A kormányon múlik, mikor lesz eurónk

20140225 - BRUSSELS, BELGIUM: Bank note Flying in the sky. (25 february 2014) Pictures by Jonas Hamers (c) ImageGlobe.

Az euró magyarországi bevezetésével kapcsolatban 2001 óta nagyon sok dátum hangzott már el, de a konvergenciakritériumokhoz ilyen közel még sosem álltunk. A politikai szándékon múlik minden.

Talán hamarabb is eljuthatunk oda, hogy reálisan beszéljünk az euró bevezetéséről, mondta az Origo kérdésére Németh Dávid. A K&H vezető makrogazdasági elemzője szerint ha a költségvetési hiányt továbbra is fegyelmezetten tartjuk, az infláció tartósan alacsony szinten marad és sikerül az államadósságot tartósan csökkenő pályára állítani, akkor 2017-18 körül reális, hogy az euró bevezetéséről elkezdjünk beszélni.

Ezen kritériumok mellett még két évre be kellene lépni az európai árfolyam-mechanizmusba (ERM II) is, amelyet azért hoztak létre, hogy fenntartsa az euró és az ERM II-ben részt vevő országok nemzeti valutái közötti árfolyamok stabilitását. Úgy tartják, ha két évig stabil az árfolyam, nincsen vele különösebb gond – például nem értékelődik le jelentősen –, „akkor ez az árfolyam jó”.

Rogán: Rosszul járnánk az euróval

Reálisan 2018 és 2020 között kerülhet a magyar gazdaság, a magyar állam abba a helyzetbe, hogy dönthessen arról, bevezeti-e az eurót, mondta a hét elején Rogán Antal a Magyar Hírlapnak adott interjújában. A Fidesz frakcióvezetője szerint külön mérlegelés kérdése, belépünk-e az euróövezetbe, ám ennek pénzügyi feltételei akkorra teljesíthetők lesznek. Hétfői sajtótájékoztatóján már arról beszélt, hogy 2020-ra teljesülhetnek az euró magyarországi bevezetésének feltételei. Szerinte ezt akkor érdemes lesz majd megfontolni, mert úgy látja, az ország nem jól, hanem inkább rosszul járna, ha az eurót választaná a forint helyett fizetőeszköznek.

Rogán Antal szerint Magyarország rosszul járna az euróval Forrás: MTI/Illyés Tibor

A politikán múlik

Kérdéses a kormány szándéka, hogy be akarunk-e lépni egyáltalán, hangsúlyozta Németh Dávid. A konvergenciakritériumok csupán technikai feltételek, a politikai szándék nélkül semmit sem érnek – ezek teljesülése nem jelenti automatikusan az euró bevezetését. A szakértő szerint a politikai szándék attól is függ, hogy az eurózóna mennyire lesz erős és a régióból más országok hogyan állnak a közös valutához – a szomszédos országok közül eddig Ausztria, Szlovákia és Szlovénia vezette be. Fontos kérdés az is, hogy mennyire lesz még szükségünk a saját monetáris politikánk fenntartására, ugyanis a Nemzeti Hitelprogramhoz hasonlót például nem tudtunk volna elindítani az eurózónában.

Konvergenciakritériumok

A konvergenciakritériumok jelentenek garanciát arra, hogy egy tagállam készen áll az euró bevezetésére, és csatlakozása sem magára a tagállamra, sem a teljes euróövezetre nézve nem fog gazdasági kockázatokat előidézni, olvasható az Európai Unió honlapján.

Árstabilitás: az inflációs ráta legfeljebb 1,5 százalékponttal haladhatja meg a 3 legjobb teljesítményt nyújtó tagállam inflációs rátáját.

Államháztartás: a költségvetési hiány legfeljebb a GDP 3 százalékát teheti ki, míg az államadósság nem haladhatja meg a GDP 60 százalékát, vagy folyamatos és jelentős csökkenést kell felmutatni.

Árfolyam-stabilitás: a csatlakozni kívánó tagállamnak legalább 2 éven keresztül részt kell vennie az árfolyam-mechanizmusban anélkül, hogy pénzneme erőteljesen eltérne az abban alkalmazott középárfolyamtól.

Kamatláb: a hosszú lejáratú kamatláb legfeljebb 2 százalékponttal haladhatja meg az árstabilitás szempontjából 3 legjobb teljesítményt nyújtó tagállam kamatlábát.

Erős vagy gyenge forint?

Nem lehet megmondani, melyik a jobb: lehet alul- vagy a felülértékelt egy deviza, de összességében a cél egy egyensúlyi árfolyam elérése, véli Németh Dávid. Ennek az egyensúlyi árfolyamnak a megállapítása sem egyszerű, hiszen több mutatótól, azok súlyozásától is függ – például munkaerőköltség, termelékenység vagy az árszínvonal romlása. Az elemző szerint 2014-ben körülbelül 300-305 forint lehetett ez az egyensúlyi szint az euróval szemben.

Messze még a magyar euró Forrás: BELGA/AFP/Jonas Hamers

Ha az árfolyam alul- vagy felülértékelt, akkor az mindig feszültséget okoz valamelyik oldalon. A gyenge forint például kedvez az exportáló cégeknek, az importtal versenyző hazai vállalkozásoknak, tehát a termelő szektornak. Ugyanakkor a devizaadósoknak nem jó a gyenge forint – igaz, a forintosítással sokaknak segített az állam.

Egyelőre nem akarnak eurót

Ebben a kormányzati ciklusban nem tűzik napirendre az euró bevezetését, legalábbis ezt olvasta ki Rogán Antal szavaiból Török Zoltán. A Raiffeisen vezető elemzője szerint a következő ciklus elején lehet szó a közös valuta bevezetéséről, kérdés azonban, hogy ki lesz akkor hatalmon. Éppen ezért legkorábban a választások után, 2018 nyarán jelentkezhetnénk az ERM II-be, ahol két évet kell eltölteni, így a legkorábban 2021-ben lehet eurónk.

Az euróövezet tagjai |Create infographics

Török Zoltán is úgy látja, hogy a kritériumok teljesítésével nincs különösebb probléma, azokat reálisan 2018-ra teljesíteni tudja a magyar gazdaság, amennyiben nem változik addig az EU feltételrendszere.

Az euró bevezetésének távolodó céldátumai:

• 2001. szeptember: Járai Zsigmond MNB-elnök szerint 2006-ban a magyar nemzeti valutát felváltja az euró.
• 2003. július: Medgyessy Péter miniszterelnök bejelentette, hogy a kormány a jegybankkal egyetértésben úgy döntött, hogy Magyarország 2008-tól kíván csatlakozni a valutaunióhoz.
• 2004. május: Draskovics Tibor pénzügyminiszter szerint 2010-ben csatlakozhatunk a valutaunióhoz, de a kormány 2009-es céldátumról is határozhat.
• 2005. február: Járai Zsigmond azt mondta, hogy az MNB szerint minél hamarabb be kellene bevezetni az eurót, de az elmúlt három évben a magyar gazdaság gyors ütemben távolodott ettől a céltól. Az a gyanúm, hogy Romániában is hamarabb lehet euró, mint nálunk, ha így haladunk, mondta a jegybankelnök, aki fél évvel később már lehetetlennek tartotta az euró 2010-es bevezetését.
• 2005. szeptember: Veres János pénzügyminiszter kitart amellett, hogy a megfelelő hiánycsökkentési folyamat elvezethet akár 2008-ra az euróhoz szükséges kritériumok teljesítéséhez.
• 2005. október: Bokros Lajos volt pénzügyminiszter szerint káros, ha az euró 2010-es céldátumát tovább tolja a kormány. Ha az euró bevezetése 2010-ben nem célja Magyarországnak, akkor 2013-ban vagy 2016-ban miért lesz az? – tette fel a kérdést.
• 2006. június: Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szerint 2008-ra készen kell lenni az euró bevezetésére.
• 2006. július: Az elemzők 2013-2014-re teszik az euró bevezetését. Veres János feloldotta a 2010-es céldátumot.
• 2006. augusztus: Gyurcsány Ferenc azt mondta, hogy a konvergenciaprogram nem tartalmazza majd az euró bevezetésének céldátumát. Az alternatívákban a kritériumok 2008, 2009, illetve 2010-es teljesítése szerepel, közölte. Veres János pénzügyminiszter szerint 2011-ben lehet legkorábban euró, míg külföldi szakértők 2014 előtt nem látják ennek reális esélyét.
• 2007. szeptember: Simor András jegybankelnök szerint, ha Magyarország felgyorsítja a konvergenciaprogram megvalósítását, illetve a felzárkózási folyamatot, akkor akár 2011-2012-ben is be lehetne vezetni az eurót.
• 2008. július: Veres János azt mondta, hogy céldátum ugyan nincs, de az eurót bármikor bevezethetik. Szerinte megvan annak a lehetősége, hogy az ország 2011-ben bevezethesse a közös valutát.
• 2009. február: Gyurcsány Ferenc szerint az euró bevezetésére 2012 előtt nem kerül sor, de nem lát okot arra, hogy azt 2014 utánra kellene halasztani.
• 2009. december: Bajnai Gordon miniszterelnök azt mondta, négy éven belül szeretnék bevezetni az eurót. Egy hónappal később 2014-es bevezetésről beszélt.
• 2010. szeptember: Varga Mihály még a Miniszterelnökség államtitkáraként azt mondta, hogy 2014-15-re biztosan megvalósulnak az euró bevezetésének feltételei.
• 2011. február: Orbán Viktor miniszterelnök szerint 2020 előtt nem reális cél az euró bevezetése. Néhány hónappal később már a 2018-as bevezetést is lehetséges időpontnak nevezte a kormányfő és a nemzetgazdasági miniszter, Matolcsy György is.
• 2012. október: Az euró bevezetése jelenleg felelőtlenség lenne, mondta a miniszterelnök. Szerinte a dél-európai országok túl korán csatlakoztak, még nem voltak elég érettek a belépéshez. Ezt a hibát mi nem követjük el, tette hozzá.
• 2013. június: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint hosszú lesz még az út az euró bevezetéséhez, de jó irányba tartunk.
• 2013. november: Nem aktuális kérdés az euró bevezetése, mondta Orbán Viktor, aki szerint 2002 és 2008 között Magyarországnak történelmi esélye volt, hogy belépjen az eurózónába, de az akkori kormányok nem tudtak élni ezzel.
• 2014. január: Orbán Viktor szerint nehéz kérdés, hogy kell-e csatlakozni az eurozónához. Úgy vélte, hogy Dél-Európa tanulságait tanulmányozni kell, meg kell nézni, az országok miért kerültek nehéz helyzetbe. Ha túl nagy a gazdasági különbség a zóna tagjai és a csatlakozó ország között, az problémát okozhat, mondta a kormányfő.
• 2014. március: Varga Mihály szerint reálisan az évtized vége felé merülhet fel az euró bevezetése. Azt mondta, hogy a magyar gazdaság versenyképességén még sokat kell javítani, hiba lenne a korai csatlakozás.