Mindenre keveset költünk, még sincs pénzünk

Budapest, 2014. január 2. A Pápai Asztalos Kft. munkatársai székeket visznek ki az Országház alsóházi ülésterméből 2014. január 2-án. Megkezdték az ülésterem átalakítását, amelyben a munkálatok befejeztével kétszázötven szék marad. A január 20-án induló tavaszi ülésszak üléseit még a felsőházi teremben, az új parlament első ülését pedig már az átalakított alsóházi teremben tartják majd. MTI Fotó: Kovács Attila

A kormány a következő években 50,6 százalékról 45 százalék alá csökkentené az államháztartás kiadásait, mondta a nemzetgazdasági miniszter. Ez nem is lenne baj, hiszen a kiadások szintje jócskán meghaladja az uniós átlagot. Csakhogy az oktatási, az egészségügyi és a szociális kiadások nem vonnak el túl sok pénzt. Ahol viszont szükség van strukturális reformokra, ott semmilyen intézkedés nem látszik.

A 50,6 százalék körül alakuló államháztartási kiadást szeretné 45 százalék alá csökkenteni a kormány. A mostani GDP-szinttel számolva ez egy 1700 milliárd forintos megszorítást jelent. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint ezt piacbarát módszerekkel hajtaná végre a kormány. Adóemelés tehát szóba sem jöhet, csak a kiadások lefaragása. Ezzel még önmagában nem is lenne baj, hiszen a Világbank adatai szerint bőven meghaladjuk az uniós átlagot, sőt a régióban is vezetők vagyunk.

Nem az oktatásra költenek

Érdemes részenként is megvizsgálni, hogy mire is megy el ez a pénz. Ezek az ábrák ugyan a hatékonyságot nem mutatják, de az látszik, hogy az egyes területeken mennyivel költünk többet vagy kevesebbet, mint a többi régiós ország.

Oktatásra például egyáltalán nem költünk sokat: a fejlett eurózónától elég messze vagyunk, de még csak az uniós átlagot sem érjük el. A szomszédainkhoz képest viszont nem állunk rosszul, Románia mellett megelőzzük Csehországot és Szlovákiát is. A hatékonyságon viszont érdemes lenne javítanunk, mert a nemzetközi felmérésekben folyamatosan romlik a hazai diákok eredménye.

Varga Mihály piacbarát módszereket ígér Forrás: MTI/Kovács Attila

Nem is az egészségügyre

Az egészségügy reformját is évek óta ígérgeti a kormány. A számok alapján az látszik, hogy nem költünk túl sokat itt sem, hiszen nálunk olcsóbb egészségügyük csak a románoknak és a cseheknek van. Az európai átlag pedig közel két százalékponttal magasabb.

A szociális kiadások sem magasak

A harmadik terület, ahol még nagy összegek mehetnek el, a szociális kiadások. De itt sem lehet kijelenteni, hogy annyira sokat költene a magyar állam. A régióban ugyan vannak országok, ahol alacsonyabb ez az érték, de messze elmaradunk az európai átlagtól.

Mire megy el a pénz?

Egyik fontos területre sem költünk túl sokat, mégis elmegy a pénz. Ez valószínűleg ezért lehet, mert maguk az állami szervezetek a túl költségesek.

A bürokrácia hatékonysága és mérete nem megfelelő, mondja Barcza György. A Századvég Gazdaságkutató vezetőelemzője szerint lenne mit tennie ezen a területen a kormánynak. Barcza optimista, szerinte a várt kiadáscsökkenés a növekedésből is elérhető.

Előrelépés nélkül

Az azonban nem látszik, hogy bármilyen előrelépés lenne – tudtuk meg kormányzati körökből. A minisztériumokon belül is évek óta dolgoznak a kiadások lefaragásán, de nagyobb érdeklődés az elmúlt időszakban sem mutatkozott a terület iránt.