Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az euróövezet szempontjából fontos választást tartottak vasárnap Görögországban, ugyanis a győztes Radikális Baloldal Koalíciója (Sziriza) többek közt azzal kampányolt, hogy megválasztásuk esetén kilépnek az eurózónából, és nem fizetik vissza a nemzetközi mentőcsomagok hiteleit. Az Origo által megkérdezett elemzők szerint erre minimális az esély. Ezt támasztja alá az is, hogy az elmúlt hetekben némileg szelídült a párt kommunikációja is.
Hétfőn kora délutánra az is eldőlt, hogy a szélsőbaloldali Sziriza a Független Görögökkel lép koalícióra – a jobboldali párt szintén elítéli az IMF megszorító csomagjait.
Alekszisz Ciprasz, a Sziriza párt vezetője hétfőn délután letette a miniszterelnöki esküt. Az elnöki hivatalban tartott rövid ceremónián ígéretet tett arra, hogy tiszteletben tartja a görög alkotmányt, és megvédi a görög nép érdekeit. A miniszterelnököt az alakuló ülése után tíz napon belül az új parlamentnek is meg kell erősítenie hivatalában, ez a szavazás azonban csak formaságnak számít.
A görög választás körüli bizonytalanság nem tett, és nem is tesz jót a periféria államainak, így régiónknak sem. Ilyenkor nőnek a kockázatok, ami gyengíti a forintot, az államkötvények hozamai pedig emelkednek – ez utóbbi annyit jelent, hogy az államadósságunk finanszírozása drágul.
A világ legkockázatosabb államadósai között Görögországot a harmadik helyre tette negyedéves országkockázati összesítésében az S&P Capital IQ. A legnagyobb londoni adósságpiaci elemzőcég listáján a görögöket csak Venezuela és Ukrajna előzi meg, Magyarország pedig a 29. helyen áll. Athén óriási adósságot görget maga előtt: az EU tagállamai közül a GDP-arányos államadósság náluk volt a legnagyobb (176 százalék) a tavalyi harmadik negyedévben.
A választások után a görög államadósság-törlesztési kockázat ellen kínált fedezeti ügyletek díjszabása (CDS) meredeken drágult. Londoni elemzők szerint a választások kimenetele komolyan veszélyeztetheti a reformfolyamatot az euróövezet más gazdaságaiban is.
A gazdasági válságot a görögök érezték meg a leginkább, és azóta sem tudtak talpra állni: a hosszú és igen mély recesszió után 2014-ben már növekedésnek indult a gazdaságuk, de a görög GDP még így is körülbelül a 2004–2005-es szinten áll.
Görögország egyelőre nem hagyja el az euróövezetet, de a hitelprogramot újra fogják tárgyalni a trojkával, az Európai Unió, a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Központi Bank hármasával, mondta az Origónak Németh Dávid, a K&H vezető elemzője. Kisebb változtatások lehetnek a hitelprogramban, de meg van kötve a görögök keze, hiszen a piacokról nehezen finanszírozzák magukat. A szakértő szerint az EKB kötvényvásárlási programjából is csak akkor kaphatnak, ha maradnak a trojka programjánál.
Németh Dávid szerint ezek a tárgyalások hosszúra nyúlnak, ezért rövid távon mindenképpen gyenge euróra van kilátás. Ebből hétfőn ízelítőt is kaptunk, hiszen az euró 11 éves mélypontra zuhant a dollárral szemben. Ahhoz, hogy az euró erősödésnek indulhasson, a szakértő szerint két dolog kell: az eurózóna növekedése és az infláció növekedése – jelenleg az euróövezet deflációs problémákkal küzd.
Nincs napirenden a grexit, vagyis Görögország távozása az euróövezetből, mondta a BBC-nek a választásokon győztes Sziriza pénzügyminiszter-jelöltje. Az MTI szerint arra a kérdésre, hogy milyen eséllyel lehet Görögország továbbra is az euróövezet tagja például egy vagy öt év múlva, Jannisz Varufakisz csak annyit mondott: jóslásokba nem szeretne belemenni, de tekintettel Európa jelenlegi törékeny állapotára, nagyon óvakodni kell „a grexitről szóló elhamarkodott, könnyedén odavetett kijelentésektől”.
Nem konfrontációs stílusban fogunk tárgyalni Brüsszellel, Frankfurttal (az euróövezeti jegybankkal) és Berlinnel, bőséges mozgástér van a kölcsönösen előnyös megoldások felkutatására, mondta Jannisz Varufakisz. A Sziriza szakpolitikusa szerint Görögországban humanitárius válság van, olyanok alszanak az utcán, akiknek még egy-két évvel ezelőtt is üzletük, saját házuk, családjuk volt, „és ez felháborító”.
Jót fognak majd civakodni a németekkel, aminek a legvégén nem lesz lényegi adósságelengedés, de némi könnyítést azért kaphatnak a görögök, véli Samu János. Szerinte a nyárra várható ez a megállapodás, mert előtte nincs olyan nagyságrendű adósságlejárat, ami miatt Görögországnak szüksége lenne pénzre. A Concorde vezető makroelemzője az Origónak azt mondta, hogy főleg a kamatok és a futamidő változhat. A szakértő is úgy látja, hogy a görögök maradnak az euróövezetben.
Jól járhat a kisember
Jelenleg még a leendő új kormánnyal is kicsi az esélye annak, hogy Görögország elhagyja az euróövezetet, mondta a Reutersnek Sebastien Galy devizapiaci szakértő.
Mindezek mellett megvan a veszélye annak, hogy a görögök szakítanak a trojkával – ezt már Jonathan Loynes mondta a BBC-nek. A Capital Economics közgazdásza szerint a Sziriza úgy próbál majd meg tárgyalni az adósságrendezésről, hogy közben a szavazóinak tett ígéreteiből – például adócsökkentések és a minimálbér emelése – nem enged.
Michael Hewson, a CMC Markets elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a görög tárgyalásokat nagyítóval fogják figyelni a spanyolok, a portugálok, az olaszok és a franciák is. Ezek az államok is jelentős adósságot görgetnek maguk előtt, és nekik sem mindegy, hogy a görögök milyen további kedvezményeket tudnak kiharcolni. Ha Athénnak sikerül engedményeket kicsikarnia, akkor feltehetően a trojka által megsegített (illetve az ő programjukat követő) többi állam is próbálkozni fog.
Európa gazdasága erőteljesen növekedni fog, emiatt az amerikai befektetők szemében felértékelődnek az európai tőzsdék, mondta az Alapblognak adott interjúban Jim Paulsen, a 350 milliárd dollár sorsát kezében tartó Wells Capital Management fő stratégája. Szerinte mind az európai részvények többsége, mind az euró árfolyama erősödik az idén.
