Üzletrészt adott el a BKF

Rekordnagyságú tőkebevonással bővül a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola. Közép-Kelet-Európában magánintézmény a felsőoktatásban még soha nem kapott ekkora befektetést, a CEE Equity Partners így többségi tulajdont szerzett a főiskolában.

Az 500 millió dollárt kezelő, varsói, budapesti es bukaresti irodákból működő CEE Equity Partners tranzakciójának célja a BKF hazai és nemzetközi terjeszkedésének előmozdítása. Ehhez új szakokat indít, erősíti az angol nyelvű képzést, külföldi diákokat tervez idecsábítani és nemzetközi tranzakciókban gondolkozik.

Forrás: Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola

„Az elmúlt évek folyamatos növekedését követően az intézmény olyan szintre jutott, amikor a további dinamikus fejlődés csak friss tőkével biztosítható” – nyilatkozta Herbst Árpád, a főiskola alapítója. – „Ehhez találtunk megfelelő partnerre a CEE Equity személyében. A stratégiát azonosan látjuk, megvalósítását a jelenlegi menedzsmentre és munkatársakra támaszkodva képzeljük el.”

A tudásalapú gazdaság a piacon is vonzó

A pénzügyi befektető komoly növekedési potenciált lát a főiskolában. „Biztosak vagyunk abban, hogy a szívós közös munka eredménye egy megerősített, a régióban a magán-felsőoktatásban piacvezető budapesti központú felsőoktatási intézmény lesz, amely üzleti értelemben is jelentősen felértékelődik. Ehhez a CEE Equity nemcsak tőkével, de erős nemzetközi jelenlétével is hozzájárul” – mondta Szalai Tamás, a CEE Equity partnere.

A BKF látványosan növekszik, a végzett hallgatók remekül szerepelnek a munkaerőpiacon. Vass László rektor azt mondta, ezt a színvonalat kívánják fenntartani, ezért szeretnének olyan keresett szakokat indítani, mint az éppen most akkreditált pénzügy és számvitel. „Ennek a törekvésnek akkor tudunk hosszú távon megfelelni, ha üzletileg is eredményesek vagyunk, ebben a tekintetben példa nélküli a BKF-en folyó munka” – tette hozzá Vass László.

Érdemes befektetni

A felsőoktatás és a private equity találkozása leginkább a mi térségünkben számít rendhagyónak, a befektetők körében azonban egyre kelendőbb a felsőoktatás – mondta el lapunknak Szalai Tamás. „Mi most ezzel a lépéssel pionírok vagyunk a régióban, pedig a szektor fundamentumai elég vonzóak Magyarországon is” – így a szakember. A diplomás pályakezdő átlagbére mintegy kétszerese a csak érettségivel munkát keresőnek, ez a szorzó pedig magasabb, mint az Egyesült Államokban. Hozzátette, az elmúlt 2-3 évben változott az állam szerepvállalása: két évvel ezelőttig az állam a diákok helyét finanszírozta, még magánintézményekben is. Az új rendszerben azonban a nem stratégiai oktatási szakok, szakirányok esetében jelentősen csökkentett az államilag fenntartott helyek száma, helyette bevezették a diákhitel-rendszert zéró reálkamaton, amit később a végzett hallgató a keresetéből törleszt, ha van állása, a diákhitelt pedig az egyetem kapja meg. „Ennek következtében az állami egyetemek piacot vesztettek, a magániskolák növekedtek” – magyarázza Szalai Tamás. – „A BKF 2001-ben indult, ma 7000 diákja van. Az itteni oktatók és hallgatók tisztában vannak a piaci körülményekkel, fel tudják mérni, mit vár el egy munkaadó. Az itt végzett diákok átlag 2,1 hónap alatt találnak állást a 3,5 hónapos átlagos várakozási idővel szemben.”

A befektetés pontos mértéke üzleti titok, a CEE Equity partnere annyit árult el, magukért a részvényekért több milliárdot fizettek, és még így sem merítették ki a megengedett 75 millió dolláros maximumot, amennyit az alap egy-egy befektetésre allokálhat. Kérdésünkre, várható-e második kör, azt felelte, hogy a régi tulajdonosi körrel karöltve pontosan ezen dolgoznak. „A BKF nagyon szép organikus növekedésre is képes. Így olyan forgatókönyv is elképzelhető, hogy a régióban más célpontokat is vásárolunk, ezeket integráljuk aztán a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolába” – mondta Szalai Tamás.