A magyar GDP dupláját nyúlják le az áfacsalók Európában

EURO banknotes are seen in a bank in Heidelberg, Germany, on December 14, 2011. AFP PHOTO / STR

Az EU tagállamai leginkább csak szavakban támogatják a 200 milliárd eurót is elérő áfacsalások és korrupció elleni küzdelmet. Az Európai Parlament tanácskozásán elhangzott: a problémát komolyan veszi Brüsszel, már csak a magyar kitiltási botrány és a hazai áfacsalási ügyek miatt is.

A közelmúlt magyar áfacsalási hírei, valamint az, hogy magyar tisztviselőket tiltottak ki az Egyesült Államokból korrupciógyanús ügyek miatt, azt jelzi, hogy ezzel a kérdéssel a legmagasabb szinten kell foglalkozni – mondta a német konzervatív EP-képviselő, Ingeborg Grassle Brüsszelben.

Ingeborg Grassle (b) szerint az áfacsalási hírekkel és a kitiltási botránnyal a legmagasabb szinten kell foglalkozni Forrás: eppgroup.eu

A CDU-s politikus ráadásul nem akárki az EP-ben. Brüsszelben csak úgy emlegetik, mint akitől rettegnek az uniós intézmények, olyan szigorúan rajta tartja a szemét a források felhasználásán, és aki „egy eurocentet sem hagy elgurulni”. Ez a kötelessége is, hiszen Ingeborg Grassle az EP költségvetési ellenőrző bizottságának elnöke.

Az áfacsalás és a korrupció elleni küzdelmet nehezíti, hogy erős a tagországok ellenállása – folytatta Ingeborg Grassle azon a konferencián, amelyet Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért (PM) EP-képviselője, a költségvetési ellenőrző bizottság tagja szervezett. A bizottsági elnök csalódott volt amiatt, hogy uniós és tagállami szinten is „sokat beszélnek erről a témáról, de kevés az előrelépés”.

Százmilliárdos probléma – euróban

A korántsem csak Magyarországon ismert áfacsalások okozta kárral, bevételkieséssel kapcsolatban a konferencián több becslés is elhangzott: volt olyan előadó, aki 177 milliárd euróra, más 193 milliárdra tette azt az áfaszakadéknak nevezett összeget, amelyet elvileg beszedhetnének a tagállamok, de mégsem folyik be. Ennek oka pedig legnagyobb részt nem a trehányság, hanem az áfacsalás.

Évente majdnem a magyar GDP dupláját csalják el így, ez pedig már uniós szinten is érezhető összeg.

Mégis, Donato Raponi, aki az Európai Bizottság adókkal és áfaügyekkel foglalkozó szakértője arra panaszkodott, hogy a bizottság hiába tesz javaslatokat, ha az Európa Tanácsnak egyhangúan kell azokat jóváhagynia, és „a tagállamok sem szívesen engednek át jogköröket az EU intézményeinek”.

Donato Raponi, az EU adóügyi szakértője szerint a bizottság hiába tesz javaslatokat Forrás: MTI/Beliczay László

Jelenleg uniós irányelv szabályozza az áfával kapcsolatos kérdéseket – ismertette a hátteret Fabiola Annacondia, a Nemzetközi Pénzügyi Dokumentációs Központ (IBFD) áfaügyekkel foglalkozó szakembere. Az irányelv csak egyhangú döntéssel változtatható meg, a 28 tagállam konszenzusa viszont nagy kihívás – tette hozzá. Problémának nevezte, hogy rengeteg kivétel, felmentés és mellékszabály van az áfa területén az EU tagországokban, ezt egységesíteni, egyszerűsíteni kellene.

Tipikus csalási formák

Nem csak Magyarországon, hanem az unió több országában is bevett áfacsalási módszer az úgynevezett „missing trade”, amikor egy uniós tagállamban működő cég vásárol valamit egy másik, szintén EU-s országban működő vállalkozástól, így áfát nem kell fizetnie, de a láncolatban megjelenő harmadik cég mégis visszaigényli valamelyik országban az áfát.

Az ilyen, körkörös áfacsalás a leggyakoribb, és mivel országokon átívelő probléma, nemcsak tetten érni nehéz, tenni sem könnyű ellene. Az ilyen jellegű csalásokra specializálódott bűnszervezetek „nagyban játszanak”, hiszen az okozott kár 87 százalékát az érintett személyek 2 százaléka okozza – mondta Carlo van Heuckelom, az Europol gazdasági bűnözéssel foglalkozó részlegének vezetője.

Az Europol központi épülete Hágában Forrás: AFP/Lex Van Lieshout

Az Europol vezetőjének adatai szerint az áfacsalás szorosan kapcsolódik a szervezett bűnözői csoportokhoz.

„E csoportok között még bandaháborúk is vannak, embereket gyilkolnak meg.”

A csaló cégláncolatban megjelenő szereplők, vezetők pedig olyan „strómanok”, akik lebukásveszély esetén gyorsan kiiktathatók, a fedőcégek pedig gyorsan lecserélhetők.

A tej és a cukor gyanús

A körkörös áfacsalók számlákat, fuvarleveleket, dokumentumokat hamisítanak, így utaztatják az árut. „Egy rakomány cukor papíron Lisszabontól utazhat Oslóig, miközben nem mozdul” – mondott egy általános példát a főleg az élelmiszer-kereskedelemben jellemző csalásra Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet igazgatója.

Romhányi Balázs hangsúlyozta, hogy a körkörös áfacsalók „papíron” dolgoznak Forrás: MTI/Marjai János

Az áfacsalásokban főként – de nem kizárólag – a Kelet-európai országok és a déli államok érintettek. Romhányi részletes magyar adatokkal szolgált az elmúlt évtizedből, és felhívta a figyelmet arra: gyanús jel, ha túl sok a megszűnő és újonnan alakuló cég egy iparágban. Gyanús még az értékesítési bevétel papíron való jelentős növekedése – ez leginkább a tejnél és a cukornál figyelhető meg.

Csak papíron teljesít a mezőgazdaság

A magyar mezőgazdasági GDP akár 30 százaléka is fikció lehet, amely mögött áfacsalás áll – ezt a megdöbbentő számot Horváth András, az áfacsalási botrányt itthon kirobbantó volt NAV-os mondta, akit időközben az adóhatóság beperelt hitelrontásért. Előadásában emlékeztetett: a NAV-nál rálátott a multicégek tevékenységre is és arra, hogyan kapcsolódnak az áfacsaló körökhöz.

Horváth András (j) a Korrupció Ellenes Szövetség sajtótájékoztatóján Fotó: Polyák Attila - Origo

Horváth szerint éves szinten akár ezer milliárd forinttal is megkárosíthatják az áfacsalók a magyar költségvetést, és „gyakorlatilag nincs olyan kereskedelmi szektor, amely nem fertőzött”. Mikor kormányzati szinten is fel akarta hívni erre a figyelmet, megszüntették a NAV erre specializálódott csoportját, őt pedig ellehetetlenítették – sorolta, milyen falakba ütközött.

Már a törvényeket, szabályokat is úgy alakítják, hogy azok segíthetik az áfacsalásokat, kikapcsolják a védelmi intézkedéseket – fogalmazta meg aggályait Lukács András, a Levegő Munkacsoport vezetője. Úgy vélte, a probléma méretét jelzi, hogy öt európai civil szervezet nyílt levélben szólította fel az Európai Bizottságot, hogy „hagyjon fel a szervezett bűnözés finanszírozásával.”

Hős korrupcióellenes ügyészség

Az EP költségvetési ellenőrző bizottságának elnöke hősnek nevezte a konferencia egyik résztvevőjét és munkatársait. Ingeborg Grassle-t a román korrupcióellenes ügyészség munkáját ismertető Paul Dimitriu előadása nyűgözte le. A főügyész-helyettes azt sorolta, hány ezer ügyük van egy évben, és közülük milyen sok érint magas beosztású állami alkalmazottakat, politikusokat, sőt minisztereket.

Lukács András szerint a szabályokat is úgy alakítják, hogy azok kedvezzenek az áfacsalóknak Forrás: MTI/Kovács Attila

A szervezet a román közvélemény szemében nagy tiszteletnek örvend – mondta Dimitriu, aki szerint a néhány százezer eurós ügyek mellett van egyre több olyan is, ahol a

kár eurómilliókban mérhető. Tavalyi vizsgálataikból 372 esetben lett bírósági ügy. Ezek 100 nagyvállalatot és 300 magas beosztású embert – ügyészt, tábornokot, cégvezetőt és korábbi vagy még aktív minisztert – érintettek.

A nyomásgyakorlás segíthet

Szükség van arra, hogy a folyamatos nyomásgyakorlás eszközével érjünk el eredményeket – mondta zárszavában Ingeborg Grassle, aki a magyar helyzetre visszatérve megjegyezte: fontos az is, hogy a magyar ügyre ráirányítsák a figyelmet, de az előadók nem győzték meg teljesen, több konkrétumra lenne szüksége.

Lukács András összefoglalójában arról beszélt, hogy nehéz a fellépés a korrupció ellen, amikor már a hatóságokat is megfertőzi a korrupció. Hasonló állásponton volt Fabiola Annacondia is, aki feltette a költői kérdést: mi lehet a hatékony eszköz, ha felmerül a gyanú, hogy már a kormányokhoz vezetnek a korrupciós ügyek.

Jávor Benedek szerint az áfacsalás nem csupán bűnüldözési kérdés Fotó: Bácsi Róbert László - Origo

A konferenciát szervező Jávor Benedek arra hívta fel a figyelmet: az, hogy mekkora az EU büdzséje, függ a tagállamok áfabevételeitől is, ezért az áfacsalás nem csak bűnüldözési, hanem fiskális kérdés is. Az is része a problémának, hogy a korrupció felderítésére, megakadályozására létrehozott szervezetek szerinte nem teszik a dolgukat. Nem tudni, meddig ér el „a szervezett oligarchák, a politikát befolyásoló üzleti körök keze, de biztos, hogy a politika az áfacsalások által fertőzött terület - mondta Jávor, aki a román korrupcióellenes ügyészség munkáját követendő példának nevezte.