökkentik, részben vagy akár teljes egészében ellensúlyozni tudják a svájci frank elmozdulása miatt megemelkedett törlesztési terheket.
Azoknak az ügyfeleknek, akik fizetési nehézséggel küzdenek, az MNB azt tanácsolja, hogy mindenképpen keressék fel a hitelt nyújtó bankot, pénzügyi vállalkozást, hogy problémájukra a pénzügyi szervezettel, annak pénzügyi szakértőjével közösen találjanak megoldást. A jegybank szerint ez azért is fontos, hogy a pénzügyi intézmény a fizetési késedelem miatt ne mondja fel a szerződést, és sikertelen behajtás esetén ne kezdje el a teljes tartozás végrehajtását.
A megfontolt döntés előtt érdemes megismerni, és egymással is összevetni a szóba jöhető állami és piaci lehetőségeket, mondja a jegybank. Mint írják, ebben segítséget nyújt az MNB honlapja is, ahol a fizetési nehézségek megoldásával kapcsolatban számos hasznos információt találhatnak a fogyasztók – ezeket itt és itt érhetik el.
„A fogyasztók fordulhatnak továbbá a 11 megyeszékhelyen működő, ingyenesen elérhető pénzügyi fogyasztóvédelmi tanácsadó irodákhoz, illetve a helyben működő fogyasztóvédelmi civilszervezetekhez is, ahol – egyebek mellett – a hitel törlesztésével kapcsolatos felmerülő nehézségek kezelésére is adnak praktikus életviteli és jogi tanácsokat” – közölte a jegybank.