A zöldségesek az almában és a banánban bízhatnak

A magyar háztartások egyre kevesebb fajta zöldséget és gyümölcsöt vásárolnak, egyre ritkábban. Mindössze ötféle gyümölcs adja a vásárlások 70 százalékát, és ezeket még viszonylag nagy arányban szerzik be a sarki kisboltból. A zöldségpiacot ugyanakkor kezdik elveszteni a szakboltok, előretörnek a szuper- és hipermarketek.

A GfK piackutató legfrissebb felmérése szerint a friss zöldség és gyümölcs továbbra is a legkedveltebb élelmiszerek közé tartozik Magyarországon, a vásárlói kör stabil. Az elmúlt évek adatai viszont azt mutatják, hogy a magyar háztartások mind zöldségből, mind gyümölcsből összességében és alkalmanként is kevesebbet, ráadásul ritkábban vásárolnak. Egy átlagos háztartás egy év alatt közel 70 kilogramm gyümölcsöt és 130 kilogramm zöldséget vett 2013-ban.

Friss gyümölcsöt 2013-ban átlagosan másfél hetente vásároltak a háztartások, alkalmanként közel 2 kilogrammot. Slágernek továbbra is az alma és a banán számít, ezekből a háztartások évente átlagosan 10-11 alkalommal tesznek a kosarukba. E két gyümölcsfajtán kívül a barack, a narancs és a dinnye tartozik a legkedveltebb és legnagyobb arányban fogyasztott gyümölcsök közé. Ez az öt gyümölcsfajta adja a háztartások által vásárolt éves mennyiség több mint 70 százalékát.

A legintenzívebb zöldség- és gyümölcsvásárlók az idősebb, 50 évnél idősebb háziasszony által vezetett, valamint a magasabb jövedelemmel rendelkező háztartások. A beszerzési források közül a hagyományos kereskedelmi csatornák, vagyis a piacok, az utcai árusok, a zöldség- és gyümölcsboltok, illetve a kistermelők továbbra is fontos szerepet játszanak, otthoni fogyasztásra mind a zöldség-, mind a gyümölcsmennyiség közel 40 százalékát itt szerzik be a magyarok. A gyümölcs esetében a hagyományos csatornák részesedése évek óta stabil, a hipermarketek piaci részesedése ebben a kategóriában csökkent, de a keresletet a külföldi tulajdonban lévő diszkontláncok, a hazai láncok, valamint a független kisboltok vették fel.

A zöldségpiacon azonban eltérő a helyzet, a hagyományos beszerzési helyek fontossága csökken, a szupermarketek, hipermarketek és diszkontok szerepe erősödik.

A piacokat, zöldségeseket és a kistermelői helyeket a nagyobb városokban élő háztartások kedvelik, 2013-ban a budapesti háztartások kétharmada vásárolt gyümölcsöt ilyen helyeken. Az 5 ezer főnél kisebb településeken viszont az arány 40 százalék alatt volt, mert ott a friss áru egy részét saját maguknak megtermelik.