Sokan megszenvedik az olajár zuhanását

Bár nagyon sok szó esik az utóbbi hetekben a zuhanó olajárról és arról, hogy az milyen súlyos csapást mér többek között Oroszországra. Arról viszont már sokkal kevesebben beszélnek, hogy sok más országot is nagyon mélyen és eltérően érint a nyersanyag mélyrepülése. 

Az utóbbi hetek egyik legnagyobb trendje az olajár rohamos zuhanása. Az olajár esése az OPEC november 27-i ülése után gyorsult be igazán, amikor a szervezet bejelentette, hogy nem csökkentik a napi olajkitermelés mértékét. Ezzel pedig valószínűvé vált, hogy középtávon alacsony olajárakra rendezkedhetünk be.

Forrás: Investor.hu

Természetesen ennek legkomolyabb következményeivel a nagy olajtermelő országoknak kell szembenézniük, de köztük sem egyformán súlyos a helyzet. Kína például speciális helyzetben van az olajáreséssel kapcsolatban, hiszen amellett, hogy a világ legnagyobb olajimportőre, a világ negyedik legnagyobb olajkitermelője is egyben -írja a Financial Times.

Valahol sokat nyernek rajta

Kína az alacsony olajáron sokat nyer, az ország importja ugyanis gyorsabb ütemben növekszik, mint az exportja. Ennek következtében pedig folyamatosan tudják felhalmozni a kereskedelmi és stratégiai készleteiket, melyre az alacsony olajárnak köszönhetően sokkal olcsóbban van lehetősége, mint korábban.

Kína más részein megszenvedik

A világ egyik legnagyobb olajkitermelőjeként Kína ugyanakkor meg is szenvedi az olajárzuhanást. A kitermelt olaj egy részét külföldre exportálják, és ezen sok más nagy olajexportáló országhoz hasonlóan egyre kevesebb bevételt tudnak realizálni.

De sok más nyersanyag árfolyama is folyamatosan zuhan az olajjal (például a széné), ezzel pedig az ország belső területei kerülnek nehéz helyzetbe Itt történik ugyanis lényegében azoknak a nyersanyagok bányászata, amelyeket a tengerparti térségben dolgoznak fel. Ha ezeket a nyersanyagokat csak egyre alacsonyabb áron tudják eladni, azzal még nehezebb helyzetbe kerülnek a már amúgy is eladósodott ottani önkormányzatok is. Az ország tehát ebből a szempontból kétfelé szakadt, míg a tengerparti területeken üdvözlik a változást, a belső részek szenvednek tőle.

Forrás: 123rf.com

A szén zuhanása még jobban fáj

A kínai gazdaság gyors növekedését az elmúlt években sokkal inkább a szén hajtotta, mint az olaj. Kína ugyanis messze a világ legnagyobb széntermelője és fogyasztója is egyben. A szén világpiaci ára viszont i5 éves mélypontra került a múlt hónapban, amit ugyancsak megszenvednek a partvidéket is kiszolgáló kínai szénkitermelők.

Nigéria is nagyon szenved

Kína mellett Nigéria helyzetét is jelentősen rontja az olajáresés. Ezt mutatja az is, hogy az ország fizetőeszköze, a naira rekord mélységekbe zuhant kedden. Ezzel pedig idén már közel 20 százalékos esésnél tart a dollárral szemben. Ez érthető is annak fényében, hogy Afrika legnépesebb országának állami bevételeinek 80 százalékát, illetve exportjának lényegében egészét az olaj és a földgáz alkotja.

USD/NAIRA napi grafikon Forrás: AmiBroker, Investor.hu

Bár nem Nigéria az egyetlen olyan állam, amelynek a fizetőeszköze gyengélkedik a zuhanó olajár miatt, hiszen Oroszország, Norvégia és Kanada is hasonló cipőben jár. Az afrikai ország viszont különösen érzékeny erre, mivel a sorstársaival ellentétben Nigéria nem képzett devizatartalékokat, amikor az olajárak magasan voltak.

Így tehát nem is kérdés, hogy a zuhanó olajár nagy nehézségek elé állítja az ország vezetőit. Bár korábban már megpróbáltak további irányokba nyitni a telekommunikáció, a bankok, hotelek és egyéb szolgáltatások fejlesztésével. A hasonló beruházásokhoz azonban nagyobb kikötők, fejlettebb infrastruktúra és megbízhatóbb áramszolgáltatásra lenne szükség, melyek létesítését pont a naira gyengélkedése nehezíti meg.

Kétségbeesett próbálkozások

Az olajár zuhanása miatt Nigériának teljesen át kellett terveznie a költségvetését, mivel korábban nagyon optimista olajárak mellett számolták azt. Az új tervezet az átlagos olajárat 73 dollárra lövi be, szakértők szerint viszont még ez is túlontúl optimista.

A fizetőeszköze védelmében Nigéria központi bankja több lépést tett. Előbb korlátozta a dollár eladásokat, majd amikor mégis továbbesett, nairát kezdett vásárolni, hogy növelje a keresletet, ennek következtében viszont a bank deviza tartalékai 2 milliárd dollárral csökkentek. Ezt követően a múlt héten a bank 1 százalékponttal, 13 százalékra emelte az irányadó kamatlábat, de még mindig nem sikerült a dollárral szemben megcélzott 155 és 168 árfolyamsávon belül tartani a devizát. Kérdéses tehát, sikerrel járnak-e az intézkedések.

Nincsenek egyedül

De Nigéria nincs egyedül, több afrikai ország is most fizeti meg annak az árát, hogy egy adott nyersanyagra építették a gazdaságukat. Ilyen például a másik nagy olajtermelő Angola, a rézre épülő Zambia, vagy a csökkenő vasérc árak miatt szenvedő Guinea, Libéria és Sierra Leone. Ez utóbbiakat természetesen még az Ebola-járvány is komoly nehézségek elé állítja.