Erre mindenképp figyeljen befektetéseinél!

Nem győzzük elégszer hangsúlyozni, hogy befektetéseink során elengedhetetlen a kockázatkezelési módszerek megfelelő alkalmazása. Ezeknek köszönhetően nagy veszteségektől és az ezekkel együtt járó fejfájástól, illetve tömérdek álmatlan éjszakától kímélhetjük meg magunkat, és még arra is lehetőségünk nyílik, hogy sikeresen gazdagítsuk megtakarításainkat.

Az elmúlt bő egy év egyik legnagyobb nyertese kétségtelenül a Magyar Telekom volt a meghatározó magyar részvények körében, tavaly január óta ugyanis több mint 30 százalékos árfolyam emelkedést produkált a telekompapír. Ennek ellenére, aki túl korán vásárolt a távközlési cég részvényeiből, annak akár jelentős veszteségei is keletkezhettek az árfolyam nagy kilengései miatt. Nem törvényszerű persze, hogy ennek így kellett történnie, aki a kockázatkezelés aranyszabályait betartotta, az biztosan nyugodtan tudott aludni a viharos ármozgások közepette is.

Nézzük, mi is történt a Magyar Telekom piacán!

1. felvonás: Tartsuk be saját szabályainkat

2013 májusában igen biztatóan festett a Magyar Telekom részvénye, amiben komoly szerepe volt a vonzó osztalékhozamnak. Minden adott volt egy ígéretes befektetési sztori kibontakozásához, amiből jó ideig nem lett semmi. A frekvenciatender időközben olyan nagy kiadásokat akasztott a cég nyakába, ami mellett osztalékfizetésre már egyáltalán nem futotta. A májusi 410 forint körüli szintekről novemberre új történelmi mélypontjára, 272 forintra süllyedt a Magyar Telekom árfolyama, egy olyan esemény hatására, amire azelőtt senki sem számított.

Bár az árfolyam jelentős mértékben esett, a kockázatkezelés egyszerű szabályát betartva bárki könnyen elkerülhette befektetései harmadának elvesztését. Abban az esetben, ha a veszteségeket még idejében elvágta. Ennek legelterjedtebb módja a stop loss (vagy magyarul veszteségvágó) megbízás alkalmazása, amit egy előre meghatározott árfolyamszinthez rendelünk hozzá. Ennek köszönhetően már a vásárlás pillanatában tudjuk, hogy a pozíción maximálisan mekkora lehet az elszenvedhető veszteség mértéke. Nem kell végignézni a 30 százalékos árfolyamzuhanást, ha már 5 százalékos csökkenést követően aktiválódik a korábban beállított stop loss megbízás.

2. felvonás: Várjunk a megfelelő pillanatra!

Megkímélve magunkat az álmatlan éjszakáktól, ezt követően már csak a kedvező beszállási pontra kell várni. Mindez nem is tartott sokáig, hiszen 2013 végére gyakorlatilag minden fontosabb csontváz (pl. osztalékvágás, MSCI standard indexekből való búcsú) kibukott a szekrényből. Ráadásul ekkorra már a Magyar Telekomé volt a legolcsóbb részvény az iparágban, amihez egyre kecsegtetőbb technikai kép is társult. A hegymenet azóta is tart, aminek köszönhetően az árfolyam ismételten a 2013 májusi, 400 forint feletti szintekre kapaszkodott vissza.

Mára tehát az is pénzénél van, aki két évvel ezelőtt nem használt stop loss megbízást, de közben igen erős idegzetre volt szükség, hogy „kiülje” a mélypontokat. A stop loss segít elkerülni ezeket a kellemetlen élményeket, ráadásul azt se feledjük, sosem lehetünk abban biztosak, hogy az árfolyam a vásárláskori árszintekre valaha is visszatér. Időközben bármi megtörténhet ugyanis, ami nagyban átrajzolja a vállalatok kilátásait úgy, hogy azt korábban senki se tudta előrejelezni. A japán Tepco közszolgáltató tulajdonosai például aligha láthatták előre, hogy egyik napról a másikra a fukusimai katasztrófa elsodorja befektetéseik értékének 90 százalékát.

A Magyar Telekom árfolyama Forrás: Investor.hu, AmiBroker

Mi a tanulság?

Sose felejtsük el a stop loss, avagy veszteségvágó megbízás használatát, ami alapesetben védelmet nyújthat a nagyobb árfolyamesésekkel szemben. Ezzel jókora fejfájástól kímélhetjük meg magunkat, az álmatlan éjszakákról nem is beszélve. Persze az is előfordulhat, hogy az árfolyam éppen a stop kiütését követően irányt vált, és a korábban felvázolt pályán indul meg. Ebben az esetben azonban ne féljünk visszaülni a lóra. Ha hiszünk a sztoriban, és megfelelő kockázatvállalás mellett vehető fel pozíció, akkor ne tétovázzunk.

Fontos kiemelni, hogy a stop sem védi meg a befektetőket mindentől. Egyes esetekben ugyanis előfordulhat, hogy az árfolyam átugorja a veszteségvágó szintet, így pedig a tényleges veszteségünk is nagyobb lehet, mint amire számítottunk. Fontos persze azt is hozzátenni, hogy az esetek elsöprő többségében a stop loss megbízás megfelelő módon fogja hozni a hozzá fűzött várakozásokat.

A veszteségvágás a kockázatkezelés egyik, ha nem a legfontosabb eleme, mindentől azonban ez sem védheti meg a befektetőket. Ezért is érdemes elsajátítani a kockázatok megosztásának, vagyis a diverzifikációnak a mikéntjét, így befektetéseink több lábon állását is biztosíthatjuk. Ha netán az egyik ötletünk nem úgy sülne el, ahogyan azt előzetesen vártuk, akkor azt ne a teljes megtakarításunk, hanem annak csak egy része érezze meg. Éppen ezért érdemes több eszközosztályban gondolkodni, illetve ezeken belül is több termékben tartani megtakarításainkat.