Messzire vihet Kásler Árpád és az OTP harca

Vágólapra másolva!
Újabb epizódja zárult le annak a többéves pereskedésnek, amely az OTP és egy közben politikai pártot is alapító adósa között zajlik. A döntő szót a Kúriának kell kimondania, ami azért fontos, mert ebből az ügyből nőhet ki a kormány következő adósmentő akciója.
Vágólapra másolva!

A luxembourgi Európai Bíróság visszadobta a Kúriának Kásler Árpád, a Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetének elnöke – időközben már A Haza Nem Eladó Mozgalom Párt elnöke – és felesége által még 2011-ben indított peres ügyét. A legfelsőbb magyar bírói testületnek kell megítélnie, hogy az OTP által alkalmazott árfolyamrés tisztességtelen-e, és hogy mi történjen Kásler Árpád svájci frank alapú hitelszerződésével. Az évek óta húzódó pernek elvileg akár minden hazai devizaadósra nézve lehet következménye, ezért összeszedtük a legfontosabb kérdéseket.

Miért fontos Kásler pere az OTP-vel?

Mert szinte minden magyarországi devizahitelest érint. Kásler Árpád és felesége egy olyan banki gyakorlatot támadott meg, amely teljesen egységes volt: a nagy közös árfolyamtrükköt. Ennek lényege, hogy a bank alacsonyabb árfolyamon adta, de magasabb árfolyamon hajtotta be a hitelt az adósoktól, vagyis folyósításkor deviza vételi árfolyamot, a törlesztések beszedésekor eladási árfolyamot alkalmaztak. A kettő közötti különbség az úgynevezett árfolyamrés, amelynek a nagysága a hitelszerződés futamideje alatt változhatott is, és Káslerék szerint ezen a bank indokolatlanul nyerészkedett.

Ez a gyakorlat 2010-ben az akkor még önállóan működő Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) is szemet szúrt. Szász Károly akkori elnök a kinevezése utáni első intézkedéseként törvénymódosítást kezdeményezett, így 2010 novemberében a bankoknak át kellett állniuk a középárfolyamra, innentől kezdve így kellett számítaniuk a törlesztő részleteket. Kásler Árpádnak – és az ő példáján azóta felbuzduló többi pereskedőnek – azonban ez kevés volt, ők szeretnék visszakapni a korábban jogtalanul felszámított pénzeket a banktól.

Tudhatott az árfolyamrésről Kásler, amikor felvette a kölcsönt?

Elvileg tudhatott, hiszen a folyósítás és a törlesztések átváltásának ténye benne van a szerződésekben, és minden devizaadósnak alá kellett írnia egy úgynevezett kockázatfeltáró nyilatkozatot. Ez egy sztenderd nyomtatvány, amely információink szerint az OTP-nél a következő információkat tartalmazta az árfolyamrésről. „A folyósított összeg a folyósítás napján érvényes, az OTP Bank Rt. által alkalmazott deviza vételi árfolyamon kerül kiszámításra. A kölcsön törlesztése forintban történik. Az egyes törlesztő részletek forint összegét az OTP Bank Rt. az általa alkalmazott, az esedékesség napját megelőző napon érvényes deviza eladási árfolyam alapján határozza meg."

„Tudomással bírunk arról, hogy a kölcsönszerződésben rögzített deviza árfolyama napról napra változik (euró esetében meghatározott ± 15 %-os sávban, svájci frank esetében pedig bármilyen irányban és bármilyen mértékben), ezért az esedékesség napján megfizetendő törlesztő részlet forint összege előre nem megállapítható. Amennyiben a folyósítás napján érvényes árfolyamhoz képest a forint árfolyama gyengül, a devizában megállapított törlesztő részletek forintban megfizetendő ellenértéke akár jelentős mértékben is emelkedhet."

Mennyit nyertek az árfolyamrésen a bankok?

Időben és bankonként eltérő volt az árfolyamrés nagysága (5-10 forint is lehetett), de miután a törvénymódosítás hatására változott a rendszer, az adósoknak havonta több ezer forinttal kevesebbet kellett fizetniük a banknak. A korábbi árrés ugyanis ekkor nagyjából feleződött, de visszamenőlegesen nem érintette a szerződéseket. Hogy mennyi pénzt szedtek be korábban a bankok a magasabb árfolyamrés címén, azt csak becsülni lehet. Egy korábbi cikkünkben bankonként évente milliárdos tételről írtunk, Barabás Gyula, a Széchenyi Hitelszövetség elnöke pedig szektorszinten több százmilliárd forintra tette a szerinte jogosulatlanul beszedett összeget.

Kásler egyszer már pert nyert. Miről kell most döntenie a Kúriának?

A másodfokon eljáró bíróság 2012 áprilisában ítélt Káslerék javára, de mivel az OTP ezt az ítéletet megtámadta a Kúriánál, a Kúria pedig a luxembourgi Európai Bírósághoz fordult, az ügy évek óta húzódik. A Kúriának most azt kell megítélnie, hogy az árfolyamrés mennyire elsődleges eleme a hitelszerződésnek, és hogy tisztességtelen szerződési feltételnek minősül-e. Ehhez arról is döntenie kell, hogy a hitelfelvevők érthették-e az árfolyamrésre vonatkozó szabályokat, mennyire volt átlátható számukra az árfolyamrés hatása, mennyire tudták megítélni, hogy ez mit okoz nekik a törlesztőrészletekben.

Mire számíthat végső soron Kásler Árpád?

A Kúria szerdai tájékoztatása szerint még a nyári ítélkezési szünet előtt pont kerülhet a Kásler-ügy végére. Bárhogyan is végződik azonban a per, az elég valószínű, hogy az adósnak vissza kell fizetnie a neki kifizetett kölcsönt. Lehet, hogy az árfolyamrés miatt el kell számolniuk, de a szerződés szinte biztosan életben marad. Az Európai Bíróság ugyanis úgy érvelt, hogy ha tisztességtelen is a szerződés egy pontja, akkor is meg kell próbálni életben tartani azt, mert a semmisség éppen az adósnak lenne kedvezőtlen. Ezzel kapcsolatban megoszlik a hazai jogászok véleménye, de mivel ilyenkor alapesetben vissza kell állítani az eredeti állapotot, ez egy lakáshitel esetében akár azt is jelentheti, hogy több millió forintot még azonnal vissza kell fizetni a banknak.

Miért van szükség jogegységi döntésre?

Mivel Kásler Árpád sikerén felbuzdulva sok hasonló per indult az elmúlt években a bankok ellen, és ezekben egymásnak olykor teljesen ellentmondó ítéletek születtek, a Kúria tavaly decemberben erről is próbált a jogegységi határozatot hozni. Pontosabban arra kereste a választ, hogy mikor számít átláthatónak a bankok egyoldalú szerződésmódosítása. Tehát nem konkrétan az árfolyamrésről volt szó, de mivel a bankok – a 2010-es törvénymódosításig – az árfolyamrés mértékét is egyoldalúan változtatták, ezen a ponton összeér a két kérdés. A Kúria decemberben erről nem döntött, hanem az Európai Bírósághoz fordult, de mivel az visszadobta a labdát, legkésőbb ősszel várhatóan megszületik a bírósági káoszt enyhíthető jogegység.

Miért sürgeti ezt a kormány is?

Több nyilatkozat is azt vetíti előre, hogy az eddigi, részben sikertelen devizahiteleseket mentő akciók után az Orbán-kormány valamilyen végső, jogi megoldásban gondolkozik, és akár módosítaná a devizahitel-szerződések bizonyos pontjait. Navracsics Tibor igazságügyi miniszter már tavaly júliusban erről beszélt, a devizahiteles problémát humanitárius katasztrófának tartó Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter pár hónapja szintén a jogi helyzet tisztázását sürgette, Orbán Viktor pedig többször kifejezetten keményen fogalmazott.

A miniszterelnök szerint a józan erkölcsi érzék azt diktálja, hogy az árfolyamváltozásból fakadó veszteséget a bankoknak kellene viselniük, és nem volna szabad az adósokra nézve kedvezőtlenül, egyoldalúan emelni a kamatokat sem. Orbán – Rogán Antallal és Kövér Lászlóval együtt – decemberben azt is igen rossz néven vette, hogy - ahogy fogalmazott - „a Kúria a bankok oldalára állt”, majd jelezte, hogy amint a még nyitott jogi kérdések tisztázódnak, a kormány is megteszi a szükséges lépéseket.

Ezekhez a lépésekhez nyújthat fogódzót a Kásler-per nyomán várható következő jogegységi döntés a Kúriától, illetve az Alkotmánybíróság (Ab) döntése is. Az Ab előtt is hever ugyanis egy beadvány, amely azt firtatja, hogy alkotmányba ütköznek-e a devizahitel-szerződések, illetve lehet-e utólag olyan törvényt hozni, amely módosítja a bankok és ügyfeleik között kötött szerződéseket. Amennyiben ez eldől, és a Kúria is problémásnak találja az árfolyamrést vagy általában az egyoldalú módosításokat, az lehetőséget adhat a kormánynak arra, hogy egy, az adósok igen széles táborát érintő kérdésre törvényalkotással reagáljon.

Persze az is elképzelhető, hogy az Ab mindent rendben talál, és a Kúria sem érzi majd tisztességtelennek az árfolyamrést, ez esetben minden marad a régiben: a bíróságok saját belátásuk szerint döntenek az egyedi ügyekről, a kormány pedig még évekig lebegtetheti a következő mentőcsomagot.