Sürgős segítség kell Görögországnak

görögország, európa betege, soros EU elnök
A földbirtokokat sújtó vagyonadó ellen demonstráló krétai gazdák Athénban összecsaptak a rohamrendőrökkel, 2013. december 20.
Vágólapra másolva!
Újabb 1,8 milliárd euróra van szüksége Görögországnak, hogy jövőre piaci alapon tudja finanszírozni magát. A mentőcsomag sorsáról hétfőn döntenek az eurózóna pénzügyminiszterei. 
Vágólapra másolva!

Új mentőcsomagra van szüksége Görögországnak, hogy 2015-től újra piaci finanszírozással működhessen. A 2010 óta kapott 240 milliárd euróhoz képest szerény összegről van szó: 1,8 milliárdról. A csomagra azonban az eurózóna összes parlamentjének rá kell bólintania. Ez azért kihívás, mert vészesen közeledik az európai honatyák karácsonyi szünetének kezdete.

Bár az eddigi mentőcsomagokért cserébe bevállalt megszorítások nagy közfelháborodást váltottak ki, a görög parlament a mostani segítségért is hajlandó áldozatokat hozni egy új idegenforalmi adó és nyugdíjrendszer-átalakítás formájában. A döntést várhatóan jövő hétfőn, az eurózóna pénzügyminisztereinek csúcstalálkozóján hozzák meg, de ehhez több információra van szükségük a kilátásba helyezett nyugdíjreformról.

Akármi lesz is hétfőn, Görögország a gazdasága növekedésével számol. Az idei évre 0,6 százalékos GDP-növekedést várnak az elemzők, 2015-re pedig 2,9 százalékos bővülést jósolnak, az államháztartási hiány pedig 0,2 százalékra, 338 millió euróra csökkenhet jövőre. Ez azt jelentené, hogy negyven év után először újra kiegyensúlyozott lenne a görög államháztartás.

Kezdődik a vita

Ennek ellenére az országban kollektív sztrájkot tartottak múlt csütörtökön. A szolgáltatások, a közlekedés és az iskolák egyaránt leálltak, a kórházak is csak a sürgős eseteket látták el. Az akciót a szakszervezetek hirdették meg, akik két nagy felvonulást is szerveztek Athénban. Az időzítés nem véletlen: decemberben kezdődnek meg a parlament költségvetési vitái, a szervezetek pedig még előtte demonstrálni szerették volna, hogy a nép nem nyel le akármit.

Mindenki szkeptikus

Nem csak ők szkeptikusak. Egy neve elhallgatását kérő uniós tisztségviselő úgy fogalmazott, hogy Görögországnak nem szabad biztonsági háló nélkül kilépnie a mentőcsomagok védelme alól. Az IMF is úgy véli, hogy az ország még messze van attól, hogy kizárólag a piacokról finanszírozza tevékenységét. Ez lesz a fő témája az euróövezeti pénzügyminiszterek december 8-i ülésének is.

Elhamarkodottan vezették be az eurót Forrás: MTI/EPA/DPA/Daniel Bockwoldt

Még nincs vége

Egyszóval senki nem éli még bele magát a válság lezárásába, de a költségvetés kiegyensúlyozása több évtizedes trendet tesz múlt időbe. A második világháború után az ország véres belviszályok színtere volt, és a konfliktus nem segítette a gazdaság növekedését. Amikor az Európai Közösség 1981-ben felvette Görögországot, hangsúlyozták, hogy mindent megtesznek az ország gazdasági helyzetének stabilizálása érdekében.

Nem sikerült

Hogy ez mennyire nem sikerült, azt jól mutatja, hogy 20 évvel később a görögök úgy csatlakoztak az eurózónához, hogy nem teljesítették a felvételi kritériumokat. Ezt a gazdasági adatok meghamisításával sikerült elérni.

Mi okozta a válságot?

Az ország eladósodása több tényező eredménye volt. A görög adómorál messze alulmúlta az európai átlagot, egyes becslések szerint a válság kitörésekor 25-30 százalékos volt a feketegazdaság aránya.

Ennél is nagyobb problémát okoztak a közszféra pazarló ügyletei. Indokolatlan mértékben nőttek a fizetések, ebben a szektorban teljesen általános dolog volt a 13-14. havi juttatás. Egy 2010-es hír szerint 4500 elhunyt köztisztviselő családja kapta továbbra is a megboldogult nyugdíját. Ez utóbbi szokás a lakosság körében is népszerű volt, sokan nem jelentették hozzátartozóik halálát.

Konszenzus nélkül

A felhalmozott államadósság nagyon magas volt, de ez önmagában nem indokolta volna a válság eszkalálódását (a japánoké például magasabb volt). Kellett hozzá a hitelesség és a társadalmi konszenzus hiánya is. Ez a két tényező elbizonytalanította a befektetőket.

Nem volt konszenzus és bizalom Forrás: AFP/Louisa Gouliamaki

Fojtogató mentőövek

A lehetséges megoldások között annak idején felmerült, hogy kizárják a görögöket az eurózónából, de a szakértők többsége szerint ez olyan láncreakciót indított volna el, amely akár a közös valutát is bedönthette volna. Így aztán jöhettek a mentőcsomagok. Az elsőt 2010 márciusában szavazták meg a valutaunió tagállamai, 30 milliárd eurót az IMF, 80-at pedig az országok adtak. A legnagyobb részt (23 milliárd euró) a németek tették a közösbe. A mentőövnek komoly ára volt: a közalkalmazottak száma drasztikusan csökkent, akárcsak a bérük, a szociális juttatásokat megvágták, az adókat megemelték.

Népharag

Ez persze népharagot váltott ki, amit csak fokozott, hogy 2012-re nyilvánvalóvá vált: a terv nem vált be, a görög államadósság nem csökkent. A megnövekedő terhek ugyanis tovább rombolták az amúgy is alacsony adómorált, a csökkenő életszínvonal pedig magával húzta a lakossági fogyasztást, a GDP-növekedés fő motorját.

Második csomag

Ebben a helyzetben szavazták meg februárban a második mentőcsomagot, ami 130 milliárd euróról szólt, ebből 23-at állt az IMF, a többit a tagországok. Az új hitelt további megszorítások követték, de a népharagot ezúttal az szabadította el, amikor önkéntes német pénzügyőrök érkeztek az országba, hogy felügyeljék az adók beszedését.

Német szerepvállalás

Nem véletlen, hogy pont ők vállalták ezt a feladatot. A görög válságkezelés sokban hasonlított a Németországban alkalmazott megszorító politikára. Igaz ennek még szakmai körökben is sok ellenzője volt, Soros György például úgy fogalmazott, hogy „Merkel rossz irányba vezeti Európát”. Szerinte növekedési és ösztönzési programokra kellene helyezni a hangsúlyt, nem az újabb megszorításokra, mert a lakossági fogyasztás csökkenése negatívan hat a GDP-re.

Soros is bírálta a tervet Fotó: Origo

Mit hoz a jövő?

A második mentőcsomag mégis valamivel sikeresebbnek bizonyult. Négy év és 240 millió eurónyi hitel után idén szeptemberben a Standard & Poor’s javított Görögország államadós-besorolásán, a kormány államháztartás-konszolidációjára hivatkozva (B mínuszról B pluszra). Ezzel persze még mindig spekulatív besorolásúnak számít, de határozottan előrelépés. Ehhez jön még hozzá a gazdaság növekedése és az államháztartás konszolidációja.

A jövőt pedig nagyban befolyásolják a parlamenti költségvetési viták és az EU-s pénzügyi csúcs végkimenetele.