Felrázták a magyar borkereskedelmet
A franchise partnerek csak a borkészítésre koncentrálnak, minden másban kulcsrakész know-howt kapnak
Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Csatlakozzon hozzánk közösségi oldalainkon is!
A Borháló Borkereskedést tavaly az év legdinamikusabban fejlődő franchise hálózatának választotta a Magyar Franchise Szövetség, idén a leginnovatívabbnak. Fiatal vállalkozásról van szó, de amit kitaláltak, megoldhatja a bormarketing elhúzódó problémáját.
Sokrétű innováció
A 2012-ben létrehozott kereskedés eddig 46 boltot nyitott – ebből 20 található a fővárosban –, a forgalom pedig minden évben az előző évhez képest ötszörösére növekedett. Úgy tűnik, az alapítók, Kathona Krisztián és Elek Márton számos újítása nemcsak az Év Innovatív Franchise Hálózata címhez volt elég, de a célközönségnek is nagyon bejön. A csomagolásújítás mintegy a felére szorítja le a minőségi borok árát, a franchise partnereket Elek és Kathona online oktatással tanítja be, a termékfejlesztés rendhagyó, a piackutatás folyamatos, a csomagolás, egy kifejezetten a cégnek gyártott valódi borháló, vicces és egyedi.
Átveszik a borászoktól a marketing terhét
Elek Márton stratégiai és marketingvezető szerint az elmúlt három évben Kathona Krisztián alapítótársával végzett munkájuk kavicsot dobott a magyar borkereskedelem állóvízébe. Gyakorlatilag új, sok elemből álló üzleti modellt hoztak létre, amely fel is rázta a kereskedelmet, és megnyitotta az utat a tömeges minőségi borfogyasztás előtt. Aki a Borháló egy üzletébe tér be, bármelyik folyóbort megkóstolhatja, a nagy kiszerelés pedig megszépíti az árakat, arról nem is beszélve, hogy teljes arculatcsomagot adnak a borászoknak.
Aki ilyen üzletet nyitna és belépne a franchise hálózatba, annak az elszántság mellett körülbelül 6 millió forint indulótőkével kell rendelkeznie. A boltok egységes berendezéséről, világításáról, a padló kialakításáról, a színválasztásról, a feliratok betűtípusáról és más részletekről mintegy 200 oldalas kézikönyv ad kimerítő leírást – de ez terjedelemben csak a működtetésről szóló kötet fele. A partnereknek a legnagyobb segítség azonban minden bizonnyal a szakszerű PR és marketing: sajtókapcsolatokról, szervezésről, eseményekről, a terjesztés gyorsításáról, a vásárlószerzésről, értékesítési ismeretekről és tapasztalatokról is kidolgozott know-how-t kapnak.
Felkutatják a bujkáló bortehetségeket
Kathona Krisztián eredeti végzettsége magyartanár, hobbiból ásta bele magát a borok világába. A hobbi azonban olyan komolyra fordult, hogy egy idő után rendhagyó, főként a játékra és a személyes véleményre építő kóstolókat kezdett szervezni. „Összeállt a fejemben, milyen sok olyan elvárás és igény él a borfogyasztóban, amelyről a borász nem is tud – kezdi. – De ezzel párhuzamosan az is világos lett, a borászok gyakran elvesznek a piaci folyamatokban. A címke betűtípusától a marketingig ezer olyan dologgal kell foglalkozniuk, amely rég nem a borról szól. Gyakran hiányzik az életükből a valódi visszajelzés, ők a vásárlókkal nem állnak közvetlen kapcsolatban. És azt tapasztaltuk, hálásan veszik a külső véleményt.”
A Borháló kínálata egyszerre áll táj- és fajtajelleges, illetve viszonylag ismeretlen fajtájú borokból. Szekszárdról kadarkát, cabernet sauvignont, cabernet franc-t, kékfrankost próbálnak felkutatni, mert ott ezeknek a fajtáknak van nagy hagyományuk. Frittman János Generosájáról, erről a reduktív eljárással készült illatos fehérborról viszont meg kellett állapítaniuk, hogy méltatlanul kevéssé ismert. A szervezet egyik küldetése, hogy ilyen fajtákat is a köztudatba emeljen.
A közös munka
Kérdésünkre, mit tehet hozzá a borkedvelő bölcsész annak tudásához, aki évtizedek óta szelídíti a szőlőt, Kathona Krisztián elmondja, a termékfejlesztést csak abbahagyni lehet, befejezni soha. Mindig van mit cizellálni, mindenhol elfér az újdonság. Ő vette például észre egy dörgicsei borászatban, hogy 2012-es sauvignon blancja ízgazdag, de lapos, gyengék a savai, ellentétben az egy évvel későbbi terméssel, amely már-már markánsan határozott bukét hozott. A javaslatára kezdték összekóstolni a két évjáratot, így született meg egy harmadik fajta 20-80 arányban. „Vagy vegyük például a villányi vonalat – meséli az egyik alapító –, itt sokáig trend volt a nehéz, testes, hordós jegyek dominálta bor. Ez azonban probléma annak, aki nem szeretne megalkudni a minőségben, viszont nincs kedve két pohártól fejre állni. Elkezdtük keresni a más stílust, a gyümölcsösebb, ihatóbb jegyeket hordozó típusokat. Összekóstoltunk különböző fajtákat, ebből természetesen következett, hogy az árat is újra lehetett gondolni.”
Kreatív irányok
Az sem ritka, hogy Kathona Krisztián találja ki egy kiadás nevét. Törekvésük, hogy a mátrai vörösborkultúra az őt illető helyre kerüljön. Ebben az egyik zászlóshajó Szőke Mátyás egy barrique Merlot Kékfrankosa. „Nagyon magas minőségű, de jól iható, fantasztikus ízvilágú, egyáltalán nem olcsó bor. A hangulatához meditáltam ki a nevét: ez lett a Legendárium. Most ott tartunk, hogy zarándokolnak érte az emberek, és botrány tört ki, amikor elfogyott az évjárat, és még nem érett meg az új.”
A Borháló a bor életútjára is épít. Számon tartja a virgonc fázist, amikor még nagyon játékosak a savak, és azt is, amikor bölcsül a bor, megnyugszik. Részben ennek alapján alakították ki az emberi karakterre szabott kínálatot. „Rengeteget beszélgetünk az emberekkel, de meg is tippeljük, ki milyet fog választani. Mert nem mindig az a legmeghatározóbb, mi lesz a vacsora. Az uralkodó lelkiállapot, a hangulat, a habitus, az évszakok, az ünnepek. Ha betér hozzánk egy törékeny nő, lágy, illatos, könnyű fehérborra tippelünk, és ritkán tévedünk, ahogy egy maszkulin férfi éppen a vékony borokkal nem tud azonosulni, hát viszi a tanninban gazadag borokat” – véli Kathona Krisztián.
Sok év toporgása után talán itt a megoldás
„A magyar borok nemzetközi marketingje több sebből vérzik – magyarázza Elek Márton. – Jellegtelen, nem tudja belőni a célcsoportot, nem ismeri, mire vágynak a borászok, a vevők igényeivel pedig ily módon nem is tudja összeegyeztetni. Olyan, mintha többnyire az elit bortémát erőltetnék, ami egyfajta hiúsági kérdés szakmai berkekben, viszont teljesen összefeszül a kereskedelmi szempontokkal. A gazdasági környezet felülről érkező intézkedéseiből hiányzik a pontos helyismeret, általában nem előremozdítóak. Mi az alulról szerveződő megmozdulásokban hiszünk. Úgy véljük, hogy egy kereskedelmi modell exportjával lehetőséget tudunk teremteni a bortermékek exportjának.”
A Borháló Borkereskedés forgalma az alapítás évében 2 millió forint volt, 2013-ra 115 millió forgalmat generáltak, tavaly pedig 483 millióra emelkedett az éves árbevétel. 2015-re azt tűzték ki célul, hogy külpiacra lépnek. Mind a magyar borfajták, mind az innovatív üzleti modell megér egy határon kívüli próbát. „A jó ötlet nem elég – mondja Elek Márton –, ha nem fektetünk energiát és vezetünk be új ötleteket a cégbe, ha nem tudunk naponta megújulni, könnyen lehúzhatjuk a rolót. Az innováció számunkra kihívás.”