Nem rövidülnek a kórházi várólisták

A kórházaknak nincs elég műtéti kapacitásuk. Egy térdprotézisre 864 napot kell várni.

Hiába kaptak tavaly év végén csaknem nyolcszáz millió forintot a kórházak, ez még mindig kevés ahhoz, hogy növeljék a műtéti kapacitást és csökkenjen a térd- vagy csípőprotézisre várók száma, írja a Világgazdaság. A lap szerint csak mintegy tíz százalékkal növelhető az elvégzett beavatkozások száma, ezzel pedig érdemben nem rövidül a várólista.

Egy csípőprotézis-beültetésre most átlagosan majdnem két évet, 604 napot, egy térdprotézis műtétre pedig még többet, 864 napot kell várnia egy magyar betegnek. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár nyilvántartása szerint csípőprotézisre már több mint nyolc és fél ezren, térdprotézisre pedig majdnem tízezren várnak.

A két várólista rövidítése érdekében 23 kórház összesen majdnem nyolcszáz millió forint többlettámogatást kapott, hogy az év első három hónapjában megoperálják a leghosszabb ideje várakozó 1300 beteget. Az OEP arra kérte a programban részt vevő kórházakat, egyeztessenek a betegekkel a műtéti időpontokról. Az érintettek közül mintegy négyszázan nem tudtak vagy nem akartak élni a lehetőséggel, azt jelezték, hogy egy későbbi időpontban szeretnék elvégeztetni a műtétet. Őket a várólistáról az előjegyzési listára helyezték. Szintén nagyjából négyszázra tehető azoknak a száma, akiknél vagy szakmai okok alapján nem volt már indokolt a mielőbbi műtét, vagy az érintettek döntése alapján nem került arra sor.

A kórházakkal és az Egészségügyi Szakmai Kollégium ortopédiai tagozatával egyeztetve ezért most egy újabb beteglista készült, ennek során újabb 1600 várakozó beteget jelöltek ki. Velük ugyanúgy megkezdődött az egyeztetés, mint az első körös páciensekkel. Az egészségbiztosító szerint a várólista megtisztításának, valamint az operációknak köszönhetően összesen 2900-zal csökkenhet a nagyízületi protézis műtétre várakozók száma. A szakma azonban másképp látja.

„Nagy dolog a plusztámogatás, de ennek hatására nem fognak érdemben rövidülni a várólisták, mivel az 1600 plusz beteg csupán 10 százalékkal több, mint amit egyébként évente megoperálnak. Sajnos ezzel együtt is több beteg kerül fel a várólistákra, mint amennyit a jelenlegi műtéti kapacitások mellett meg lehet operálni” – mondta Böröcz István ortopéd főorvos, aki maga is részt vett az OEP-pel folytatott egyeztetéseken.

Ortopéd szakorvos, illetve traumatológus még van elegendő számban, ám aneszteziológusból, műtősnőből komoly hiány van. A protézis-beültetések ráadásul alulfinanszírozottak, ezért jó esetben a kórházak nem fizetnek rá egy-egy ilyen műtétre. Ez nagyban függ az adott kórház rezsióradíjaitól is, amit a dolgozók bérétől a fűtésköltségen át a fogyóanyag-költségekig számos tényező befolyásol, emiatt az kórházanként is eltérő.

Ahhoz, hogy a várólisták érezhetően rövidüljenek, nem csak a finanszírozást, hanem a műtéti kapacitásokat is növelni kellene. Angliában öt év alatt ezt úgy tudták elérni, hogy kifejezetten ezért hoztak létre kórházakat.