Egy igazi befektetési guru babérjaira törhetsz

Bizonyára már több befektetőben is felmerült, hogy milyen jó lenne lemásolni egy olyan híres befektetési guru stratégiáját, mint Warren Buffett. Jobban belegondolva az ötlet nem is tűnik olyan kivitelezhetetlennek, hiszen a guru filozófiája közismert. De vajon le lehet másolni?

Nem véletlen, hogy a világ egyik leggazdagabb embereként is ismert Warren Buffett befektetési politikáját többen is megpróbálták már lemásolni az elmúlt évtizedekben. Most annak próbáltunk meg utána járni, hogy a hétköznapi befektetők jelenleg milyen „Buffett-klón” befektetési lehetőségek közül választhatnak. A legkézenfekvőbb megoldásnak maga a guru nevével fémjelzett társaság, a Berkshire Hathaway számít. Ráadásul ez a választás azért is vonzó, mert a cég „B” részvényeinek árfolyama jókora emelkedésen ment keresztül az elmúlt években, tavaly szeptember óta például több mint 20 százalékot hízott. Ugyanakkor fontos megemlíteni, hogy Berkshire-nél jelenleg a részvények szűrését két portfólió menedzser végzi, tehát nem maga Buffett.

A részvények kiválasztását a befektetési filozófia ismeretében azonban más szakemberek is elvégezhetik, ami alapján érdemes lehet még egy kicsit szétnézni a piacon. De mégis merre induljunk? A válasz egyszerű, hiszen egy olyan portfóliót keresünk, aminek a befektetési politikája többé-kevésbé a Buffett-i tanokat követi. Az ideális megoldást így a befektetési alapok egy csoportja, az ETF-ek nyújtják.

Mi az az ETF?

Az ETF (Exchange Traded Funds) a tőzsdén kereskedett befektetési alap angol nevének rövidítése. Az ETF-ek olyan befektetési alapok, amelyeknek befektetési jegyeit bevezetik tőzsdére, így árfolyama ugyanúgy mozog, kereskedése ugyanúgy működik, mint egy részvénynek. Emiatt a részvényekkel megegyező módon lehet adni-venni az alapot. Rendelkezik például árfolyamgrafikonnal, amelyre érvényesek a technikai elemzés elméletei, s adhatunk rá akár veszteségvágó, úgynevezett stop-loss megbízásokat is.
Az ETF-ek általában indexkövető alapok, azaz egy előre meghatározott részvényindex összetételét képezik le pontosan, így egy tranzakcióval megvásárolhatóvá téve az egyébként nehézkesen előállítható nagy részvényportfóliókat. Részvényindex követő alapokon kívül még számtalan egyéb típusú ETF-et meg tudunk különböztetni (például kötvény- vagy nyersanyag ETF-ek).


Ezeknek az alapoknak a kereskedése viszonylag gyors, olcsó és egyszerű, és olyan stratégiákat is meg tudunk velük megvalósítani, melyek egy másik befektetési eszközzel nem, vagy csak nehezebben elérhetőek.

1. A kompetitív előny stratégia

Az egyik legkézenfekvőbb stratégia, ha olyan ETF-et keresünk, amely befektetési politikája a kompetitív előnnyel rendelkező cégekbe fektet. Ezekért mondhatni Buffett is rajong. Ebbe a körbe tartozik például a Morningstar Wide Moat Indexét követő Market Vectors Wide Moat ETF (röviden MOAT) is, amely egyszerre 20 ilyen részvényt is tart a portfóliójában.

A Morningstar részvényelemzői nagyjából 1500 részvényt követnek, melyek közül jó eséllyel 10 százaléknyi felel meg a kritériumnak. Ez azonban még mindig túl sok, így az elemzők tovább szűkítik a listát. Végül csak a 20 legolcsóbb részvény kerül be a negyedéves felülvizsgálat során az indexbe egyenlő súlyokkal.

Ugyanakkor az ETF egyik legnagyobb hátránya, hogy figyelmen kívül hagyja Buffett stratégiájának egyik legfontosabb alapkövét, a vedd és tarts elvet. Az omahai bölcsként is emlegetett befektető ugyanis egy-egy részvényt hosszabb távra, több évre, vagy akár több évtizedre vásárol meg. Ezzel szemben a MOAT-ban csak az elmúlt egy évben 40 részvény fordult meg, ráadásul az alap indulása óta is csak egy részvény van, amelyik még nem pottyant ki a portfólióból. Mindennek pedig igen nagy a költségvonzata is.

Warren Buffett Bill Gates társaságában Forrás: AFP

2. A felvásárlási stratégia

Egy másik stratégia lehet, ha olyan ETF-et választunk, amely Buffett felvásárlások során használt kritériumait alkalmazza. A guru ugyanis olyan felvásárlási célpontok után kutat, melyek erős profitabilitással, stabil jövedelemtermelő képességgel, illetve alacsony eladósodottsággal rendelkeznek.

Nagyjából ezt a stratégiát követi az iShares MSCI USA Quality Factor ETF (QUAL) is, amely jelenleg mintegy 126 részvényt foglal magában, olyan nagyágyúkkal, mint az Apple, a Microsoft, vagy az ExxonMobil. A legnagyobb probléma viszont az lehet az alappal, hogy 35 százalékos kitettséggel bír a technológia szektorban, míg Buffett nagyban elutasítja a tech részvényeket.

3. Az S&P500 stratégia

Mindennek ellenére a legesélyesebb Buffett-aspiráns címet egy az előbbiekhez képest sokkal egyszerűbb stratégiát követő ETF konstrukció nyerheti el. Egy a befektetőknek írt korábbi levelében ugyanis az alábbiakat tanácsolta:

„Megtakarításaitok 10 százalékát rövid lejáratú állampapírokba, míg a fennmaradó 90 százalékot az S&P500 index mozgását lekövető befektetési alapokba fektessétek. Véleményem szerint az alap hosszú távú teljesítménye túl fogja szárnyalni a legtöbb befektető által ezidő alatt elért hozamot.”

Azt, hogy a tanácsot Buffett mennyire is komolyan gondolja, jól mutatja, hogy többek között családját is hasonló tanácsokkal látta el. Ezzel ugyanis megkímélik magukat a folyamatos piaci izgalmaktól, minimális szintre tudják szorítani a kereskedési költségeket, és még így is magasabb hozamokat fognak elérni, mint a befektetők 90 százaléka.

Ezt a stratégiát például a Vanguard S&P 500 ETF (VOO) és a Vanguard Short-Term Government Bond ETF (VGSH) párosításával lehet meglovagolni.

Ki nyerte a versenyt?

Az elmúlt 12 hónap teljesítményét tekintve egyik ETF-stratégia sem tudta megverni a Warren Buffett nevével fémjelzett Berkshire Hathaway „B” részvényeinek tőzsdei szárnyalását. 19,9 százalékos hozamával a QUAL állt ahhoz a legközelebb, hogy beérje a Berkshire-t. Ezzel pedig a Buffett által ajánlott stratégiát követő VOO-VGSH (+19%) párost is sikerült megelőznie. Legrosszabbul a MOAT teljesített, igaz 17,6 százalékos hozamával egyáltalán nem kell szégyenkeznie.

Forrás: Investor.hu

Összefoglalva elmondhatjuk, hogy több rendkívül Buffettéhez hasonló befektetési filozófiával rendelkező ETF közül is válogathatunk, amelyek ráadásul igen jól teljesítettek az elmúlt időszakban. Ugyanakkor kérdéses, hogy ezek az alapok hosszabb távon is képesek lesznek-e versenyre kelni a Berkshire részvényeivel. Éppen ezért érdemes lehet megszívlelni Warren Buffett korábbi szavait.

„Óvakodj a nagyágyúktól, akik képletekkel járkálnak”

Warren Buffett

1930-ban Omahában született Warren Edward Buffett néven. Az apja brókerként és kongresszusi képviselőként dolgozott és már 11 éves korában részvényeket vásárolt az apja cégénél. 19 évesen kapott bachelor diplomát Nebraska-Lincoln Egyetemen, később pedig a Columbia Business Schoolon folytatta tanulmányait.

Warren Buffett a világ egyik leggazdagabb embere, aki a klasszikus értékalapú befektetések híve, befektetéseit sok esetben akár 5-10 vagy akár 20 évig is megtartja. A neve összeforrt a Berkshire Hathaway nevű holding céggel, melynek rengeteg érdekeltsége van különböző iparágakban. Warren Buffett 1962-ben vette át a cég irányítását, amikor még 18 millió dollár volt a cég piaci értéke és a textiliparban tevékenykedett.

A társaság később profilt váltott, a fő tevékenysége a biztosítás, az Egyesült Államokban elsődleges biztosítóként, míg világszinten viszontbiztosítóként működik a Berkshire. Ezen kívül a cég portfóliójába tartozik még vasúttársaság, a Procter & Gamble, az American Express, a Johnson & Johnson, a Kraft Foods, a GE, az IBM, a Wells Fargo vagy éppen a Coca