Magyar okosszemüveg segíti a pilóták munkáját

Ezt mutatja a pilótának a kiterjesztett valóság

A múlt héten adtunk arról hírt, hogy öt magyar startup összesen három projektje rendkívül meggyőző összeget nyert el a Horizon 2020 keretében. Ma ezek közül azt mutatjuk be, amelyik eddig a legmesszebb jutott.

Az egyik nyertes projekt az EU Edge AeroGlass nevű spin-offja, amellyel a szoftverfejlesztő vállalat berkeiben, házon belüli kezdeményezésként, hobbitervként kezdtek foglalkozni a programozóik 2013 decemberében. Ma már nemzetközi fejlesztőcsapat dolgozik rajta. Nem ez az első eset, hogy a játékból nagyon komoly vállalkozás lesz: az e-kereskedelmi rendszereket támogató Scarab Research-öt szintén az EU Edge hozta létre.

Ezt mutatja a pilótának a kiterjesztett valóság Forrás: AeroGlass

Hadd játsszanak, hátha lesz belőle valami

Maróy Ákos, az 1,1 millió euró forrást nyert AeroGlass és az EU Edge ügyvezetője elmondta, a cégükben fontos belső szabály, hogy időről időre teret engednek a kollégák ötleteinek. „Ezek a kezdeményezések nem minden esetben futnak ki teljesen, előfordulhat, hogy csak hasznos kísérletek maradnak – mondja. – Korábban is volt már ilyen jellegű igen sikeres történetünk, és az AeroGlass is így indult.” A szemüveg először 2014-ben a friedrichshafeni Aero Expón, a legnagyobb európai kisrepülőgépes kiállításon bizonyított, ahol kifejezetten a piac visszajelzésére voltak kíváncsiak.

Az AeroGlass okosszemüveggel használható program 360 fokban és 3D-ben mutat meg a pilótáknak minden fontos információt. A pilóták előtt a légtér valós képére rávetülnek a területre és a környezetre vonatkozó adatok. A piaci elemzések azt mutatják, hogy mivel a fejre csatolt kompjuter, az okosszemüveg az elkövetkezendő öt évben egyszerűbbé és hordhatóbbá válik majd, ez a piac évente 60-70 százalékkal fog nőni. Ehhez szorosan kapcsolódik a kiterjesztett valóság mint iparág fejlődése is: sokkal szélesebb platformon lesz használható, mint jelenleg a virtuális valóság.

Szintet lépett a kiterjesztett valóság

A kiterjesztett valóság fogalmával mintegy öt évvel ezelőtt ismerkedtünk meg, de azóta mintha jóval kevesebbet hallanánk róla. Maróy Ákos szerint fontos tudni, hogy 2010-ben nem a valóságot terjesztettük ki, hanem egy kameraképet, majd néztük a kezünkben tartott képernyőn, ez pedig igen fárasztó. „Most a fejünkön rögzítjük az eszközt, a kezünk felszabadul, és ez átírja a terepet – magyarázza. – A head-mounted displayeknek hála ahogy az ember körbenéz egy ilyen szemüveggel a fején, úgy a valóságos látványra tud rárajzolni. Sőt, kézmozdulatokkal interakcióba is lehet lépni a kiterjesztett valóság és az úgynevezett igazi valóság elemeivel. Ez óriási előrelépés.”

Szükség van amerikai fejlesztőkre is

A projektnek több aktív és lelkes pilótatagja van, éppen most dolgoznak az együttműködésen az amerikai Embry Riddle Aeronautics Universityvel, a világ legnagyobb légügyi egyetemével. Maróy Ákos kifejtette, hogy mivel a repülés legnagyobb piaca az Egyesült Államok, a startupnak kiemelten fontos jelen lenni az amerikai piacon. „Ezért volt fontos, hogy a csapat keménymagját alkotó magyar mérnökeink mellett megtaláljuk azokat a kollégákat, akik a helyi mérnökközösségben foglalkoznak légügyi és légügyi-geográfiai fejlesztésekkel.”