Vágólapra másolva!
Óriási adminisztrációs teher, kaotikus elszámolás, a valóságtól elrugaszkodott gazdasági elvárások – ez lett a behajtási kötelezettségként értelmezett lehetőségből. A versenyképességet szem előtt tartva minden amellett szól, hogy módosítsák a Ptk. vonatkozó passzusát, főként mert a direktíva félrefordítása és félreértése a téves szabályozás alapja. A szakemberek szerint az uniós jog elsőbbségének elve alapján a módosítás elkerülhetetlen lesz.
Vágólapra másolva!

Tényleg kötelesek a hitelezők felszámítani az új Ptk. egyik bekezdésében megjelölt 40 eurós behajtási költségátalányt? Az uniós irányelv csak lehetőséget biztosít ezen jog érvényesítésére, ám a hazai szabályozás a direktíván jelentősen túlnyúlva, kötelezettségként írja elő a felszámítást, állítja a MAZARS és együttműködő jogi irodája, a Borsy Ügyvédi Társulás.

Hogy lett ebből kötelezettség, amikor jogosultság?

Az uniós irányelv csak jogosultságként, nem kötelezettségként írja elő a késedelmi kamatot a hitelező javára:

„This Directive should not oblige a creditor to claim interest for late payment. In the event of late payment, this Directive should allow a creditor to resort to charging interest for late payment without giving any prior notice of non-performance or other similar notice reminding the debtor of his obligation to pay.”

Magyarul: „Ez az irányelv nem kötelezheti a hitelezőket arra, hogy késedelmi kamatot számítsanak fel. Késedelmes fizetés esetén ezen irányelv lehetővé teszi a hitelezőknek, hogy késedelmi kamat felszámításához folyamodjanak a nem teljesítésre vonatkozó előzetes felszólítás vagy más olyan felszólítás megtétele nélkül, amelyben emlékeztetnék az adóst fizetési kötelezettségére.”

A késedelmi kamat kötelező felszámítására vonatkozó jogértelmezés nem lehet helytálló: nem kötelezettség, csak lehetőség a hitelező számára.

„Compensation for recovery costs: Member States shall ensure that, where interest for late payment becomes payable in commercial transactions in accordance with Article 3 or 4, the creditor is entitled to obtain from the debtor, as a minimum, a fixed sum of EUR 40.”

Magyarul: „A behajtási költségek megtérítése: A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben kereskedelmi ügyletekben a 3. vagy a 4. cikkel összhangban késedelmi kamat válik esedékessé, a hitelező jogosult az adóstól legalább 40 EUR összegű átalány megfizetését követelni.”

Kizárt, hogy ez volt a jogalkotó célja

Dr. Borsy János Mátyás ügyvéd, a Borsy Ügyvédi Társulás vezetője indokoltnak tartja az új Ptk. olyan irányú módosítását, amely majd valóban figyelembe veszi az irányelvben foglaltakat, és nem ír azoknál szigorúbb feltételeket. Hozzátette, az ettől jelentősen eltérő hazai szabályozás hátrányosan érinti a cégek hazai és nemzetközi versenyképességét, hiszen rendkívül nagy adminisztrációs terhet ró rájuk, ráadásul a jelenlegi piaci körülmények között a valóságtól teljesen elrugaszkodott gazdálkodási elvárásokat tartalmaz.

Ráadásul a jelenlegi szabályozás– és az ehhez kapcsolódó jogértelmezések is – más értelmet adnak a jogintézménynek, és ezzel nem megkönnyítik a jogosultak helyzetét, hanem jelentős adminisztrációs teherrel nehezítik működésüket. „Ez nem lehet a jogalkotó szándéka sem, hiszen az átláthatatlan, bonyolult elszámolások fenntartása további hibákhoz vezet” – tette hozzá Borsy János.

Majd az érintett eldönti

A MAZARS szakértői szerint a behajtási költségátalány, valamint a késedelmi kamat tekintetében – az irányelv szabályainak megfelelően – biztosítani kell annak a lehetőségét, hogy a jogosult dönthessen arról, hogy kéri-e ezeket vagy sem, tehát nem kötelezettségként, hanem lehetőségként kell azt előírni – összhangban az új Ptk. diszpozítív szabályozásával.

A jogi iroda információi szerint az Igazságügyi Minisztérium munkacsoportja, amely az új Ptk. gyakorlati alkalmazása során felmerült kérdéseket elemzi, többek között ennek a rendelkezésnek is vizsgálja a hazai vállalkozásokra gyakorolt negatív hatásait.