A tehetség nem a véletlen műve

A velünk született adottság egyáltalán nem befolyásolhatatlan külső tényező. Tudatosság, tanulás, gyakorlás, kockázatvállalás nélkül nemhogy érvényesülni, de kiderülni sem fog.

A tervek szerint hamarosan bemutatják Százados Miklós Lámpagyújtogatók című dokumentumfilmjét. A „kultúr sci-fiként” meghatározott alkotás 42 híres magyar vallomásait gyúrja egybe az élet nagy kérdéseiről – egyetlen hasonlóság sem véletlen a Galaxis útikalauz stopposoknak és a film között. A Lámpagyújtogatókhoz országos kutatás is kapcsolódott, amely a tehetséghez kapcsolható tényezőket járja körül.

Nem elég a jó képesség

Az 550 fős online kutatásban a válaszadók több mint fele szerint a tehetségek „hisznek magukban és abban, hogy képesek elérni a céljaikat”. A második legfontosabb megállapítás a „már így születtek”, továbbá képesek „megragadni az élet kínálta lehetőségeket”, „kitartóan” és „következetesen dolgoznak a céljaik elérésért”. Ez azt igazolja, hogy a tehetségesen vezetett életet, a tehetség kibontakozását a szerencse önmagában nem garantálja.

Hogyan hívjuk elő?

A tehetség kibontakozásával kapcsolatban három irány rajzolódott ki a válaszokból. A legtöbben a tanulást (69 százalék) és a gyakorlást (59 százalék) említették. Aki megelégszik az érzéssel, hogy jó valamiben, az nem aknázza ki a képességeit, ki nem használt lehetőség marad. A második helyen az áll, hogy a tehetséges ember megküzd a kihívásokkal (50 százalék) és kihasználja a lehetőségeit (48 százalék) – ez az eltökéltségre utal, illetve összefügg azzal, hogy a tehetséges ember hisz magában. Emellett észreveszi a környezet kínálta lehetőségeket is, él velük. Harmadikként a kockáztatás (29 százalék), a kísérletezés (28 százalék) is fontos elemek, hiszen enélkül nem tudnánk előre lépni. Végül ne feledkezzünk el a célról: kritikus pillér ennek tudatos megfogalmazása. A tehetséges ember megtalálja azt a vonzó pontot, amely szinte magához rántja, és ahová nagyon jó volna elérni.

Mert az úgynevezett kudarcok hátterében sokszor ez az egészen prózai ok áll. A nem elég jól megfogalmazott cél.

A kutatást Lerf Andrea és Hartmann Krisztina készítette a BEE Satisfaction együttműködésével.

Itt pedig a Lámpagyújtogatók előzetese kattintható: