"A lépés brutális beavatkozás Kína belügyeibe, aláássa Kína szuverenitását és biztonsági érdekeit, továbbá a Tajvani-szoros két partja közötti békés fejlődés iránya ellenében hat" - jelentette ki Csin Kang kínai külügyminiszter arra a héten elfogadott amerikai törvényre reagálva, amely lehetővé teszi, hogy az Egyesült Államok Perry-osztályú fregattok (rakétákkal felszerelt hadihajókat) adjon el Tajvannak.
Csin szerint a döntés megsérti az 1982-es kínai-amerikai közös nyilatkozatot, ahol az Egyesült Államok vállalta, hogy fokozatosan csökkenti a fegyverszállításokat Tajvan felé. A külügyminiszter elmondta: a tajvani ügy Kína alapvető érdekeit érinti, és mindig is a legfontosabb és legérzékenyebb kérdése volt a kínai-amerikai kapcsolatoknak.
Tajvan az 1950-ben véget ért kínai polgárháború óta működik külön államalakulatként, a szigetország az 1950-ben a kommunisták által megdöntött köztársaság utódállama, amely hivatalosan ma is a Kínai Köztársaság nevet viseli. A Kínai Népköztársaság területe részeként tekint Tajvanra, és a két állam egyesítésére törekszik, Tajvan viszont nem ismeri el a Népköztársaságot, és magát tekinti az egyedüli legitim kínai államnak. Bár a két Kína közötti kapcsolat az elmúlt évtizedekben sokat javult, a Népköztársaság mindig is érzékenyen reagált Tajvan fegyvervásárlásaira.
Tavaly hasonló vita zajlott Kína és az Egyesült Államok között, miután az amerikaiak vadászgépeke és katonai helikoptereket adtak el Tajvannak, valamint 2010-ben, amikor a Pentagon 6,4 milliárd dollár értékben adott el fegyvereket a szigetországnak.
A mostani fegyvereladás ellen Kína washingtoni követségén keresztül is tiltakozott, Csin Kang külügyminiszter pedig azt mondta, „fenntartjuk magunknak a jogot további (válasz)intézkedésekre.”