Hiába a forintosítás, fáj az OTP-nek a svájci frank

Akár részvényenként 100-200 forintos veszteséget is hozhat az OTP számára a svájci frank körüli vihar, amennyiben a drasztikus erősödés újabb hiteleket dönt be. Ennek ellenére nem a magyar piac a leginkább érintett, az osztrák bankok, közöttük leginkább a Raiffeisen szívhatja a fogát rendesen.

A svájci jegybank délelőtti bejelentése nagyjából úgy hathat a svájci frankos lakáshitelesekre, mintha centikkel száguldott volna el mellettük egy irányíthatatlanná vált csuklós busz. A frank elképesztő erősödése, amiről délelőtt részletesen is beszámoltunk, a forintosítás hatálya alá eső devizahiteleket nem érinti, ezeket már a rögzített 256 forintos frankárfolyam mellett törlesztik az adósok.

A bankok ráadásul a jegybank tenderén hozzájuthattak a szükséges devizamennyiséghez, hogy a kitettségüket fedezzék, így elméletben a frank gyengülése ezen a fronton nem okoz gondot, kivéve persze, ha a bankok a forintosítást nem kérő ügyfelekre felkészülve nem a teljes devizamennyiséget fedezték le. A devizás hitelállomány legnagyobb részét ezek a hitelek teszik ki.

Ez nem jelenti viszont, hogy semmilyen gondot nem okoz a svájci frank drasztikus erősödése a banki hitelportfóliókban. A forintosítás ugyanis nem érintette a devizás személyi kölcsönöket és gépjármű-hiteleket, valamint a frankban denominált vállalati hiteleket. Utóbbiak jelentős részét a kkv-szektorban valószínűleg az MNB által meghirdetett Növkedési Hitelprogram első körében lecserélhették forinthitelekre, de biztosan nem a teljes frankban denominált vállalati hitelállományt.

Vaskos, de nem katasztrofális veszteség az OTP-nél

Az érintett bankok között szerepel természetesen az OTP is, amelynek árfolyamát egyébként a délelőtti bejelentésre rögtön 5,5 százalékkal taszítottak lejjebb a Budapesti Értéktőzsdén. Az OTP által elszenvedhető veszteség három tényező együttes hatásától függ:

• Az erősödő frank nyomán mennyivel nő a 90 napon túli késedelmes hitelek aránya az érintett hiteleknél?
• Mennyivel emeli-e meg a késedelmes hitelek céltartalékkal való fedezettségét a bank (ha megemeli egyáltalán)?
• Vannak-e olyan hitelek, amiket elvileg forintosíthatott volna a bank, de mégsem fedezte őket a jegybanki devizatenderen?

A teljes hatást rendkívül nehéz megbecsülni. Úgy véljük, hogy reálisan konzervatív (de nem extrém) feltételezésekkel élve az OTP-t érintő veszteség 136 forint körüli lehet, de akár lényegesen magasabb is lehet, ha a vállalati hitelportfólión belül relatíve magasabb a frankhitelek aránya, mint ahogy becsültük (erre pontos adatot a bank nem tesz közzé).

Ezt a veszteséget tetézheti, ha valóban nem a teljes devizakitettséget fedezte le valamilyen oknál fogva a bank a jegybanki tenderen, bár ezt elvileg az OTP nyilatkozatai egyértelműen kizárják. Becslésünk szerint ha csak az állomány 5 százalékát nem fedezte volna a bank, az további 138 forintos részvényenkénti veszteséget jelenthet.

Mindezek alapján tehát az OTP részvényenként legalább 130-140 forint, de negatívabb esetben akár 200-250 forintos veszteséget is elszenvedhetett ma a svájci frank elengedésének nyomán. Ez azt is jelenti, hogy a mai árfolyamesés nagyjából megfelel a közvetlen hatásnak, de létezik olyan forgatókönyv, amiben az OTP ennél jelentősebb veszteséget kénytelen elkönyvelni.

Nemcsak Magyarországon van baj

Az elmúlt években annyira el voltunk foglalva a magyar bankrendszer devizahiteles problémáival, hogy talán picit meglepő lehet, hogy nem Magyarország a leginkább érintett ezúttal, hiszen a forintosítással a magyar adósok jelentős része a mai mozgásokkal szemben már védettséget élvez. Nem úgy a lengyel, osztrák vagy román devizahitelesek.

A Portfolio.hu gyűjtése alapján Lengyelországban a magyar devizahitel-állomány háromszorosát, mintegy 38 milliárd svájci frank hitelt cipelnek magukkal a bankok (bár ez a GDP-hez viszonyítva lényegesen alacsonyabb szintet jelent, mint nálunk), Ausztriában pedig mintegy 30 milliárd svájci frank ugyanez az állomány.

A legjobban érintett bankok között szerepel az utóbbi hónapokban egyébként is erősen megtépázott Raiffeisen, amelynek Lengyelországban 2,9 milliárd eurónyi svájci frank hitel szerepel a könyveiben, míg Magyarországon csupán 220 millió frank vállalati hitelen szenvedhet el további veszteségeket, ha a frank erősödése növeli a nem fizető hitelek arányát a portfólióban.

Érdekes módon ugyanakkor késő délután a Raiffeisen árfolyama 1,2 százalékos emelkedést mutat a negatív hírek ellenére is. A szintén osztrák Erste árfolyama ugyanakkor 2 százalékot esett eddig, ami arra is utalhat, hogy a Raiffeisen befektetői vagy előre beáraztak már súlyosan negatív tényezőket, vagy pedig úgy látják, hogy mindenképp állami segítségre szorul majd a bank, amivel viszont a „hígító hatású” tőkeemelést elkerülhetik.