A rezsicsökkentés a sarki fűszeresnek kedvezett

Ha élelmiszerről vagy napi fogyasztási cikkről van szó, a magyarok egyre többször járnak a kisebb boltokba, és alkalmanként egyre nagyobb összeget hagynak ott. A piackutatók azt gyanítják, ez részben a rezsicsökkentés miatt alakult így.

A kisebb, független, láncokhoz nem tartozó boltok felé egyre szívesebben fordulnak a magyarok, ha élelmiszert vagy egyéb napi fogyasztási cikket, jellemzően háztartási és vegyi árut keresnek – ez az egyik meghatározó tapasztalata a GfK piackutatónak 2013-ra és 2014 elejére vonatkozóan. A vásárlások gyakorisága ezeknél a kisebb boltoknál tavaly pár százalékkal emelkedett, míg az átlagos költés az egy évvel korábbi 1266 forintról 1366 forintra nőtt. A kis boltokban tehát egy év alatt 8 százalékkal ugrott meg (összességében) a forgalom, és ennek a szegmensnek a piaci részesedése 1,8 százalékkal nőtt. Eközben a hiper- és szupermarketek részaránya az összesített forgalmat nézve csökkent.

A GfK úgy véli, hogy a kis boltok növekvő forgalma részben a rezsicsökkentésre vezethető vissza. A lakosságnál maradó pluszjövedelemből ugyanis jellemzően pont azok, az 50 év felettiek fordítottak többet élelmiszerre, akik a sarki fűszeresek törzsvásárlói. A hipermarketekben nagybevásárlást végzők ugyanis inkább a gyerekes családok, amelyek a pénztárcájukban maradt rezsi-összeget döntően nem a napi fogyasztási cikkekre, hanem egyéb költségeikre fordították.

A kis boltosoknak jó hír továbbá az is, hogy a trend mögött az a képzet is állhat, hogy a sarokra leugrani pár kifliért spórolósabb dolog, mint elmenni egy nagyobb üzletbe. A vásárló úgy érzi, hogy ha többször vásárol kevesebbet, akkor a hó végén is jobban jár. Ez persze nem feltétlenül van így, a vásárlói hajlandóság mégis ebbe az irányba mutat.

A trend erősségére utal a GfK-nak az a felmérése is, amely a boltválasztást befolyásoló tényezőket vette számba. E szerint a magyar vásárlónak még mindig a jó, akciós ár a legfontosabb tényező, de már rögtön utána a bolt könnyű elérhetősége, az otthonhoz vagy a munkahelyhez való közelsége számít. Ez ma már messze fontosabb, mint például az élelmiszer frissessége vagy minősége.

A Nyugat-Európában modern kereskedelmi csatornáknak számító hiper-, szupermarketek és diszkontláncok aránya az összesített forgalmon belül Magyarországon továbbra is csak 58 százalék, vagyis a hagyományosabb csatornák (benne a kis boltok) aránya még mindig 42 százalékos, és a következő években sem várható a nyugati arányokhoz való felzárkózás. A szomszédos Ausztriában a hagyományos csatornák például már csak 21 százalékkal részesednek a forgalomból.

Tavaly Magyarországon a napi fogyasztási cikkek összesített forgalma 2869 milliárd forint volt, a független (nem láncokhoz tartozó) kis boltok ebből 12,9 százalékban részesültek. A GfK azt jósolja, hogy idén 2947 milliárd forint lesz a piac mérete, amelyből 13,2 százalékot hasíthatnak ki a kisebb élelmiszerboltok.