Hamar lehűtötték az OTP-rakétát

Több fontos döntést is hozott ma a Kúria a devizahitelekkel kapcsolatban. A megjelenő információk szerint a Kúria úgy véli, a devizahiteleknél MNB középárfolyamot kellene használni, ugyanakkor nem meszelte el általánosságban az egyoldalú szerződésmódosítást. Az OTP árfolyama elsőra nagyot emelkedett, aztán amikior részletek is kiderültek, alábbhagyott a lendület. 

• Ma hozott döntést a Kúria több devizahitelt érintő kérdésben.
• A megjelent hírek szerint a Kúria úgy véli, az árfolyamrés helyett inkább az MNB középárfolyamot kellene használni a devizahitelek esetében, hiszen a folyósításkor a pénzügyi intézmény által meghatározott vételi, a törlesztésekkor pedig az eladási árfolyamok alkalmazása tisztességtelen.
• Az egyoldalú szerződésmódosításra azt mondta a Kúria, hogy általánosságban véve nem számít tisztességtelennek. Akkor számítana annak, ha nem volt teljes a tájékoztatás.
• Az árfolyamkockázat viseléséről azt mondja a Kúria, hogy akkor számít tisztességtelennek, ha az ügyfél számára a tájékoztatás nem volt egyértelmű, vagy elmaradt. Az árfolyamváltozásból eredő kockázatokat azonban általánosságban nem kell a bankoknak viselniük.

Miről is szól pontosan a Kúria döntése?

1. A deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződés azon rendelkezése, amely szerint az árfolyamkockázatot – a kedvezőbb kamatmérték ellenében – korlátozás nélkül a fogyasztó viseli, a főszolgáltatás körébe tartozószerződéses rendelkezés, amelynek a tisztességtelensége főszabályként nem vizsgálható. E rendelkezés tisztességtelensége csak akkor vizsgálható és állapítható meg, ha az általánosan tájékozott, ésszerűen figyelmes és körültekintő átlagos fogyasztó (a továbbiakban: fogyasztó) számára annak tartalma a szerződéskötéskor – figyelemmel a szerződés szövegére, valamint a pénzügyi intézménytől kapott tájékoztatásra is – nem volt világos, nem volt érthető.

Ha a pénzügyi intézménytől kapott nem megfelelő tájékoztatás vagy a tájékoztatás elmaradása folytán a fogyasztó alappal gondolhatta úgy, hogy az árfolyamkockázat nem valós, vagy az őt csak korlátozott mértékben terheli, a szerződésnek az árfolyamkockázatra vonatkozó rendelkezése tisztességtelen, aminek következtében a szerződés részlegesen, vagy teljesen érvénytelen.

2. Az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő szerződéses rendelkezés akkor tisztességtelen, ha az nem felel meg a fogyasztói kölcsönszerződésben pénzügyi intézmény által alkalmazott általános szerződési feltételekben szereplő egyoldalú szerződésmódosítási jog tisztességtelenségéről szóló 2/2012. (XII.10.) PK vélemény 6. pontjában felsorolt elveknek (egyértelmű és érthető megfogalmazás elve; tételes meghatározás elve; objektivitás elve; ténylegesség és arányosság elve; átláthatóság elve; felmondhatóság elve; szimmetria elve).

Ezen elvek alapján az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét szabályozó szerződéses rendelkezések akkor nem tisztességtelenek, ha azok a fogyasztó számára világosan és érthetően meghatározzák, hogy a hivatkozott PK véleménynek megfelelő ok-listában megjelölt körülmények változásai milyen módon és mértékben hatnak ki a fogyasztó fizetési kötelezettségére; egyben pedig lehetővé teszik annak ellenőrizhetőségét, hogy az egyoldalú szerződésmódosításra a szerződéses rendelkezések betartásával az arányosság, a ténylegesség és a szimmetria elvének érvényre juttatása mellett került-e sor.

3. A folyósításkor a pénzügyi intézmény által meghatározott vételi, a törlesztésekkor pedig az eladási árfolyamok (különnemű árfolyamok) alkalmazása tisztességtelen, mert ezekkel szemben nem áll a fogyasztónak közvetlenül nyújtott szolgáltatás, így az számára indokolatlan költséget jelent.. E rendelkezések azért is tisztességtelenek, mert alkalmazásuk gazdasági indoka a fogyasztó számára nem világos, nem érthető, nem átlátható. A deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződésekben szereplő vételi és eladási árfolyamok, mint átszámítási árfolyamok helyett az Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza árfolyama válik a szerződés részévé a Ptk. 231. § (2) bekezdésében meghatározott diszpozitív törvényi rendelkezésre tekintettel, mindaddig, amíg kógens törvényi rendelkezés nem lépett azok helyébe.

Hogyan hat ez az OTP részvényeire?

Ahogy azt a részvény gyors áremelkedéséből is láthatjuk, az előzetes várakozásokhoz képest mintha valamivel jobb híreket hozott volna a befektetőknek a Kúria döntése. Azt már a Kúria korábbi jelzéseiből is lehetett sejteni, hogy nem tisztességtelen, ha a devizaárfolyamok mozgásából származó árfolyamkockázatot a fogyasztók viselik, így a Kúria ilyen irányú döntése nagy meglepetést nem okoz, bár jó hírként pontot tesz végre az ügy végére. Hasonlóan nem lepődtünk meg azon sem, hogy a vételi és eladási árfolyamok közötti különbözet alkalmazását tisztességtelennek mondták ki. Ez persze rossz hír a bankokra nézve (hiszen iparági szereplők szerint akár százmilliárd forint feletti veszteséggel is járhat), de a piac már beárazhatta ezt a Kásler ügyben hozott döntés után.

Amire pont emiatt a legjobban figyeltek a befektetők, az az egyoldalú szerződésmódosításokkal kapcsolatos álláspont. Ezen a fronton első ránézésre némi megnyugvással töltheti el a szereplőket az, hogy a legrosszabb forgatókönyvet sikerült elkerülni, vagyis a Kúria nem mondta ki általánosságban azok tisztességtelenségét. Az OTP hirtelen 2 százalékos árfolyamemelkedése nagyrészt ennek lehet egyébként betudható.

OTP napi grafikon Forrás: Investor.hu

A döntés után sajtótájékoztatón azonban a Portfolio.hu szerint a Kúria azt is elárulta, hogy csak nagyon kevés egyoldalú szerződésmódosítás fog megfelelni a tisztességesség követelményeinek. Az egyoldalú szerződésmódosítások nagyrésze semmis lehet, aminek teljes pénzügyi hatása elérheti a 300 milliárd forintos szintet (a konkrét összeg majd attól függ, hogy például a jogalkotó milyen referenciakamathoz köti majd a kamatszintet). Nem csoda talán, hogy a bankrészvény a kezdeti nekiiramodásból aztán nem tudott már újabb csúcsokat hódítani, sőt kicsit lefele konyult az árfolyam.