Idén tarolhat a felhőtrend

Bár a felhőalapú technológia már tavaly is megkerülhetetlennek tűnt, és valóban egyre több vállalat tette le mellette a voksát, a trendben bőven van még muníció. A Barracuda előrejelzése szerint idén az adattárolás vonatkozásában is a felhőalapú megoldások még nagyobb ütemű elterjedésére számíthatunk. Igaz, mind a nagyvállalatoknak, mind a kkv-szektornak van hová fejlődniük.

A nagy cégek lassan kapcsolnak

Az a technológia, amely a startupoknak és az egy- vagy néhány személyes cégeknek már szinte az egyetlen jó megoldás – az elsődleges tárhely áthelyezése felhőbe, a felhőalapú irodai szoftverek és e-mailrendszerek bevezetése –, messze nem hódította még meg a közepes és nagyvállalatokat. A felhőhöz kapcsolódó biztonsági és tárolási megoldások egyik vezető szállítója, a Barracuda szerint minél nagyobb a vállalat, annál nehezebben szánja el magát a váltásra. A napi ügymenet mögött álló infrastruktúra évek óta elfogadhatóan működik, a váltáshoz terv és szakszerű segítség kell, az átállás nehézkes.

Korábban egy igazi nagyvállalatban, amely 5000 vagy annál is több alkalmazottal és számos speciális részleggel, nem ritkán leányvállalatokkal működött, az informatikai felső vezető valójában elszigetelten, a többi részlegvezetővel való együttműködés nélkül dolgozott. Ennek a rutinnak is véget vet a felhő, gyakorlatilag kikényszeríti a kooperatív informatikai vezetést.

Majdnem minden második vezető át akar állni

Ez odáig eszkalálódhat, hogy az IT-s vezetőnél egyre kevésbé lesz jelentősége a gyakorlati tudásnak – nőni fog azoknak az informatikai vezetőknek a száma, akik nem értenek programnyelvekhez és scriptet sem írtak soha, de az üzleti érzékükkel képesek sikereket elérni. A hagyományos, jelenleg még nagyon tipikus informatikai vezető az információs technológiával támogatott vállalati folyamatokért felelős, nem pedig az üzlet által vezérelt informatikáért. A Barracuda által 900 európai IT-vezető körében elvégzett felmérés szerint a vállalatok készülnek a felhőalapú számítástechnika bevezetésére: 45 százalékuk tervezi a nyilvános felhő használatát a jövőben.

Növekvő bizonytalanság

Pedig ahogy a mobilitás és a saját eszközök használata egyre elterjedtebb és fontosabb lesz vállalati környezetben, az informatikai vezető munkájában is egyre inkább megjelenik az együttműködés a többi üzletággal. A hagyományos IT-szerepkör legalábbis részben átalakul. Az biztos, az infrastruktúra szintjén mérnökként az informatikus fogja felépíteni a nulla bizalomra alapuló felhőalapú környezetet. Az informatikai biztonsági részlegnek ugyanis már fölösleges mérlegelnie, kiben bízhat meg: senkiben és semmiben. Minden alkalmazást és minden hardvereszközt feltörhetnek, minden felhasználó járhat nem biztonságos weboldalakon, megoszthat bizalmas adatokat egy fájlmegosztó szolgáltatás segítségével. Ez a potenciális forgatókönyv.

A bizalmatlanság tehát az informatikai vezető vezérelvévé válik, és ennek eredményeképpen ő maga is meg fog változni: mérnökként egyedi vállalati hálózatokat épít fel, és ehhez már nem támaszkodhat majd a bevált mintákra. A felhőalapú alkalmazások használatával meg lehet kerülni a központosított informatikai részlegeket. A holnap CIO-ja pedig így az ideje nagy részében együttműködhet a szervezeten belüli speciális részlegekkel. Kezdettől fogva bevonják majd a projektekbe, a folyamat vége pedig az, hogy az informatika beleolvad a többi részlegbe.

Bárhonnan és bármikor

A Barracuda piackutatásai alapján a Microsoft Office 365 a vállalkozások egyik fő motorja abban, hogy a vállalatok átálljanak felhőre. Ez vélhetőleg így is marad, míg a Google az oktatásban tartja meg jelentős szerepét. Az információkezelés, az archiválás és a biztonsági mentés kiemelten fontos az e-mailek által uralt környezetekben. Ráadásul már mind a végfelhasználók, mind az IT-szakemberek elvárják a „bármit bárhonnan, bármikor” opciót.

Célszerű tehát eleve a felhőalapú megoldásokból kiindulni a meglévő megoldások kiegészítése és kiterjesztése helyett. Igaz, nem tűnnek el a szalagos tárolók sem. Sok vállalat továbbra is használja meglévő szalagos környezetét az archívumok hosszú távú megőrzésére, még akkor is, ha a katasztrófa utáni helyreállítást lemezekre és felhőalapú rendszerekre bízzák. Nem mintha ez a szegmens kimaradna a felhőtrendből: a piac egyre inkább a felhőalapú technológiák, például az Amazon Glacier felé fordul a hosszú távú, rendkívül alacsony költségű archívummegőrzés esetében.