Gőzerővel robog a kínai építőipar

Bár az elmúlt időszakban egyre inkább lassul a kínai gazdaság, az országban folyó gigantikus építkezések egyelőre nem ezt mutatják ennek jeleit. Sőt, az országban jelenleg is számos világrekorder építmény vár befejezésre. Szakértők szerint azonban hatalmas veszélyt jelenthet, ha valahol szükségtelen beruházásokkal próbálják felpörgetni a gazdaságot. 

Bár a kínai gazdasági növekedés folyamatosan lassul, a The New York Times cikke szerint az építési beruházások tekintetében ennek nyoma sem látszik.

A világ leghosszabb hídja, legnagyobb repülőtere, leghosszabb gázvezetéke, mind az ázsiai országban épül most, és akkor még nem is beszéltünk arról a hatalmas vízelosztó hálózatról, ami az ország északi, kiszáradt területét köti össze a vízben gazdag délivel. Ez hosszabb lesz, mint 2 400 kilométer, és ha már a számoknál tartunk, nem mehetünk el szó nélkül a beruházás nagysága mellett sem, ami 80 milliárd dollárra rúg.

Ha belegondolunk, hogy ugyanez a nemzet építette fel a Nagy Falat évezredekkel ezelőtt, akár úgy is tűnhet, hogy a gigantikus építkezések Kínában tradíciónak számítanak, amivel a nép mérnöki és gazdasági hatalmát demonstrálja.

Ezzel pedig egybe vág az is, hogy most, amikor annak az egyértelmű jelei mutatkoznak, hogy az ország gazdaságának majdnem 30 éve tartó növekedése nem fog örökké tartani, az ország vezetői még agresszívebben vetik bele magukat a hasonló, szimbolikus tartalommal is bíró építkezések végrehajtásába. A kínai vezetés novemberben ugyanis újabb 21 megaprojekt tervét fogadta el, nem kevesebb, mint 115 milliárd dollár értékben.

A tevezett (piros) és elkészült (fekete) gigaberuházások Kínában Forrás: The New York Times, Investor.hu

De azt se hagyjuk figyelmen kívül, hogy ezek a beruházások szembe mennek a kínai vezetésnek azzal a kinyilatkoztatásával, miszerint a gazdasági növekedés felélénkítése érdekében visszafogják a kormány által vezérelt beruházásokat.

Közgazdászok attól is tartanak, hogy az ország végül jelentős eladósodottságba taszíthatja saját magát, a Kínai adatok szerint ugyanis csak a hely önkormányzatok 3 100 milliárd dollárnyi adósságot halmoztak fel. Több mint a harmadát az egész gazdaság méretének. Elemzők szerint pedig az eladósodottság ilyen magas foka akár hosszú időre visszafoghatja a gazdasági növekedést.

Victor Shih, a University of California professzora pont arra figyelmeztet, hogy ezek a beruházások közül nagyon kevés termel pénzt. A kínai vezetők mégis meg vannak győződve ezek szükségességéről, és már a következő évtizedekre is készen állnak a terveik.

A kínai vezetésnek ugyancsak érdemes lenne megfontolni a Világbank korábbi Kínáért felelős igazgatójának, David Dollarnak a szavait. Ő arra figyelmeztet, hogy bár lehet értelme felpörgetni az infrastrukturális kiadásokat olyankor, amikor a tőke és a munkaerő nincs kihasználva, de ha ez a növekedés olyan beruházásokra épül, amelyek valójában szükségtelenek, hamarosan erős visszaesés fog bekövetkezni.

Az egypártrendszerű országban pedig igen egyszerűen lehet politikai hajlandóságot és pénzügyi forrásokat találni a hasonló infrastrukturális beruházásokra. Ez pedig még ösztönzi is a városi vezetőket, hogy merjenek nagyban gondolkozni.

A projekteknek ugyanakkor vannak támogatóik is, szerintük a gigantikus projektek nagyobb hatékonyságot is jelentenek. A nagy gátak és szélfarmok például a tisztább energiatermelés miatt csökkentik a szénkibocsátás mértékét.