A cég a hirdetéseiben hangsúlyosan a „Magyar Éremkibocsátó Intézet” elnevezést alkalmazta, mellőzve a cégformára történő utalást. Ezenkívül számos olyan tartalmi és formai elemet is megjelenített hirdetéseiben, amelyek a hivatalosság látszatát erősítették, így például a direktmarketing küldeményeit, televíziós reklámjait közlemény megnevezéssel aposztrofálta, a nemzeti pénzverdék hivatalos forgalmazója megnevezést alkalmazta, borítékján nemzeti színű bordűrt helyezett el, tévéreklámjai a kereskedelmi reklámoktól teljes mértékben elütöttek.
Összességében ezzel azt a látszatot keltette, hogy a vállalkozásnak állami, „hivatalos” háttere van, tevékenysége a közfeladatok ellátásához kapcsolódik, és ez kiemeli más érméket forgalmazó vállalkozások közül, és bizalmat kelt a fogyasztókban. A Magyar Államkincstár, majd a Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Pénzverő Zrt. sajtóközleményben határolódott el a Magyar Éremkibocsátó Intézet Kft. tevékenységétől.
A vállalkozás a termékeit kedvezményes áron hirdette, és azt állította, hogy a kedvezményes megrendelésre 10 napig van lehetőség, ezzel arra ösztönözte a fogyasztókat, hogy minél hamarabb rendeljék meg az érméket. A vizsgálat során azonban kiderült, hogy a kedvezményes ár a tájékoztatásokkal ellentétben nem csupán 10 napig volt biztosítva a megrendelők részére, ezzel a cég megtévesztette a fogyasztókat.
A GVH ezért a vállalkozásra 100 millió forint bírságot szabott ki.
A társaság azt közölte, hogy értetlenül áll a határozat előtt és azzal szemben fellebbezéssel él, mivel a tevékenysége a hatályos törvényi előírások betartásával, jogkövető magatartáson alapul.