A Sberbank perében szeptember 16-án lesz ítélethirdetés

A Fővárosi Törvényszék a hétfői tárgyalást követően szeptember 16-ára halasztotta a döntéshozatalt a Sberbank kontra magyar állam devizahiteles perben.

A Sberbank keresetében úgy vélte, hogy a magyar hatóságok a Kúria jogegységi határozatát törvénybe foglaló devizahiteles törvény tekintetében megszegték az Európai Központi Bankkal történő konzultációs kötelezettségüket, ezért a törvény nem alkalmazható tagállami állampolgárok, entitások vonatkozásában.

A bank - ellentétben sok pénzintézettel - a perben nem kezdeményezte az Alkotmánybírósághoz fordulást.
A felperes pénzintézet részletesen kifejtette, hogy az általa alkalmazott ászf-ek minden időpontban megfeleltek a törvényben a tisztességesség ismérveiként felsorolt mind a 7 elvnek, így többek között a szimmetria elvének, mivel egy időpontban sem zárták ki azt, hogy a fogyasztó javára bekövetkező feltételváltozásokat a fogyasztó javára érvényesítsék.

A bank szerint minden rendben volt az aszf-el

A Sberbank szerint az ászf-ben tételesen meghatározták azokat az objektív körülményeket, amelyek bekövetkezése esetén a pénzintézet díjat emelhet, vagyis a fogyasztó egyértelműen átláthatta ezeket. A bank szerint a referenciakamat módosítása nem minősül egyoldalú szerződésmódosításnak, így nem sértheti a törvényben meghatározott 7 elvet.

A PSZÁF már vizsgálódott

A pénzintézet által hivatkozott, korábbi PSZÁF (Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete) vizsgálattal kapcsolatban a magyar állam ellenkérelmében kifejtette, hogy egy ilyen vizsgálat csak közjogi szempontból vizsgálja a törvényes működést, a szerződéses kikötések tisztességességének polgári jogi alapú vizsgálatára nem terjed ki.

Túl sok volt a szakkifejezés

Az alperes magyar állam felhívta a figyelmet arra, hogy a bank oklistái olyan szakkifejezéseket tartalmaznak, amelyek alapján a magyar állam szerint lehetetlen meghatározni, hogy a fogyasztó fizetési kötelezettsége milyen irányban, milyen esetekben módosul. Az állam jogi képviselője hozzátette, hogy ezenkívül az oklistákban foglalt okokat a felperes is előidézheti, abban közrehathat, vagy befolyásolhatja annak mértékét.

A Sberbank a magyar állam ellenkérelmére reagálva újabb bizonyítási indítványokat terjesztett elő, amelyekben többek között kiemelte: a devizahiteles törvény visszamenőleges hatállyal részben elvonja, részben pedig korlátozza a pénzügyi intézménynek az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó jogát; ezt az alperes ezt vitatta.

Még három halasztás

Szeptember 16-ára halasztotta az ítélethirdetést az Unicredit Leasing-, az Unicredit Leasing ImmoTruck Pénzügyi Szolgáltató Zrt. és az Erste Lakáslízing Zrt. magyar állam elleni devizahiteles perében a Fővárosi Törvényszék hétfőn.

A hétfői tárgyalásokon mindhárom hitelintézet azon az állásponton volt, hogy az érintett szerződéses feltételek tisztességtelenségét kimondó törvény sérti a jogállamiság és a jogbiztonság alkotmányos alapelvét, a visszaható hatályú jogalkotás tilalmát, és aránytalan tulajdonkorlátozást eredményez. Ezért arra kérték a törvényszéket, forduljon az Alkotmánybírósághoz, illetve az Európai Unió Bíróságához. Ezeket az indítványokat a törvényszék kivétel nélkül elutasította. Az Erste Lakáslízing Zrt. jogi képviselője egyúttal pénz- és tőkepiaci szakértő bevonását és zárt tárgyalást indítványozott, azonban a bíróság ezt a kérelmet is elvetette.