Új év, új állás: milyen kilátásokkal kereshetünk munkát 2015-ben?

Aki bátor, hajlandó tanulni, újdonságokra nyitott, annak jók az esélyei a munkerőpiacon

Leginkább az IT-ismereteire és az idegennyelv-tudására lesz szüksége annak, aki jövőre elhelyezkedne a munkaerő-piacon. E készségek nélkül jövőre nehezebb lesz elhelyezkedni, mint valaha, véli a JobGroup.

Míg Európa digitális gazdasága hétszer gyorsabban növekszik, mint bármely másik szektor, addig az informatikai készségek hiánya miatt kilencszázezer állás betöltetlen a kontinensen, írja a Euronews. Magyarországon hasonló a helyzet: az IT-szektor dinamikusan fejlődik, ugyanakkor számos munkakör betöltését megakadályozza a jelentkezők IT-ismereteinek hiánya. Hasonló a helyzet a nyelvismeret szintjével is. A Jobline idén tavasszal tette közzé, hogy kutatásuk szerint a meghirdetett állások alig 10 százalékát lehet idegennyelv-ismeret nélkül betölteni, míg két idegen nyelv vagy egy kevéssé beszélt európai nyelv ismerete óriási előnyt jelenthet.

Aki bátor, hajlandó tanulni, újdonságokra nyitott, annak jók az esélyei a munkerőpiacon Forrás: Thinkstock

Tudjuk, mégsem tesszük

Dobár Attila, a Job Kft. ügyvezető igazgatója szerint nagyon gyakori, hogy mindkét követelménnyel tisztában van az álláskereső, mégsem lép túl azon, hogy latolgassa, nagyon el kéne kezdeni tanulni. „Márpedig aki nem lép ezekben a kérdésekben, az kimarad a lassan növekedésnek induló gazdaság kínálta álláslehetőségekből” – véli az ügyvezető.

További probléma, hogy a meghirdetett állások egy részénél a vállalatok szinte önellentmondó követelményeket fogalmaznak meg. Egyszerre várják el, hogy belülről motivált, a feladatokat kereső és megtaláló, kezdeményező fiatalok jelentkezzenek hozzájuk és követelik meg, hogy alkalmazkodjanak az elvárásokhoz, a munkahelyi struktúrához vagy épp az ügyfélszolgálati munka kezeléséhez. Az egyetemen nemrég végzett munkatárs merjen akár részleteiben kidolgozott projekt kezdeményezést mutatni a főnökének, ugyanakkor fogadja el, hogy az esetleges megvalósítás során szinte teljesen átalakulhat az eredeti elképzelés. A paradoxonok gyakran eltántorítják a jelentkezőket.

5 gyakori sztereotípia és a JobGroup válaszai

1. Nem érdemes beadnom a jelentkezésemet, úgysem vesznek fel
Ha a kiírásban szereplő feltételeknek eleget tesz a pályázó, érdemes pályáznia. A kiválasztás a munkaadó feladata, választani pedig azok közül tud, akik beadták a jelentkezésüket.
2. Mindenképpen Pesten (Debrecenben, Szegeden) akarok dolgozni, nem tudok naponta sokat utazni

Ez egyike azoknak a mentalitásbeli kérdéseknek, amin érdemes változtatni. Miközben elős hallásra elképzelhetetlennek tűnhet az ingázás, költözés, vagy több utazás, alaposabban végiggondolva megéri belevágni.

3. Róluk rosszat hallottam, oda biztos nem jelentkezem

Tájékozódjunk több forrásból. Érdemes felkeresni a cég honlapját, az internetes fórumokon rákeresni, vagy több olyan ismerőssel beszélni, akik esetleg ott dolgoztak.

4. Nem felelek meg minden elvárásnak

Ha alapvető feltételről van szó, mint például végzettség, akkor természetesen ez kizáró ok lehet. A hirdetések azonban nem egyszer tartalmaznak olyan leírást, ahol azokról a dolgokról esik azó, amelyek előnyt jelentenek. Ha még csak elkezdett valaki egy adott területtel foglalkozni, vagy most vesz részt olyan képzésen, ami révén az adott feltételt biztosítja, érdemes ezt feltüntetni és jelentkezni.

5. Márpedig én multihoz/kis céghez nem megyek el

Minden cég különbözik, nem érdemes eleve előítéletesen gondolkodni, sztereotípiákból kiindulni. Arról a konkrét cégről kell minél többet megtudni, amelyik az adott állást hirdette. Sőt, az is igaz, hogy “lakva ismerszik az ember”, vagyis egy munkahelyet igazából belülről, ott dolgozva lehet megismerni és hosszabb távon eldönteni, ott akar-e maradni az illető.

Erre a háromra figyeljünk oda

A hivatalos munkanélküliség 7 százalék körül van, a közmunkásokat és a pályakezdőket figyelembe véve azonban az látszik, hogy nagyon sokan keresnek állást. 2015-ben Dobár Attila szerint ennek a többszázezer embernek a következő 3 dolgot érdemes figyelembe vennie.

1. Úgy tűnik folytatódik a gazdaság lassú magára találása, ami azt jelenti, hogy egyre több cég bővít és vesz majd fel új munkatársakat. Az éber figyelem mellett – hirdetések, internet, barátok, hallomás – mindenképp adják be az önéletrajzukat mindenképpen adják be valamelyik munkaerő-közvetítő vagy munkaerő-kölcsönző céghez.
2. Egyre elterjedtebbek az úgynevezett rugalmas foglalkoztatási formák. Ide tartozik például a távmunka, a részmunkaidős foglalkoztatás vagy a megosztott munkaidő. A részmunkaidő egyre több kisgyerekes anyukának kínál lehetőséget a visszatérésre, arra, hogy 4 vagy 6 órás munkakörben munkát vállaljon. Szintén rendhagyó modellnek tekinthető a kölcsönzés, ahol a főállású munkavállalókkal megegyező feltételekért, mégis rugalmas módon lehet elhelyezkedni. A munkavállaló ugyanolyan jogi védettséget élvez és ugyanolyan juttatásokban részesül, mint a cég által alkalmazott, főállású társai. Ráadásul minden rugalmas és atipikus foglalkoztatási forma nyitva hagyja annak lehetőségét, hogy később a munkavállaló már teljes munkaidőben, főállásban dolgozzon az adott cégnél.
3. „A legfontosabb tartalékot azonban mindenki saját maga hordozza” – mondja Dobár Attila. – „A helyes mentalitással, hozzáállással számos új lehetőséggel kerülhetünk szembe. Érdemes arra vállalkozni, hogy újat tanuljunk, megéri bátornak lenni és olyan feladatban is gondolkodni, amilyet korábban nem végeztünk. Ha valaki mindezt meglépi, akkor jó eséllyel el tud jövőre helyezkedni. Ehhez azonban az kell, hogy január elsején megfogadja, min változtat azért, hogy munkát találjon.”