Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
„Nem hiszem, hogy válságról beszélhetünk” – mondta Vlagyimir Putyin a rubel bedőléséről. Az orosz elnök szerint az „EU és az USA Oroszország gyengítésére szőtt összeesküvésének eredménye”, hogy a héten néhány nap alatt történelmi mélypontra zuhant az orosz fizetőeszköz. Az infláció megállítására az orosz jegybank drasztikus alapkamat-emelést jelentett be, elemzők szerint azonban ez nem jelent majd tartós megoldást, mivel az orosz valuta bedőlése elsősorban az olajárak összeomlásának köszönhető, hiszen az olaj Oroszország egyik legfontosabb exportcikke.
Sokan az árak hirtelen emelkedésére és áruhiányra számítanak az elszabaduló infláció miatt, sok helyen felvásárlási láz indult, sokan igyekeztek még azelőtt bevásárolni, mielőtt az egekbe szöknek az árak. Az idén a nyugati szankciók miatt egyébként is megtorpant az orosz gazdasági növekedés üteme, recesszió azonban még nem alakult ki. Pár hete még a nyugati elemzők is arra számítottak, hogy Oroszország az elkövetkező években is lassan, de növekedhet majd a gazdaság. A rubel bedőlése miatt azonban elemzők szerint mély recesszió fenyegeti az orosz gazdaságot: a Reuters által megkérdezett szakértők szerint már a következő évben 4 százalékkal zsugorodhat az orosz GDP.
Putyin mai, három órásra nyúlt sajtótájékoztatóján igyekezett megnyugtatni a közvéleményt. „A gazdaságunk ki fog lábalni a krízisből. Mennyi idő alatt? Talán két évbe fog telni, de a növekedés elkerülhetetlen” – mondta. Azt elismerte, hogy a jegybank „léphetett volna gyorsabban”, azonban szerinte nincs nagy gond, mivel a jelenlegi orosz valutatartalékok (közel 420 milliárd dollár) szerinte elegendő lesz a gazdaság stabilizálására. Ennek ellenére nem zárta ki azt sem, hogy jövőre megszorításokra lesz szükség, beleértve a szociális kiadások csökkentését.
A helyzet miatt sokan attól tartanak, Oroszországnak valamilyen nyugati segítségre lehet szüksége a gazdasági összeomlás elkerülésére. A sajtótájékoztatón a BBC újságírója arról kérdezte Putyint, nem lenne-e hajlandó a feszültségek enyhítése érdekében elfogadni egy ilyesfajta együttműködést. A kérdésre Putyin kitérő választ adott, amely során többször bírálta a NATO és az EU politikáját. Mint mondta, az Egyesült Államok és az EU „összeesküdtek Oroszország meggyengítésére”, megemlítette, hogy a rubel gyengülésének 25-30 százalékát a nyugati szankciók okozták.
Putyin visszautasította, hogy az orosz külpolitika agresszív lenne, és tagadta, hogy Ukrajnában valaha harcoltak volna orosz katonák. Az ukrán válság megoldására béketárgyalások megkezdését, valamint a lázadók és a kormányerők között megkötendő fogolycsere-egyezményt javasolt.
„Nem vagyunk agresszívak, nem sértjük senkinek az érdekeit, csak a sajátjainkat védjük” –mondta, az Egyesül Államokat pedig képmutatással vádolta, mondván, az agresszornak beállított Oroszországnak csak két külföldi katonai támaszpontja van, míg az amerikaiaknak a világ minden táján vannak bázisaik.
