A többség szerint nem fial eleget a bankba tett pénz

A K&H a magasabb jövedelmi státuszú, felnőtt lakosság körében végzett felmérést, amely azt az eredményt hozta, hogy a megtakarításaikat bankban tartók az egyszerű, kevés pénzügyi tudást igénylő konstrukciókat részesítik előnyben. A megtakarítással rendelkezők több mint fele elégedetlen a hozammal, vélhetően főleg azért, mert olyan magas kamatokat vár, amelyek az MNB alapkamat csökkentési politikája előtt voltak jellemzőek.

Az MNB monetáris tanácsa tegnap - egymás után huszonharmadszorra - is úgy döntött, hogy csökkenti a jegybanki alapkamatot, amely így már csak 2,3 százalékon áll, és az elemzői várakozások szerint akár 2 százalékra, vagy akár még alacsonyabb szintre is süllyedhet. A pénzüket banki megtakarítási formákban tartók azonban mintha kevéssé lennének tisztában azzal, hogy a két és fél éve tartó jegybanki enyhítési ciklus egyik következményeként értelemszerűen a banki betéti hozamok is csökkennek. Legalábbis erre utal a K&H most közzétett felmérése, amely szerint a megtakarítással rendelkezők több mint fele elégedetlen a hozammal.

„Az elvárások egy adott alapkamat szint mellett értelmezhetőek, a 3-4 évvel korábbról ismert hozamelvárásokkal belevágni egy megtakarításba, befektetésbe félrevezető lehet. Az elégedetlenség másik oka az lehet, ha valaki egyáltalán nem fogalmazza meg, milyen hozamot szeretne elérni, ilyenkor nehéz értékelni, hogy a megtakarítás, befektetés jól teljesített-e” – mondja Bába Ágnes, a felmérést végző pénzintézet lakossági üzletágért felelős vezérigazgató-helyettese.

A K&H piackutatása nem reprezentatív a teljes magyar lakosságra, a bank csak a magasabb jövedelmi státuszú felnőtt lakosság (vagyis a potenciális ügyfelek) körében végezte a felmérését. Mindenesetre a megtakarítási formák között a betét volt a legismertebb, és bár néhányan megemlítették, hogy a magas kamat is fontos számukra, inkább amiatt kedvelik ezt a terméket, mert kevés tudást és figyelmet igényel a kezelése.

Az alacsony szintre süllyedt kamatok másik szembeötlő eredménye az, hogy a megtakarítási számlák vesztettek a vonzerejükből a fix lekötésekkel szemben. A megtakarítási számlákat eleve csak a (magyar átlaghoz pénzügyi szempontból felülreprezentált) megkérdezettek 66 százaléka ismerte, de számukra a jelenlegi alacsony kamatok mellett a fix lekötések feltörése nem tűnik nagy veszteségnek. Ezért a nagyobb likviditást biztosító megtakarítási számlák már nem képviselnek akkora értéket, mint korábban.

A megtakarítással rendelkezők 37 százaléka a hónap elején rendszeres összeget tesz félre, majdnem ugyanennyien mondták azt, hogy a hónap végén teszik ezt meg. Az érintettek 27 százaléka nem rendszeresen tesz félre, csak akkor, ha nagyobb összeghez jut, ez a módszer inkább a gyerekesekre jellemző.