Ezt az 5 dolgot kerüld el 2015-ben a sikerhez

Túl sok felesleges és drága hibát követnek el a kezdő tőzsdézők, amikor elkezdenek kereskedni. Most bemutatunk újabb öt dolgot, amit ha elkerülnének nagyon sok pénzt spórolnának meg.

Csak megnyugtatásul, nincs olyan tőzsdén valaha kereskedést lebonyolító ember, aki ne követett volna el legalább egy hibát ezek közül. Egy korábbi cikkünkben már bemutattunk öt hibát, ami súlyos veszteségekhez vezet, most ennek folytatásaként újabb ötöt szedtünk össze. Reméljük, hogy ezek közül legalább néhányra emlékezni fognak, és ezáltal 2015-ben sikeresebben tudjanak befektetni.

Ha szeretne többet megtudni a tőzsdézésről mielőtt belevágna a kereskedésbe, akkor nyisson számlát az Investor Tradernél, hiszen ügyfélként nálunk erre ingyenesen jogosult. Következő oktatássorozatunk a jövő év elején indul majd, de addig is, ha számlát nyit, azonnal elérhető lesz az Ön számára egy kis összefoglaló a legfontosabb fogalmakról, tudnivalókról a tőzsdézéssel kapcsolatban. A számlanyitást akár már ide kattintva is elkezdheti.

Első hiba: Korán örülünk, és későn ijedünk meg

Nagyon gyakori hiba szokott lenni, hogy ha valami úgy alakul, ahogyan elképzeltük és emelkedésnek indul egy részvény ára, így pedig azt látjuk, hogy a számlánkon lévő pénz mennyisége is emelkedik, akkor gyorsan bezsebeljük a nyereséget.

Ezzel önmagában nincs is semmi gond hiszen kerestünk az ügyleten, viszont ha még tovább megy felfelé az árfolyam, akkor bizony még nagyobb profitról mondunk le. André Kostolany magyar származású tőzsdeguru egyik elhíresült mondása volt, hogy „Ki a kicsit túlbecsüli, az a nagyot nem érdemli”.

Ugyanis, ha a részvény árfolyama elindul felfelé, ahogyan számítottuk akkor minden rendben van. Nem kell azonnal lezárnunk a pozíciót, ehelyett például alkalmazzunk veszteségvágó (stop-loss) megbízást, amit folyamatosan mozgathatunk, ahogy változik az árfolyam.

A másik rossz döntés, hogy ha az árfolyam velünk szembe megy nagy veszteségeket okozva, inkább benne ülünk a pozícióban abban reménykedve, hogy majdcsak megfordul valamikor a széljárás. Persze erre is van esély, csak kérdés, hogy mennyi idő telik el addig.

Ha például valaki 2010 tavaszán 7000 forint környékén vásárolt OTP részvényt a nagy menetelés közepette, és nem adta el a nagyobb esések után (ne adj isten még most is benne ül), akkor annak bizony talán még nagyon sokat kell várnia addig, amíg meghaladja ezt a szintet a részvényárfolyam. Persze lehet, hogy tíz év múlva már bőven 10 ezer forint fölött lesz a részvény, de addig értékes hozamot vesztünk azzal, hogy egy veszteséges pozícióban ülünk.

Az OTP árfolyama Forrás: Investor.hu, AmiBroker

Ezzel nyílván nem azt akarjuk mondani, hogy nem éri meg hosszú távon befektetni, hiszen pontosan ez a részvény befektetés lényege. Inkább arra akarunk rávilágítani, hogy nyerő pozíciót hagyjunk futni, míg a veszteségest minél előbb zárjuk le.

Második hiba: Legelőször részvényt választunk

Ez azért téves döntés, mert először kereskedési tervet és rendszert kell felállítanunk, és csak azután kezdhetjük meg részvények értékpapírok vásárlását. Hiszen ha csak találomra választjuk ki a részvényt, amibe befektetnénk, akkor nem lesz túl sikeres életünk a tőzsdén.

De azt is meg kell határoznunk, hogy mi az a veszteség, amit még elviselünk a pozíción, illetve mekkora az a nyerség, amit előreláthatólag szeretnénk elérni az adott ügylettel. A kereskedési stratégia megválasztásáról külön előadást tartunk következő oktatássorozatunkon, de a többi itt tárgyalt hibára is részletesebb magyarázatot adunk ezeken. Ahogy korábban írtuk, ezeken Investor Trader ügyfélként ingyenesen részt vehet.

Harmadik hiba: A bulvárból merítünk kereskedési ötletet

Szögezzük le, tájékozódni kell, hiszen a (friss) információ a legnagyobb érték a tőzsde világában, ugyanakkor az nem mindegy, hogy honnan tájékozódunk. Ha már olyan platformokról is azt halljuk, hogy ez vagy az a részvény jó befektetés, aminek semmi köze a pénz- és tőkepiacokhoz, akkor kezdhetünk gyanakodni.

De még a kimondottan szaksajtónak tekintett oldalakon is kritikusan szemléljük a híreket. Kifejezetten ajánlott több forrásból tájékozódni, ugyanis gyakran befolyásolja az adott hír tálalását, hogy éppen ki írta.

Negyedik hiba: Azt érzelmek befolyásolnak

Nem is nagyon lehet ezt elkülöníteni a többi hibától, mivel azokat is azért követjük el, mert érzelmek alapján döntünk. Mindenesetre azért emeljük ki, mert fontos tisztában lenni vele. Érzelemmentesen gyakorlatilag lehetetlen dönteni, mert emberek vagyunk, azonban ha ezzel tisztában vagyunk, akkor már lépéselőnybe kerülünk.

Ugyanis a befektetésekben az egyik legnagyobb ellenségünk saját magunk. Ki ne válna izgatottá, ha percek leforgása alatt jelentős mértékben ugrik meg számláján a pénz egy jó döntés következtében. Vagy ki ne kezdene el félni, ha ugyanez történik csak épp a negatív irányba. Ekkor a legjobb döntés, amit hozhatunk, hogy az első sokk után átgondoljuk a helyzetünket. Kellő mérlegelés után pedig eldöntjük, hogy miként alkalmazkodunk a szituációhoz. Persze ettől függetlenül még hozhatunk olyan döntést, ami később rossznak bizonyul, mivel a jövőt nem láthatjuk előre. De ekkor nem kell sopánkodnunk, hiszen megtettük, amit lehetett.

Ötödik hiba: Mennyit nyertünk?

Ez az a kérdés, amit a legtöbben feltesznek azoknak, akik kereskednek a tőzsdén. Pedig az első és legfontosabb dolog, hogy keveset veszítsünk, hiszen a veszteség elkerülhetetlen. Ha viszont megfelelően menedzseljük a veszteségeket és jól kezeljük a nyereséget (tervek, stratégiák!), akkor nagyot már nem hibázhatunk.

A vesztes tőzsdés első kérdése ugyanis rendszerint az, hogy mennyit nyerhetek, ha igazam van, míg a nyereséges kereskedő első kérdése, hogy mennyit bukhatok, ha mégsem lesz igazam.