Többek között a kitiltási ügyön át a Századvéget ért bírálatokig, a devizahitelek forintosításától az oktatási rendszeren át az energiahelyzetről is beszélt az Origónak Heim Péter, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. elnöke.
Erre elnézést, de nagyon hosszan és mélyen, de utoljára válaszolnék, Igen, megtettük a jogi lépéseket, de a magam részéről nehezen, mert Tamást korábban többször megvédtem, és súlyos szakmai hibáit is elnéztem a kora miatt (minden idősebbet tisztelnünk kell). De most az kell mondanom, hogy, képtelenségeket állít, korábban tiszteltem, becsültem mint közgazdászt, de az előrejelzései finoman szólva nem jöttek be. Korábban arról beszélt, hogy óriási válság lesz, ebből egyelőre nem valósult meg semmi.
Mellár Tamás egy konferencián 2013. február 12-én Forrás: MTI/Beliczay László
Csalódott ember. Nem értem, miért nem három és fél évvel ezelőtt mondta, hogy pénzmosoda a Századvég. Én utoljára a Pécsi rektorválasztas előtt beszéltem vele, amikor megkérdezte, hogy induljon- e. Azt mondtam igen, és ha alkalmas, akkor biztos megválasztják/kiválasztják. Akkor nem mondta, hogy milyen bajai vannak. A mostani nyilatkozata után felhívtam, és pár szót váltottunk, de máshogy látjuk a világot.
A kitiltási ügyben felmerült összes kérdéssel kapcsolatban azt tudom mondani, hogy sem én és tudomásom szerint a Gazdaságkutató Zrt. egyetlen dolgozója sem vett részt korrupciós ügyben, és nem folytatott korrupciógyanús tevékenységet, és az amerikaiak által jelzett ügyekhez (áfacsalás, trafik stb.) a Gazdaságkutatónak sohasem volt köze. Nem tudom, ki van a hatok-hetek vagy akárhányak listáján, de igazság szerint nem is érdekel.
Tüntetés Vida Ildikó NAV-elnök lemondásáért 2014. november 9-én Fotó: Bielik István - Origo
Viszont szívesen felteszem azt a kérdést, hogy a közép-afrikai vagy más diktátorok és politikafinanszírozók miért nem voltak, vannak rajta ezen a listán. Aki 1 milliárd USD-t tesz félre, az állam vagyonából lop (sok ilyen van Kelet-Európában is), de együttműködik, az jó és tisztességes, aki nem lop, de nem működik együtt (valószínűleg ilyen Vida Ildikó is) az gonosz és bűnös. Putyin emberei rossz kapitalisták és üldözendők, akik az USA emberei (iraki elnök, egyiptomiak stb.) azok megvédendők?
Hát ez furcsa nekem, lehet, hogy mert hiszek az egyenlőségben és abban, hogy az agresszivitás nem Istentől való. Szerintem, ha Amerika komolyan venné a 7750-es proklamációt, legalább egymillió embernek kellene ezen a listán lennie, főleg, hogy tudjuk (Snowden óta), az NSA szinte mindenkit lehallgat.
Szerintem ez is kettős mérce.
Furcsa, hogy a hazai balliberális elit Amerika szerint mindig tiszta volt, náluk fel sem merült a korrupció, csak a konzervatív kormányzás idején. Dataplex-ügy, Hagyó, Zuschlag stb. nem számít, ha haverok vagyunk, de mindjárt óriási gond a legkisebb hiba is (vizsgálatelmaradás stb.), ha kicsit függetlenek akarunk lenni. Politikailag megértem az USA-t, hiszen egy birodalomnak saját érdekei vannak, de erkölcsileg ez alig magyarázható.
André Goodfriend, az USA nagykövetségének ügyvivője Fotó: Dudás Szabolcs - Origo
A Gazdaságkutató mindig olyan anyagot próbált csinálni, ami megfelelt a legkomolyabb szakmai kihívásoknak is, s azt hiszem, ez sikerült. A makroelemzőink pedig, azt gondolom, hazánk legjobbjai közé tartoznak és tartoztak az elmúlt három évben. Ahogy megvédtem Virovácz Pétert egy éve, amikor a kormánytól bírálták, így teszem ezt most is, ha a zrt.-t bírálják a másik oldalról.
A vállalat megdolgozott minden forintért,
amit kapott. Nem tudom a törvényi szabályokat, de nekem nem lenne ellenemre az anyagok nyilvános megmutatása, ha nem titkosak. Ezt viszont majd eldöntik a magyar joghatóságok.
Mennyire látta viszont a kormányzati döntésekben a Századvég által javasolt dolgokat?
Sok esetben úgy tűnt, hogy nem hallgattak ránk, aztán mégis bekerültek a törvényjavaslatokba. Tudom, hogy bizonyos területek átalakítása a gazdaságkutató munkatársainak a fejéből pattant ki. Ilyen például az uniós források felhasználásának az átalakítása, az egykulcsos adórendszer kialakítása, vagy részben a takarékszövetkezeti rendszer kialakítása is (bár itt csak kis részünk volt). Amit mondtunk, annak körülbelül a 60 százaléka megvalósult. Persze sok esetben az aktuális politikának nem tetsző dolgokat vettetünk föl.
Sokszor misztifikálva van a Századvég,
és tévesen mindig cégcsoportról beszélnek. A Gazdaságkutató Zrt. egy igazi think-thank, ahol a gondolatok egy része megvalósul, míg mások nem, s ez valószínűleg így van az alapítványnál is. A mai ellenzék számára ellenséggé vált a Századvég név, és az országban megvalósuló új társadalmi szerkezet összes hibáját a nyakunkba akarják varrni.
Ideológiai kérdésekbe mennyire van beleszólásuk?
Nem az én feladatom, hogy megmondjam a kormánynak, hogy az orosz ortodox egyházzal vagy a katolikus egyházzal fűzze még szorosabbra a kapcsolatait. Nekem az a szívem vágya, hogy milyen jó lenne, ha egy keresztény országban élnénk. Keresztényi alapon egyet értek a vasárnapi zárva tartással,
de nem támogatom.
Egy keresztény párt jól teszi, hogy ezt felvállalta, de nem akarom a magam gondolatait másokra rákényszeríteni. Szívesebben élnék egy olyan világban, ahol nincsen vasárnapi nyitva tartás, de ezt másra nem erőltetem, ráadásul megtehetem, hogy vasárnap nem megyek el vásárolni.Forrás: MTI/Kollányi Péter
A mostani helyzetet látva, hogyan tovább Századvég?
Nem a kormányzathoz, hanem a konzervatív ideológiához való kapcsolatot kell megtartani. Ha egy kormányzat konzervatívként határozza meg magát, és megbízási szerződést kötünk vele, akkor tartanunk kell magunkat a konzervatív nézetekhez, és nem adhatunk ezzel szögesen ellentétes tanácsokat.
Sokat beszélünk nyugati zsidó-keresztény kultúrkörről, de a mai Nyugat attól nagyon távol áll. Bármilyen durván hangzik a mai orosz politikai vezetés keresztényibb (de nem keresztény), mint az európai. Ez nem azt jelenti, hogy olyan világot szeretnék, mint ami Oroszországban van. Azonban nem hiszek abban, hogy a dolgok tisztán fehérek vagy feketék lennének.
Vlagyimir Putyin fogadja a hivatalos moszkvai munkalátogatáson tartózkodó Orbán Viktor magyar miniszterelnököt 2014. január 14-én Forrás: MTI/EPA/Jurij Kocsetkov
Mind az amerikaiak, mind az oroszok a saját érdekeiket promotálják,
Magyarországnak ebben a helyzetben kell lavíroznia.
A szövetséges nem csatlóst jelent, amire már jó párszor ráfáztunk. A jelenlegi helyzetben a magyar kormánynak tartania kell magát annak a szövetségi rendszernek a döntéseihez, ahová tartozik, de ettől még lehet véleménye, és határozottan ki is állhat mellette.
Mennyire volt váratlan a kormány forintosítási lépése?
A sebessége egyértelműen az volt. Sok oka van, hogy ilyen gyorsan léptek, mivel a teljes gazdaságpolitika mozgásterét növelni kívánja a kormányzat. Meglepetést azonban nem okozott, mivel már hosszú ideje beszéltek erről.
A jegybank egyértelműen nagyon jól csinálja a forintosítást,
mivel pont annyi tartalék épül le a következő években, amennyi uniós forrás az országba érkezik. Valójában a tartalékszint még 2017 végén is bőséggel 30 milliárd euró fölött fog maradni.Nagy Márton, az MNB ügyvezető igazgatója és Matolcsy György MNB-elnök Forrás: MTI/Soós Lajos
A jegybank azzal számol, hogy 732 milliárd forintos veszteségük lesz a bankoknak a forintosítás és a Kúria döntése miatt, lesz így még hitelezés?
Így igen, bár a bankrendszernek több lesz a vesztesége a vártnál. Az első körben szerintem 900 milliárd forintot fognak elveszteni, de ebben benne van a rossz bank is, ráadásul a hitelek forintosítása révén előálló csökkenő kamatbevételek miatt is újabb veszteségek lehetnek. Ebből fakadóan a magyar bankrendszerben drámai helyzet nem lesz, és lesz hitelezés.
A fair bankrendszer mennyiben változtathat az összképen?
A kamatmarzsok csökkenhetnek, de jelentős változásokat nem hoz. A magyar bankrendszer a következő években legalább nem visszahúzó tényezője lesz a gazdaságnak, ami már önmagában pozitív.
Devizahitelesek tüntetése a Nyugati térnél Fotó: Polyák Attila - Origo
Milyen egyéb hatása lehet a forintosításnak?
A lakosságban sokan elégedetlenek lesznek a forintosítás miatt, mivel kedvezőbb árfolyamban reménykedtek. Mindezek ellenére stabilabb viszonyok jönnek, nőhet a fogyasztás, és a lakosság cash-flow-ja is jobb lesz. A magyar gazdaság 2018 végéig évi átlagban 2,5-3 százalékot tud növekedni.
Jövőre 2,5 százalék alatt lehet a bővülés
köszönhetően az idei magasabb számoknak, de 2016-ot követően 3 százalék körül lehet a növekedés. A forintosítás másik előnye, hogy a jegybanknak a következő három évben legalább 200 milliárd forintos nettó bevétele származhat, ami a költségvetés deficitjét fogja csökkenteni.
Valóban magunk mögött hagytuk a válságos éveket?
A ciklikus válságot igen, de a demográfiai, a szociális és oktatási szférát érintő válságot nem. A gazdaságban lesz egy beruházási boom is, amely a következő három-öt évben még kitarthat.
Hogyan lehetne ezt a növekedési ciklust meghosszabbítani?
A legfontosabb a humán tőkébe való beruházás lenne, mivel ez évek óta folyamatosan romlik. Ha ezen nem sikerül változtatni, akkor a tőkevonzó képességünk csökkenni fog. Alacsony és kiszámítható adórendszer kellene, és megfelelő humántőke. A kiszámíthatóság sokszor hiányzik, a politikai stabilitás megvan.
A humán tőkét illetően a kormányzati terveket figyelve nem sok jóra számíthatunk.
Kérdés, hogy szakiskolákra vagy gimnáziumokra van szükség. A rendszerváltás idején jóval kevesebb gimnazista és egyetemista volt, mégis a felsőoktatás minősége sokkal jobb volt. Néha a kevesebb több. Abban hiszek, hogy kevesebb diák legyen az egyetemeken, de sokkal jobb képzés.Simon István szakoktató kőművestanulót oktat a Borbély Lajos Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégiumban, Salgótarjánban Forrás: MTI/Komka Péter
Mi a garancia arra, hogy ez meg is valósul?
A miniszterelnök az utóbbi időben egyre többször beszél egy tudásalapú társadalom felépítéséről. Sajnos nincs meg az az áttörés, hogy erre valóban többet költsön a költségvetés. Mindig reménykedem, de az biztos, hogy sokkal többet kéne tenni. Talán az a legfàjóbb a mai Magyarországon, hogy még mindig nem vesszük észre,
tudás nélkül nem fog menni.
A miniszterelnök azonban sokszor munkaalapú társadalomról beszél.
A munka és a tudás összefügg. A teljesen leszakadt rétegeket először vissza kell vezetni a munkaerőpiacra. A fiatal generációnak pedig minél jobb tudást kell biztosítani. A munkaalapú társadalom lényege, hogy ne inaktívakat tartson el a társadalom. Ezt a jelenlegi ellátórendszert a magyar gazdaság hosszú távon nem tudja fenntartani.Közmunkások Nagyszénáson 2013 nyarán Forrás: MTI/Rosta Tibor
Hogyan tudna a magyar gazdaság újabb lendületet venni, nehogy a románok és a bolgárok is lehagyjanak minket?
Az oktatás és kutatás-fejlesztés számára kell az összes szabad forrást biztosítani. Oroszországtól Indiáig mindent erre tesznek föl, minél több kiművelt emberfőre van szükség. Itthon egyre kevesebb a képzett munkaerő, és a tudásbázis is szűkül. Ha ez nem fog javulni, akkor a beruházások elmaradásával kell a későbbiekben számolni. Nem szabad dogmatikusnak lenni, nem azt kell mondani, hogy Szingapúrról az autokratikus kormányzás miatt nem veszünk példát, és az USA-ban minden jó.
Az Egyesült Államokban is vannak rossz példák.
Minden országnak saját modellre van szüksége, de attól nem lesz valaki illiberális, hogy kimondja, Kínában és Szingapúrban is vannak jó példák, és azok egy részét érdemes átvenni. Például Indiában és Kínában a stratégiai ágazatokat nem privatizálták, de a szólásszabadságot illetően nem Pekingre kell figyelni, hanem inkább Nyugat-Európára.Budapest Pride, 2014. július 5. Forrás: Origo
Attól nem lesz valaki intoleráns, ha kimondja, hogy a melegházasságot ellenzi. Nyugodtan meg kell jelenniük azoknak a véleményeknek, amelyek a társadalom egy részének nem tetszenek. Nem kell senkinek sem ráerőszakolnia véleményét a másikra, de mindenki véleményét tiszteletben kell tartani. A magam részéről azt gondolom, hogy mindenki beszéljen szabadon, és hallgattassék meg a másik fél is.
Magyarországnak megéri ekkora energiákat fektetni a keleti nyitásba?
Hazánk stratégiai partnere Németország, de azt látni kell, hogy az európai gazdaság globális súlya a következő 30 évben tovább fog csökkenni. Egy csak zsugorodó régióval való kapcsolattartás révén tovább csökkenhet nemzetközi súlyunk. Gazdasági növekedésünk érdekében jó kapcsolatokat kell ápolni a keleti országokkal. Nem tartom egészségesnek, hogy a magyar gazdaság 70-75 százalékban az EU-tól függ, az új lehetőségeket Keleten kell megtalálni.
A nyugati világnak el kell fogadnia,
hogy a Kelet erősödik. Kína a következő években is képes lesz az 5 százalék fölötti növekedést tartani, míg az unió esetében a 1,5 százalék is siker lenne.
Miért tartja fenntarthatatlannak azt a monetáris politikát, ami a világot napjainkban jellemzi?
Mert buborékokat hoz létre, ami újabb és újabb válságokat generál.
A következő nagy válság előreláthatólag a mostani évtized végén jöhet.
A jelenlegi helyzet a magyar gazdaságnak egyelőre nagyon kedvező, mivel kellő mennyiségű olcsó forráshoz tudunk jutni a nemzetközi piacokról, amivel a költségvetési hiányunkat könnyen tudjuk finanszírozni. Az országnak jó lehetősége van arra, hogy olyan pénzügyi biztosítékokat építsen ki maga körül, amelyek miatt nem kell a várható nehéz helyzetben az IMF-hez rohanni.
Ebben a helyzetben mik a veszélyek Magyarország számára?
Itt az a probléma, hogy az infláció lényegesen alacsonyabb a vártnál, így a költségvetési bevételek is kisebbek. Az NGM ezt látja, és ezért próbál mindig újabb és újabb bevételeket szerezni. Ugyanakkor a költségvetésbe mindig nagy tartalékokat építenek be. Sokszor az alacsony inflációtól való bevételi félelmeknek köszönhetőek az ad hoc ötletek, mint például a tervezett internetadó. A hosszú távú alacsony infláció miatt alacsony kamatkörnyezet várható a következő években, ami a kamatkiadások csökkenésén keresztül segít a deficit kordában tartásában. További jelentős csökkenés azonban nem várható.Forrás: DPA/AFP/Gero Breloer
A bevételeket nem lehetne egy többkulcsos adórendszerrel növelni?
Magyarországon meg kell fékezni a demográfiai katasztrófát, amit csak a jelenlegi adórendszerrel lehet elérni. Ugyan nem csak pénzügyi eszközökkel lehet a demográfián változtatni, de ez egy kulcskérdés. Meg kell állítani a népességfogyást, amire akár
jó megoldás lehetne a bevándorlás elősegítése is.
Ez nem azt jelenti, hogy milliós nagyságrendben kellene embereket beengedni, de magasan képzett szakemberekre szükség lenne. A legfontosabb az lenne, hogy a jelenlegi 1,3 százalékos termékenységi rátát 1,7-re kéne emelni a következő 10 évben, de erre biztos recept egyelőre nem létezik.
Az MNB politikája nem fúj buborékokat?
Egyelőre nem, mert
az MNB hitelezési gyakorlata tökéletes.
Sokkal jobban teljesít a nemzeti bank, mint amit korábban vártak. A jegybankkal kapcsolatban én is sokkal pesszimistább voltam. A nemzeti bank makroprudenciális szempontból kiválóan teljesít, talán még túl óvatosnak is mondható. A devizahitelesek kezelését is nagyon jól csinálja, én sem csinálnám jobban.
Arról nyilatkozott korábban, hogy akár 20 százalékkal olcsóbban vehetjük a gázt az oroszoktól 2015-től. Mennyire reális ez?
Ez teljesen biztos, mivel a piaci körülmények önmagukban ezt lehetővé teszik. 300-360 dolláros gázárral lehet számolni Európában, Magyarország akár pluszkedvezményeket is elérhet, de ez nem lesz könnyű. A mostani geopolitikai helyzet azonban nagyon bonyolult, és
ha rosszul lépünk, akkor az orosz álláspont keményedhet
is, és az súlyos dollárszázmilliókba kerülhet. Persze figyelembe kell venni, hogy egy katonai és gazdasági szövetség része vagyunk. Ez egy kötéltánc, és a miniszterelnök nehéz helyzetben van. Nem lehet elidegeníteni teljesen az oroszokat, de az amerikaiakkal is jóban kell lenni. Hidat kell képeznünk.A Déli Áramlat gázvezeték építésének kezdete Anapában, 2012. december 7-én Forrás: AFP/Sergei Karpukhin
Amerika számára mi az elsőrendű energiastratégiai érdek a térségben?
André Goodfriend amerikai ügyvivő is elmondta, hogy palagázt szeretnének eladni, mivel a növekvő termelés miatt komoly feleslegek keletkeznek az országban. Ezt ők úgy fogalmazzák meg Európára vonatkoztatva, hogy diverzifikálni kell a forrásokat. Az amerikaiak Ázsiában a koreai és a japán piacra tudnak majd szállítani, míg Kínába és Indiába nem. Ennek sok, elsősorban politikai oka van.
Európa esetében stabil felvevőpiacra számíthatnak, hiszen itt amerikai nukleáris védőernyő és szoros kulturális kapcsolatok vannak. Ugyanakkor az amerikai gáz a jelenlegi technikai adottságok mellett drágább lenne Magyarországnak, mint az orosz. Ha a terminálok és a szállítás költsége csökkenne, akkor versenyképes tudna lenni az amerikai gáz, de jelentős árcsökkenés ettől nem várható.
Az oroszok mindent meg fognak tenni, hogy
ne legyen az amerikai gáz versenyképes a térségben,
ezért az árakat addig fogják csökkenteni és megpróbálják a piacot körbezárni, amíg ezt el nem érik. Amerika minden nem diplomáciai eszközt is bevet, hogy az oroszokat kiszorítsa erről a piacról, szerintem ez részben sikerülhet is, s ezt érzik az oroszok is, ezért próbálnak minél több gázt Ázsiában elhelyezni.A paksi atomerőmű Forrás: Bielik István
A mostani geopolitikai helyzetet nézve megvalósul Paks 2?
Nehezen tudom elképzelni, hogy egy már aláírt megállapodásból ki lehet jönni.
A beruházás csúszhat, de meg fog valósulni.
Elképzelhető, hogy később német beszállítók is lesznek, hogy geopolitikailag könnyebben kezelhető legyen a helyzet. Pénzügyi szempontból viszont nem várható, hogy átstrukturálják a szerződést. Az oroszok ha nehezen is, de képesek lesznek a hitelek folyósítására.
Tényleg olcsóbbak lennének a megújulók?
Szerintem igen. Ha tovább csökkenek a megújulók költségei, akkor a paksi atomerőmű befejezése idejére olcsóbbak lesznek az atomenergiánál. A megújulók fő problémája, hogy nem termelnek zsinóráramot, és az energiatárolás sem megoldott. Az atomerőművek mindig ugyanazt termelik, ugyanolyan mennyiségben, szemben a szél- és a napenergiával, s ez az, ami az atom mellett szól, nem az ár. A megújulók további térnyeréséhez tárolásra és az energiahálózatok összehangolására van szükség.
Iratkozzon fel hírlevelünkre 
