Elfogadták a reklámadót

Monitors screen 'Protest against the new media tax' in the independent tv network RTL Klub, Hungary's largest commercial media company in Budapest on June 5, 2014. Hungary's media companies are up in arms over a proposed tax on adverts that industry insiders say would cripple the sector as well as tighten the government's hold on the press. Over 60 companies, including TV channels, radio stations, newspapers and websites are going off-air, or printing black front pages in protest at the proposed bill, which would slap a tax of up to 40 percent on ad revenue. AFP PHOTO / ATTILA KISBENEDEK

Hiába tiltakozott szinte a teljes magyar média, az Országgyűlés elfogadta a reklámadót. Az RTL Klub fizet, mint a katonatiszt, a TV2 enyhítést kapott. 

Rendkívüli sürgősséggel megtárgyalta, szerdán délben pedig kivételes eljárásban 144 igen és 30 nem szavazattal elfogadta az országgyűlés a reklámadót, amelynek tervezetét L. Simon László egyéni képviselői beadványként nyújtotta be június elején. Az adó érinti a magyarországi médiaszolgáltatókat, a külföldön letelepedett, de műsoridejük legalább felében Magyarország területén, magyarul sugárzó szolgáltatókat, a "szabadtéri reklámhordozót, valamint a reklám elhelyezésére szolgáló bármely járművet, nyomtatott anyagot, ingatlant reklám céljára hasznosító" személyt vagy szervezetet.

Az adó sávosan érintené a reklámbevételt, az 500 millió forintnál kisebb részre nem vonatkozna, afelett a következő kulcsokat vezetnék be:

• a bevétel 500 millió forint és 5 milliárd forint közötti része után 1 százalék
• a bevétel 5 milliárd forint és 10 milliárd forint közötti része után 10 százalék
• a bevétel 10 és 15 milliárd közötti része után 20 százalék
• a bevétel 15 és 20 milliárd közötti része után 30 százalék
• a bevétel 20 milliárd forint feletti részére 40 százalék.

A törvény a kihirdetése utáni 31. napon lép hatályba, a 2014-re érvényes adót időarányosan kell kiszámolni; az adóból befolyó bevételt az ígéretek szerint az iskolák fejlesztésére fordítják majd.

Lex TV2

A törvény elfogadása előtti utolsó pillanatban egy olyan módosító indítványt fogadott el kedd este az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága, amely a TV2 adóterheit csökkentette, a legnagyobb riválisának számító RTL Klubét viszont nem. A Lex TV2-ként elhíresült módosítás szerint az idén kezdődő adóév adóalapját - azaz azt az összeget, amire kivetik az adót - mérsékli a társasági adóban és a személyi jövedelemadóban a korábbi években elhatárolt veszteség ötven százalékával. Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy annak a cégnek, amely veszteséges volt, kevesebbet kell fizetnie. Márpedig ez a TV2-re igaz, míg az RTL Klub nyereséges volt.

Mindez azért érdekes, mert a TV2 tavaly karácsony előtt egy rejtélyes adásvételi ügylet nyomán magyar befektetői kezekbe került, olyan befektetőkébe, akik valószínűsíthetően kormányközeli üzletemberek. A vezetőség akkor azt jelentette be, hogy Simon Zsolt vezérigazgató és Yvonne Dederick pénzügyi igazgató megvette a céget a német ProSiebenSat.1-tól. Hogy mennyiért, azt sem az új, sem a régi tulajdonosok nem hozták nyilvánosságra, de a piacot ismerők 15 és 25 milliárd forint közötti árat tippeltek. Amikor Simon Zsolt december 20-án bejelentette a hírt a TV2 munkatársainak, csak annyit mondott, hogy végre magyar kézben van a csatorna, de többet nem árult el az ügyletről. Simon Zsolt és Yvonne Dederick december közepén céghálót hozott létre, amely a TV2 hivatalos vevőjeként lépett fel.

Több mint egy éve ki akarják vetni

A médiaadó ötlete először tavaly február 28-án merült fel, akkor még a meteorológiai törvénytervezetben. Tavaly ugyanis nem volt betervezve a költségvetésbe, hogy az Országos Meteorológiai Szolgálatnak (OMSZ) közel 700 millió forinttal emelkednek a költségei amiatt, hogy az állam nem állja a különböző nemzetközi szervezeteknek fizetendő tagdíjakat. A Vidékfejlesztési Minisztérium akkori előterjesztése szerint minden médiaszolgáltató köteles lett volna a reklámbevételének 0,5 százalékát átutalni az OMSZ számlájára.

Tavaly májusban aztán egy nyilvános munkaanyagban került elő újra a terv. Abban még kisebb kulcsok, illetve nagyobb összeghatárok szerepeltek, nem volt például 20 százalékosnál nagyobb adókulcs. A tervezetet aztán úgy módosították, hogy ne lehessen külföldre kivonulással kibújni az adó alól. Tavaly júniusban lekerült a napirendről az ügy, akkor azt írtuk, hogy "a kormány legkorábban ősszel folytatja a Magyar Reklámszövetséggel az egyeztetést".

A kabinet azzal indokolta a végül most, a választások után beterjesztett törvényt, hogy a jelentős reklámbevétellel rendelkező multinacionális médiavállalatoknak az eddigieknél nagyobb mértékben kell hozzájárulniuk a közteherviseléshez, de fideszes politikusok olyan érveket is bevetettek, mint hogy a két nagy kereskedelmi televízió nagy társadalmi károkat okoz (Gulyás Gergely), vagy hogy "sok szennyet bocsát" a nézőkre (Balla György). A legsúlyosabb elvonás egyértelműen a tévés piacot, azon belül is az RTL Klubot éri, mivel neki vannak a legnagyobb reklámbevételei. Az adó kigazdálkodása a jelenlegi piaci viszonyok között az érintettek borúlátó forgatókönyvei szerint munkahelyek megszűnését, valamint a magyar nyelvű tartalom-előállítás visszafogását jelenti majd.

Az RTL Klub fizeti a felét

Az RTL Klubnak a számítások szerint a teljes adóbevétel közel felét kell majd egyedül befizetnie. A csatornától az MTVA 78 milliárdos költségvetésének 11-12 százalékát szedi be várhatóan az állam, ezért a tévétársaság szerint a reklámadó durva kísérlet arra, hogy a kormány ellehetetlenítse az ország legnagyobb médiumát.

A szakmai szervezetek egységesen emelték fel szavukat az adó ellen, a Magyar Reklámszövetség kezdeményezésére a médiumok június 5-én a képernyők elsötétítésével, fehér vagy fekete lap megjelentetésével fejezték ki tiltakozásukat.

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter erre azt mondta: ahogyan a konkurens pénzintézetek is összeálltak annak idején a bankadó ellen, úgy az egymással egyébként versenyző médiaérdekeltségek is - gazdasági megfontolások alapján - összefognak, és így tiltakoznak a reklámadó ellen, ebben "semmi furcsaságot" nem lát. Mint mondta, nem hiszi, sőt eltúlzott gondolatnak tekinti, hogy az adó mértéke összefüggésben lenne a demokráciával, a sajtószabadsággal. "Azért, mert adót kell fizetni, attól még demokrácia marad Magyarországon" - fogalmazott.

Lázár János a kabinet nevében visszautasította az RTL állításait, sőt kijelentette: "az RTL fenyegeti az országot, megzsarolja a nézőket és a politikusokat. Ezt jó lenne, ha otthon, Németországban gyakorolná, és nem Magyarországon". Szerinte az RTL-nek mint nemzetközi médiavállalatnak sokkal nagyobb részt kell viselnie a közterhekből, mint eddig. Azokról az ellenérvekről, amelyek szerint a reklámadóból várható bevétel költségvetési hatása csekély, az államtitkár közölte: "költségvetési kényszer valóban nincs", de a törvényjavaslatot nem a kormány kezdeményezte, hanem egy egyéni képviselői indítványról van szó, amely a közteherviselés elvével és a "reklámfertőzés" veszélyének csökkentésével magyarázható.

Egyébként az a véleménye - tette hozzá Lázár -, hogy egyrészt túl sok a reklám, ami veszélyes a gyermekekre nézve, másrészt furcsának tartja, hogy "nem lehet egy filmet normálisan végignézni, mert állandóan reklámot tesznek bele". Ezért úgy látja, a reklámozás "keretek közé szorítása" nem ördögtől való.