Magyarországon még nem lehet euró

Vágólapra másolva!
Bár több feltételt már teljesít, Magyarország mégsem készülhet az euró gyors bevezetésére. Az Európai Bizottság konvergenciajelentése szerint jogi téren van pótolnivalója és az árfolyam-mechanizmusben is részt kellene vennie. Litvánia viszont már készen áll az euró bevezetésére.
Vágólapra másolva!

Magyarország nem áll készen az euró bevezetésére, derül ki az Európai Bizottság szerdán délben közzétett konvergenciajelentéséből. A jelentés szerint Magyarországon az infláció, a hosszú távú kamatláb és a költségvetési hiány is alacsonyabb a küszöbértéknél, az államadósság stabil, az ország nem áll túlzottdeficit-eljárás alatt - így ezeknek a feltételeknek megfelel.

Az áprilist megelőző 12 hónapban Magyarországon a pénzromlás kereken 1 százalékos volt, ami jóval alacsonyabb a jelenlegi 1,7 százalékos tűréshatárnál. Ezen a téren az elvárás az, hogy az infláció maximum 1,5 százalékponttal lehet magasabb, mint a három legalacsonyabb inflációval rendelkező uniós tagállam átlaga. A brüsszeli testület szerint a magyar infláció a következő hónapokban is alacsony marad, az idén egész évben 1 százalékos lesz, de jövőre a jegybanki inflációs cél közelébe, 2,8 százalékra emelkedik.

Brüsszel az államháztartás helyzetét is megfelelőnek tartja. A költségvetési deficit tavalyelőtt és tavaly is jelentősen a 3 százalékos küszöb alatt volt, az idén várhatóan 2,9, jövőre pedig 2,8 százalék lehet, míg az államadósság 2015-ben a bruttó hazai termék (GDP) 79,5 százaléka lehet a 2013-as 79,2 százalékkal szemben.

A hosszú távú kamatláb esetében elvárás, hogy az legfeljebb két százalékponttal lehet magasabb a három legalacsonyabb inflációval rendelkező ország átlagánál. A küszöbérték jelenleg 6,2 százalék, a 10 éves lejáratú magyar államkötvények után fizetendő hozam pedig a határérték alatt van, 5,8 százalék körüli. A mutató az elmúlt háromnegyed évben némileg emelkedett, de nem szakadt el jelentősen átlagtól - áll a brüsszeli elemzésben.

Ugyanakkor a bizottság szerint Magyarországnak jogi téren van pótolni valója, valamint legalább két évvel az euró bevezetése előtt csatlakoznia kell az európai árfolyam-mechanizmushoz. A bizottság a jegybanktörvénynek a Magyar Nemzeti Bank függetlenségét szabályozó passzusait kifogásolja, és nem tartja megfelelőnek a monetáris finanszírozást tiltó paragrafusokat és azokat az előírásokat, amelyek az MNB-nek az európai központi bankok rendszerébe való beilleszkedését szabályoznák az euró bevezetése esetén.

Nem felel meg Magyarország az árfolyam-stabilitási feltételnek sem, mert nem tagja az európai árfolyam-mechanizmusnak. Ehhez az euró bevezetését megelőzően legalább két évvel kell csatlakozni, a mechanizmus a rögzített euró árfolyamhoz képest maximum 15 százalékos árfolyam-ingadozást engedélyez.

A bizottság szerint a forint árfolyama az elmúlt években változékony volt, 2012 második felében viszonylag stabilan tartotta magát, majd 2013 elején 6 százalékot gyengült. Az év további részében az euróhoz viszonyított árfolyam stabilan a 290-300 forintos sávban maradt, majd az év végén valamivel 300 forint fölé gyengült, és azóta is ezen a szinten van.

A bizottság azt is megállapította, hogy Magyarország magas szinten integrálódott az euróövezet piacaiba a kereskedelmi és befektetési területen, az üzleti környezet terén viszont rosszabbul teljesít az eurózóna országainál.

Ugyanakkor Litvánia

Viszont Litvánia készen áll az euró bevezetésére. A bizottság azt javasolja, hogy a tagállamok pénzügyminiszterei tegyék lehetővé, hogy 2015. január 1-jén bevezesse az eurót. A döntést a pénzügyminiszterek a bizottság várakozása szerint júliusban hozhatják meg, miután a kérdésben állást foglal majd az Európai Unió állam- vagy kormányfőit tömörítő Európai Tanács és az Európai Parlament is.