És te mennyit kerestél a dollárral?

Ismét 250 felett jár a dollár a forinttal szemben, látványos az emelkedés az elmúlt hónapokban. Érdemes volt diverzifikálni vagyonunkat.

Két dolgot azért előre bocsátanék:

• Múltbeli teljesítmény alapján könnyű utólag okoskodni.
• Saját teljesítményünkkel hencegni nem szép dolog.

A dollár elmúlt hónapokban-évben tapasztalt látványos erősödése mellett viszont aligha lehet szó nélkül elmenni, és talán ezeket az elveket most félre tehetjük. De csak most, a kivétel pedig erősíti a szabályt, természetesen.

Egyrészt azért tehetjük ezt meg, mert a dollár látványos erősödéséről azért elég sokszor, elég sokat írtunk az Investor.hu hasábjain (például itt, vagy éppen itt, esetleg itt), az tehát, hogy az USDHUF egészen 250-ig jutott a tavaly októberi 210 közeléből, nos, az annyira azért nem meglepő. Nem is volt persze törvényszerű, a tőzsde világában mindig alakulhatnak a fejlemények a várakozásainkkal ellentétesen is, ám azért a hosszú távú dollárerősödés elég nagy magabiztossággal volt tekinthető egy reális forgatókönyvnek.

Másrészt pedig, nos, a saját tapasztalatok bemutatása azért némileg hitelesebbé tehetik a történetet, hogy igen is, mérsékelt kockázatok mellett is azért lehetett szépen profitálni a történetből.

A USDHUF árfolyama 2014-ben Forrás: AmiBroker, Investor.hu

Hogyan?

Ahogyan már egy korábbi cikkben leírtam, a certifikátokkal való devizaspekuláció igen jó dolog, és nagy hozamokkal kecsegtet, ha jó irányban állunk. A hosszú távú profitálásra viszont nem feltétlenül a legjobb választás, nem meglepő tehát, hogy én sem használtam ezeket az eszközöket.

Sokkal inkább természetesen, fizikai dollár megvásárlásával hajtottam végre az elképzelésemet (ami ugye nem is igaz, hiszen csak elektronikusan voltak elérhetőek ezek a dollárok, de hát ez most mindegy). 2013 októberében 210 környékén kezdtem csipegetni a dollárt. Később, ha nagyobb esést mutatott a dollár a forinttal szemben, akkor megint vettem.

Ezzel két okból is jól jártam. Egyrészt azzal, hogy a dollár felértékelődése tényleges nyereséget jelentett számomra. Másrészt pedig azzal, hogy a dollár segítéségével pikk-pakk vásárolhattam külföldi részvényeket, az S&P 500 hozama pedig azért érezhetően magasabb volt, mind például a BUX-é. Ha pusztán a statisztikánál, és a valószínűségeknél maradnánk akkor is ki lehetne jelenteni, ha magyar részvények helyett amerikai papírokba tesszük a pénzünket, akkor az elmúlt egy évben vélhetően magasabb hozamot érünk el.

A harmadik érv pedig természetesen a diverzifikáció. Több devizában lévő befektetés = nagyobb diverzifikáció, kisebb kockázat, nagyobb biztonság, esetleg nagyobb nyereség.

Mennyit?

Nos, azzal azért vélhetően nem árulok el nagy titkot, hogy azért pontos összegeket nem szeretnék nyilvánosságra hozni. Az arányokat viszont gond nélkül vállalom, miszerint az elmúlt egy évben a portfólióm 50 százaléka bizony dolláros eszközökben, vagy csak simán, fizikai dollárban csücsült. Ezek bekerülési ára megközelítőleg 220 volt, miközben az árfolyam most 250. Nem nehéz kiszámolni, hogy a megközelítőleg 14 százalékos hozam a portfólió egészére vetítve is 7 százalékos hozamot biztosított.

Ha egyetlen részvényügyletem, kötvénybefektetésem, vagy éppen befektetési alapom sem lett volna, már akkor is 7 százalékos az éves hozamom (megközelítőleg). Mondani sem kell, hogy a mai 2 százalék körüli magyar rövid hozamok mellett ez durva felülteljesítésnek számít.

Persze tény, ez a befektetés nem kockázatmentes, akár ellenem is mehetett volna az árfolyam, és persze, utólag könnyen okos az ember (lásd fent), és egyáltalán szép dolog a dicsekvés (megint lásd fent). A tények azonban tények, a számok pedig számok, az Investor.hu-n publikált cikkek pedig visszakereshetőek.

És hogy ne csak a múltról beszéljek, nos, nem szándékozom csökkenteni a dollár súlyát portfóliómban. Továbbra sem. Persze ezt már Aloe Blacc is megmondta már jó ideje.