Sokszor az állam sem tudott arról, mit csinálnak a vízközműcégei

A beruházásokról nem kértek előre írásos engedélyt, és a fejlesztésekről sem számoltak be több ízben azoknál az állami tulajdonú vízközműcégeknél, amelyeket az Állami Számvevőszék ellenőrzött.

Több szabálytalanságot talált az Állami Számvevőszék annál az öt, állami tulajdonban levő vízközműcégnél, amelyek 2010–2012 közötti működését ellenőrizte.

A Duna Menti, a Dunántúli, az Északdunántúli és Északmagyarországi, valamint a Tiszamenti Regionális Vízműnél 15 éve nem módosították a vagyonkezelési szerződéseket, és emiatt nem volt biztosított teljes körűen a szabályszerű gazdálkodás. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) azt derítette ki, hogy bár jogszabály kötelezte volna őket, hogy a tulajdonosi jogokat gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-től kérjenek írásos engedélyt, ha beruházni akarnak, és a beruházás végrehajtásáról is tájékoztassák az állami vagyonkezelőt, ezt ötből négy vízközműcég nem tette meg. (Az ÁSZ nem árulta el, melyik cég volt a kivétel.) A beruházásoknál döntést megalapozó számításokat, részletes adatokat nem találtak a számvevők.

Az MNV beruházások és felújítások elszámolására vonatkozó szabályokat az ellenőrzött vízművek a rendszerükbe nem, vagy csak késve építették be – tárták fel az ellenőrzések. Jellemző hibákat találtak a számvevők a belső ellenőrzés, a számviteli törvény előírásai, a selejtezési és leltározási szabályok betartásában. Az egyik társaságnál több beruházás vagyonkezelői jogának rendezése sem történt meg.