Görögország jó gyerek akar lenni

Christine Lagarde és Yanis Varoufakisz beszélget az eurózóna pénzügyminisztereinek 2015. február 11-ei találkozóján

Folyamatos tárgyalásoktól és vészforgatókönyvektől hangos a globális pénzügyi média a húzódó görög válság kapcsán. Vasárnap a görög pénzügyminiszter Christine Lagarde-dal, a Nemzetközi Valutalalap (IMF) vezérével találkozott Washingtonban, és tett neki ígéretet, hogy Athén ki tudja fizetni részükre az aktuális törleszőrészletet, illetve többi kötelezettsége esetében is helytáll. 

A megbeszélés informális keretek között zajlott, ugyanakkor Lagarde hangsúlyozta, hogy a részletekbe menő tárgyalások folytatódnak hétfőn Athén és Brüsszel között. A görög pénzügyminiszter, Varoufakisz azt is elmondta, hogy átfogó reformot szeretnének véghezvinni Görögországban. Persze más kérdés, hogy erre mindig ígéretet tesznek, de az EU és az IMF számára elfogadható és megnyugtató tervezet még mindig nem került az asztalra.

Milyen összegekről van most szó?

Április 9-én kb. 450 millió eurós törlesztést kell teljeítenie az országnak az IMF felé, illetve 1,4 milliárd eurónyi, április 14-én lejáró államkötvényt kell refinanszíroznia a jövő szerdára tervezett kibocsátáson, amikor is 875 millió euró értékben kívánnak eladni 6 hónapos diszkontkincstárjegyeket. Jelenleg a kincstárjegy kibocsátás az egyedüli pénzpiaci forrása a görögöknek, épp ezért égető fontosságú számukra, hogy legyen rá kereslet. Márciusban 2,97 százalékos hozam mellett sikerült hasonló 6 hónapos papírokat értékesíteni. De amellett sem lehet elmenni, hogy Athénnak 1,7 milliárd eurót kell előteremteni a bérek és nyugdíjak kifizetésére is ebben a hónapban.

Hogyan tovább?

Görögország tavaly augusztus óta nem kapott semmilyen folyosítást a korábbi mentőcsomagból, ugyanakkor a görög államkincstár szinte üres, ráadásul amíg nem sikerül elfogadtatni a hitelezőkkel - EU, EKB és IMF - a reformcsomagot, addig pénz sem fog állni a házhoz. Már pedig a pénzt biztosító triumvirátus elég határozottnak tűnik a kérdésben, és egyelőre nem engedi, hogy a januárban populista ígéretekkel (is) választást nyert új görög kormányzóerő jelentős engedményeket vagy kiskapukat kapjon. Mindenesetre Athén abban bízik, hogy gyorsan sikerül megállapodásra jutni a reformcsomagról, így megkapják a második görög mentőcsomagból fennmaradt 7,2 milliárd eurós hitelrészletet, valamint az EKB görög állampapírokon elért 1,9 milliárd eurós nyereségét is.

A görögök most az eurózóna pénzügyminiszer-helyetteseinek szerdai és csütörtöki megbeszélésében bíznak, ahol értékelik az eddig előkészített reformterveket, bár elég valószínűtlen, hogy a héten döntés születne az ügyben, sokkal inkább az április 24-re tervezett eurózónás pénzügyminiszterek értekezletén lehet érdemi előrelépésben bízni.