Nyakig ülünk a korrupcióban

tüntetés, 2014. november 8.
Bertalan Attila László felszólal a teljes politikai elit leváltását követelő, a "Világra szóló korrupció és a Jogtalanságok ellen!" címmel meghirdetett tüntetésen a Sándor-palota előtt 2014. november 8-án.
MTI Fotó: Marjai Jáno
Budapest, 2014. november 8. Bertalan Attila László felszólal a teljes politikai elit leváltását követelő, a "Világra szóló korrupció és a Jogtalanságok ellen!" címmel meghirdetett tüntetésen a Sándor-palota előtt 2014. november 8-án. MTI Fotó: Marjai János
Vágólapra másolva!
Egyre lejjebb süllyed a Magyarország a korrupciós listán a Transparency International jelentése szerint. A vizsgált 175 ország kétharmada 50 pontot sem ért el a 100-as skálán. Az országok többségében a közhatalom birtokosainak visszaélései aláássák a korrupció elleni intézkedéseket és visszavetik a gazdaság teljesítményét. Magyarország a világranglista 47. helyén áll.
Vágólapra másolva!

A Transparency International (TI) idén is elkészítetté korrupciós felmérését. A nullától száz pontig terjedő skálán a nulla a korrupciótól nagyon fertőzött országot, a 100 pont a korrupciómentességet jelzi.

A skandinávok megmutatták

A legtöbb pontszámot továbbra is a skandináv országok kapták. Idén ismét Dánia, Finnország, Svédország, Norvégia, Svájc és Új-Zéland áll az élen, 92-86 ponttal. Magyarország egy helyet rontott tavaly óta, és az EU legkorruptabb harmadához tartozik elért 54 pontjával, ami az uniós országok között a 21. helyre elég, tavaly 20-dikak voltunk, 2012-ben pedig a 19. helyen álltunk – mondta Martin József Péter a Transparency International ügyvezető igazgatója.

Tüntetés a korrupció ellen Forrás: MTI/Marjai János

Martin József Péter a magyarországi helyzetet értékelve kiemelte: a most nyilvánosságra hozott kutatás nyáron zárult, ezért a jelentés nem foglalkozik az amerikai kitiltási botránnyal. A jelentésből kiderül, hogy a magyarországi korrupció, azért tud elhatalmasodni, mert nincsenek fékek és nem működnek az ellensúlyok. Az TI ügyvezető igazgatója szerint Magyarországon már 2008-ban intézményesült a korrupció. Megemlítette, hogy 2014 a választások éve volt, ami szintén nem volt tisztességes, nem volt mentes a kampánykorrupciótól – tette hozzá.

Dohánymutyi és társai

Magyarországot tavaly a közép- és kelet-európai mezőnyben csak Észtország, Lengyelország, Litvánia és Szlovénia előzte meg, de idén már Lettország is lehagyott bennünket – mondta a TI ügyvezető igazgatója.

Martin József Péter súlyosnak nevezte a korrupciót Magyarországon. Elmondta: a kormányzati döntések átláthatatlanok. A Világgazdasági Fórum nemrégiben közzétett rangsora alapján a kormányzati politika átláthatóságában Magyarország a vizsgált 144 ország közül a 119. helyen áll. Példaként említette, hogy az elmúlt években a végrehajtó hatalom módszeresen felszámolta azokat az intézményeket, amelyek a kormány hatalmát korlátozni és ellenőrizni tudnák. Hozzátette a kormány visszaél a hatalmával: a kiszámíthatatlan és a kormányközeli üzleti csoportoknak, oligarcháknak kedvező jogalkotás tovább növeli a bajt.

Az önkényesen átalakított trafikrendszer is a korrupcióra utal Fotó: Hirling Bálint

Az elmúlt időszakban nemegyszer sérült a vállalkozások szabadsága és a tulajdonhoz való jog. Például a dohány-kiskereskedelmi ágazatot és a takarékszövetkezeti szektort önkényesen átalakító törvények súlyosan sértik a jogállami elveket – érvelt Martin József Péter.

A Vida-ügy mindent elárul

A TI vezetője szerint a magyarok hiába várják, hogy a kormány megnyugtató módon tisztázza a hazai és nemzetközi vádak alól a NAV-ot. Ráadásul Horváth András, volt adóhivatali dolgozónak a rendszerszintű áfa-csalással kapcsolatos, állításait sem sikerült cáfolnia a közhatalomnak.

Mikor mond le Vida Ildikó? Fotó: Bielik István - Origo

A Transparency International szerint az a tény, hogy az Egyesült Államokból kitiltott Vida Ildikó, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke továbbra is betöltheti a pozícióját, azt jelzi, hogy a közhatalom ma Magyarországon nem elszámoltatható.

Nem változtak a sereghajtók

A legkevesebb pontot Dél-Szudán, Afganisztán, Szudán, Észak-Korea és Szomália kapta. A két sereghajtó 8-8 ponttal zárja a rangsort. Ezekben az országokban, felelős állami vezetés hiányában, nincs elszámoltathatóság, és közjót szolgáló állam sem.

A Transparency International térképen is jelezte a korrupció mértékét.

Kína 20 helyet zuhant

A Korrupció Érzékelési Index legnagyobb vesztesei közé sorolható a 2013-as helyezéséhez képest 20 helyet rontó Kína és a tavalyi eredményét 11 hellyel alulmúló Törökország is. Kína többek között azért zuhant a 2013-as 80 pontjáról a 100-ra, mert nem lépett fel elég hatékonyan a korrupt állami vezetők ellen, akik gond nélkül juttathatták külföldre bűnös úton szerzett vagyonukat.

Kína egyre korruptabb Forrás: MTI/EPA/Narendra Sreszta

Arccal a korrupció és a leszakadás felé

Martin József Péter szerint a kormány a hazai korrupció súlyossága iránt érzéketlen. Kiemelte: Orbán Viktor a napokban azt mondta, Magyarország számára Azerbajdzsán mintaállam, egy korábbi beszédében pedig az „illiberális” demokráciákat állította példaként. A Transparency International felmérése azt mutatja, hogy ezek az országok rendkívül korruptak, Azerbajdzsán a 126., Oroszország pedig a 136. helyen állt a vizsgált 175 ország között.

„A kormány ahelyett, hogy komolyan venné a korrupció súlyosságára vonatkozó jelzéseket, korrupt államokat állít példaként a magyarok elé” – mondta Martin József Péter, a Transparency International magyarországi ügyvezető igazgatója.

Így készült a TI-jelentése

A felmérést a Transparency International berlini titkársága készítette. A Korrupció Érzékelési Indexet (Corruption Perception Index – CPI) 13 felmérés és értékelés felhasználásával állítják össze. Szakértők és üzletemberek megkérdezése alapján mérik az egyes országokban a közszektor korrupcióját az állami intézményrendszer, a gazdaság és a társadalom fertőzöttsége alapján.

Martin József Péter a kutatásról elmondta: a Transparency International 13 korábbi mutatóból készít egy 14-diket. A 13 adat már korábban megjelent a nyilvánosság előtt, és példaként említette a Világgazdasági Fórum jelentését, vagy a Bertelsmann Alapítvány jelentését. Ezt a 13 mutatót összesítik és ebből jön létre a TI korrupciós indexe. Mind a 13 mutatóra igaz, hogy ezek szakértői értékeléseken alapulnak – mondta a TI ügyvezető igazgatója.

Ahhoz, hogy egy ország szerepelhessen a Korrupció Érzékelési Indexben, legalább három háttérfelmérés adatainak kell rendelkezésre állnia. 2014-ben 175 országról volt elérhető megfelelő adat, Magyarországot 9 különböző alindex alapján vizsgálták.


A háttérindexek pontszámait 0-100-as skálára vetíti a TI, ahol 0 a korrupcióval leginkább, 100 a legkevésbé fertőzött országokat jelzi. A TI berlini titkársága a pontszámok átlagából súlyozott átlagolással számítja ki az indexet.