A Norvég Kormányzati Nyugdíjalap egyik vagyonkezelője lett a Concorde

Bombahírrel szolgált sajtótájékoztatóján a Concorde Alapkezelő Zrt. Bilibók Botond vezérigazgatója elmondta, hogy a társaság felkerült a világ legnagyobb szuverén alapjának számító Norvég Alap részvény-vagyonkezelői listájára, minden egyéb részlet azonban hétpecsétes titok.

A Concorde Alapkezelő majdnem 20 éve piaci szereplő, roppant alacsony fluktuációval mind a munkatársakat, mind az ügyfeleket illetően. „Innen senki nem megy el önként” – illusztrálta a helyzetet a vezérigazgató, és hozzátette, a partnerekkel egyetértésben messze ezt tekinti a társaságuk legnagyobb értékének. 2008-ig nem is fókuszáltak az értékesítésre, nem gondolták volna, hogy a termékeik ilyen mértékben elterjedhetnek, ebben az évben azonban gyökeres fordulatot éltek át. Mint mindenki – tehetnénk hozzá, de ebben az esetben nem válságsújtotta állapotról van szó, ellenkezőleg. Kérdésre válaszolva Bilibók Botond elmondta, hogy 2009-ben és 2010-ben a sikerdíjak húzták felfelé a volument. Ugyancsak 2010-től fogva egyre inkább megtalálták őket a bankokból az alapkamat-csökkenéssel kikergetett ügyfelek, és olyan robbanásszerűen kezdtek jól teljesíteni a termékeik, hogy a jellemző és általános nyomásból szinte semmit nem érzékeltek – miközben az alapok többsége negatív hozammal számolt –, nem kellett leépíteniük, nem kellett tüzet oltaniuk.

A Concorde Alapkezelő ebben a kényelmesnek mondható pozícióban is kiemelkedő évet zárt tavaly. Ekkorra ért be mindaz, amiben az abszolút hozamú alapok módosították a piacszerkezetet. A 2012-ben elért 230 milliárd forint forgalomból 2013-ra 407 milliárd lett. A növekedés egyelőre töretlennek tűnik, a frissen elérhető első negyedéves adatok szerint idén máris elérték a 480 milliárdot. A tavalyi év rávilágított az alapok létjogosultságára, így Bilibók Botond. Részben emiatt hozták meg a közel három éve érő döntést, ideje próbát tenni a nemzetközi piacon.

A magyar tőzsde sajnálatos módon megrekedt, nagyon kevés az új be-, annál több a kivezetés, komoly nehézség normálisan diverzifikálni a portfoliót. „Elfeledett és utált eszközosztály” – így jellemezte a részvényeket Cser Tamás frissen díjazott portfolió-menedzser. Ők tehát úgy találták, érdemes a félreárazott termékeket keresni, azt, ahol téved a világ: így nyertek lépésről lépésre hatalmas részesedést például a szlovén Telekomban – egy elhanyagolt piac unalmas szektorában –, ami aztán a privatizáció során nyert nem csekély jelentőséget.

Végül a lényeg: hosszú, nagyon tanulságos átvilágítási folyamat után a Concorde Alapkezelő mandátumot nyert a 857 milliárd dollárt kezelő Norvég Kormányzati Nyugdíjalapnál (Government Pension Fund Global) – a bejelentéssel egyidejűleg azonban azt is elmondták a partnerek, a puszta tényen kívül nem árulhatnak el semmit. Szabó László, az igazgatóság elnöke úgy fogalmazott, a skandinávok minden fölösleges bürokráciát kerültek, a valódi válaszokat keresték. Csak amíg a hatalmas értékű due diligence lezajlott, fűzte tovább a szakember, a Concorde vezetői olyan sokat tanultak profizmusból, hogy önmagában ennyi megérte volna – bónuszként azonban nyertek. Sokszor és sok mandátumért voltak már versenyben, hangsúlyozta Bilibók Botond, de ez volt az első, amelyet élveztek is. Ebben a környezetben ilyen horderejű siker akár az egész szektor számára kitörési pont lehet.